A kiégés egy tartósan fennálló, szorongásos állapot, amiben az egyén folyamatosan stressz hatása alatt áll. Mit tegyünk akkor, amikor azon kapjunk magunkat, hogy benne vagyunk ebben a negatív spirálban? Saját tapasztalatai alapján erről osztja meg tippjeit Emma Obanye sorozatvállalkozó.
A kiégés szó hallattán sok ember forgathatja a szemét: mint a 2024. évi Startup Safarin Mészáros Péter viselkedéselemző, relaxációs terapeuta, költő és kreatívipari szakértő elmondta, szerinte ez azért van, mert a hétköznapi beszédünkben elkoptattuk azt, holott valójában egy nagyon is komoly mentális és fiziológiai tünetegyüttesről beszélünk, amibe akár bele is lehet halni.
A kiégés egy tartósan fennálló, szorongásos állapot, amiben az egyén folyamatosan stressz hatása alatt áll – és pont ez teszi a kiégést rendkívül veszélyessé:
az elménk és a szervezetünk nem képes megnyugodni, nem tud megszabadulni a stressztől, és még akkor is a rossz dolgokon rágódsz, amikor azt hiszed, végre lazítasz.
A kiégés nem ismeretlen a startupszektorban, ahol – mint azt úgyszint a Startup Safarin Bélavári Virág, a Munch marketingmenedzsere és projektkoordinátora kifejtette – a szűkös erőforrásokhoz hatalmas elvárások és iszonyat magas pörgésszám társul.
De mit tegyünk akkor, amikor azon kapjunk magunkat, hogy nem tudtuk megelőzni a bajt, és már benne vagyunk a negatív spirálban? Saját tapasztalatai alapján erről osztotta meg tippjeit Emma Obanye sorozatvállalkozó.
Először is vedd észre, hogy kiégtél!
A mókuskerékben taposva nem magától értetődő, hogy tudatosuljon az emberben a tény: kiégtem. Éppen ezért fontos rendszerszinten odafigyelni magunkra, reflektálni az általános közérzetünkre, energiaszintünkre, lelki állapotunkra.
Ha azt vesszük észre, hogy fáradtabbak, stresszesebbek és a munkavégzésre kevésbé motiváltak vagyunk, érdemes feltenni magunknak a kérdést: Miért van ez? Mi az a tényező vagy tényezőegyüttes, ami ezt az állapotomat kiváltja?
Találd meg azokat, akiknek megnyílhatsz!
Ha a problématudat már megvan, nem szégyen segítséget kérni. Lehet ez csak egy őszinte, mély beszélgetés a családoddal, a barátaiddal, vagy akár egy mentálhigiénés szakemberrel.
Támogató közegedet lehet továbbá a veled egy csónakban evező, vállalkozó sorstársaid, akik hozzád hasonló kihívásokkal küzdenek, legyen szó a vállalkozásépítésről vagy a mentális egészségről.
Ha vannak, kézenfekvő megoldás tud lenni a projekted társalapítóival rendszeresen összeülni, és beszélgetni arról, hogy ki milyen problémákkal néz szembe.
Szakíts időt arra, ami boldoggá tesz!
A vállalkozás építése során az ember hajlamossá válhat arra, hogy a projektért és a másokért érzett felelősség oltárán feláldozza magát és mindazt, ami nem munka. A kiégés megelőzésére és kezelésére egyaránt hasznos lehet, ha
tudatosan és az életünkbe rendszeresen beépítve visszatérünk azokhoz az aktivitásokhoz, amiket csak magunkért, a saját boldogságunkért teszünk. Lehet ez testmozgás, meditáció, olvasás, film- vagy sorozatnézés
– igazából bármi, ami kikapcsol, érzelmileg feltölt, és endorfint juttat a szervezetedbe.
Szabj magadnak határokat: a munkaidő ne a nap 24 órájából álljon!
Van, amikor nincs mese, és a világ éves kávéfogyasztásának felét legurítva a torkodon hajnalig kell dolgoznod, például egy másnap prezentálandó pitch decken, amin a projekted sorsa múlik. Azonban ez a kivétel, ami erősíti a kiégést kezelő szabályt: muszáj időt hagyni arra, hogy a munkát elengedve a szervezeted és az idegrendszered pihenni tudjon.
Emma Obanye sorozatvállalkozó. Forrás: Emma Obanye / LinkedIn
Érdemes ehhez megfigyelned a saját működésed, hogy mikor vagy a legproduktívabb, és alkut kötnöd magaddal:
ha például tudom, hogy egy kiadós alvás után, reggel 9 és este 6 óra között teljesítek a legjobban, akkor ebben az időszakban kizárok minden mást, és csak a munkának élek. Cserébe viszont – még akkor is, ha nem értem a feladataim végére – este 6 után nem dolgozom, lazítok és időben lefekszem, hogy másnap megint hatékony lehessek.
Az, hogy kinek milyen napi rutin válik be, egyénenként különböző, és érdemes magadra reflektálva kísérletezni a neked ideális ritmus megtalálásához.
Legyél megértő és türelmes magaddal!
A kiégés (akárcsak általában a mentális problémák) nem úgy működik, mint egy megfázás, hogy beszeded a doki által felírt gyógyszereket, és egy hét múlva már mintha mi sem történt volna. Vannak, akiknek sok-sok hónapba, akár évekbe telik, mire újra önmaguknak érzik magukat – és ez teljesen normális.
Attól nem lesz jobb, sőt, valószínűleg csak újabb stresszhatásnak teszed ki az idegrendszeredet, ha sietteted a felépülést. Időt kell hagyni magadnak a gyógyulásra,
és kitartóan dolgozni magadon annak érdekében, hogy ne csak ki tudj mászni gödörből, hanem többé ne is kerülj oda.
NYITÓKÉP: Tara Winstead / Pexels