Akkor miért van erre szükség, hogy a két fél egymásnak küldözgessen igazából olyan exceleket, ahol a startup próbálja beállítani magát a következő unikornisnak, akinek nincs versenytársa, és a bevétele pedig egyenletesen nő a végtelenbe és tovább?
Ennek korai befektetői oldalról igazából nagyon is sok értelme van. Senki ne értsen félre a legtöbb számot még fogadásból sem fogadnám el, de azt igazán fontosnak tartom, hogy lássam, hogy mennyire látják reálisan a bevétel és a költség oldalt. A következőkben pedig összefoglalnám a három leggyakoribb problémát, amit pénzügyi tervek értékelése közben látok.
A bevétel oldal teljesen irreálisan növekszik a startupnál
A startup bevétele jelenleg ugyan 5.000 dollár havonta, de 1 év múlva már 100.000 lesz és látom az excelben, hogy beraktak mellé egy fix szorzót mert valahol azt olvasták, hogy az jó, ha elérjük a 100.000 dollárt.
Ezzel több probléma is van, de talán a legsúlyosabb, hogy teljesen hiteltelenné teszi a startupot a befektető előtt, ha csak légből kapott számokkal dobálózik és nincs mögötte sem validáció sem pedig üzleti érzék.
A bevétel oldal 50% nem validált forrásból jön
A második leggyakoribb hiba, hogy ugyan nincs mögötte semmilyen validáció és még egy ügyféllel sem beszéltek, de higgyem el az excelből, hogy a következő éves bevétel 60% ebből az új dologból fog jönni és ez megváltja a világot.
Ennek igazán örülök, de ezt azt jelenti, hogy akkor most 0-val fogok számolni erre bevételi forrásra és akkor már hirtelen nemhogy startupod nincs, hanem még egy KKV-d is nehezen.
A költségoldalon csak azok a sorok vannak rendesen kidolgozva, amihez az alapító ért
Ugyan klasszikus poén, hogy mindenkinek az a legfontosabb, amihez ő ért, de az egy kicsit erős amikor a volt fejlesztőmérnök alapító céget csinál és kért összeg 80% elmegy a fejlesztésre, 18% minden másra és 2% pedig marketingre, mert a termék majd eladja magát, hiszen azt nem kell reklámozni.
Ez megint csak azt mutatja, hogy az alapító a saját feje után megy és valószínűleg nem fogad el másoktól tanácsot annak érdekében, hogy jobban csinálja.
A negatív példák után akkor viszont érdemes végiggondolni, hogy egyáltalán mivel lehet meggyőzni a tőkebefektetőt, hogy belefektessen a startupba amikor az egyik leghíresebb VC Anderson – Horowitz a megnézett startupok mindössze 0.7%-ba fektet be, de az iparági átlag is 1% körül van.
Így lehet meggyőzni egy kockázati tőkealap-befektetőt: A bevétel oldal rendesen validálva van és top-down és bottom-up is rendesen ki van számolva
Ugyan nagyon könnyű azt mondani, hogy óriási a piaca a cégnek és itt elszokott hangzani a többmilliárd dolláros érték is, de ezt a cég alá is tudja támasztani, hogy már megkeresett több 10, 100 céget és abból ennyi és ennyi százaléka meg is vásárolta a terméket. A TranscendH2O többek között ezzel tudott minket lenyűgözni a befektetésnél, bővebben a mérnöki megoldásokat szállító hibrid startupunkról itt olvashattok.
A költség oldal össze van hangolva a technológiai dokumentummal és mindezt havi bontásban ki is mutatják
A technológia sok esetben különálló életet él a pénzügyi modellhez képest, ezért különösen legnyűgöző, ha egy korai startup egybe tudja fűzni a kettőt és ezt akár már sprint szintre is letudja képezni. Ez különösen jól működött a Haris Digitalnál, érdemes bővebben is rájuk keresni, nem mindennapi startuppal van dolgunk, akik az USA-ban is szép sikereket érnek el.
Amennyiben megtudod ugrani a fentebb említett három darab problémát és még mindig szeretnél kockázati tőke-befektetést, akkor szeretettel látunk a Vespucci Partnersnél és szívesen megiszunk veled egy kávét.
Balázs Gergely, a Vespucci Partners investment managerének, a
oktatójának írása.
