Hiába csengett le a 2021-22-es befektetési bumm, a védelmi és harcászati technológia tőkeéhségét minden korábbinál nagyobb mértékben szolgálja ki a piac és a kormányzati szereplők. Tabuk dőltek meg, új piaci trendek bontakoznak ki, és hatalmas fejlődést hozott az az Európában zajló háború, amit most az amerikai elnök Európa ignorálásával akar lezárni.
Február 24-ével immár harmadik évébe lépett az ukrán-orosz háború, amely nemcsak a geopolitikai folyamatokra, hanem az európai védelmi technológiai színtérre is hatalmas befolyással volt az elmúlt években.
A Dealroom adatai szerint
2024 rekordot hozott az európai defence techbe áramló kockázati tőke tekintetében: ennek összege elérte az 5,2 milliárd dollárt.
Ez a 2023-as 4,2 milliárd dolláros összfinanszírozáshoz képest is 24 százalékos emelkedést jelent, a covid világjárvány előtti évhez képest pedig csaknem 5-szörösére emelkedett a terület finanszírozása.
Az európai mélytechnológiai védelmi, biztonsági és ellenálló képességeket erősítő startupoknak jutó kockázati tőke mértéke nemhogy csökkent, még növekedett is a 2021-22-es tőkebumm során bevont tőke nagyságához képest, annak ellenére is, hogy a világjárványkor tapasztalt befektetési láz már régen lecsengett. Forrás: A Dealroom Defence, Resilience and Security in Europe kutatási jelentése
Az európai mélytechnológiai védelmi, biztonsági és ellenálló képességeket erősítő startupoknak jutó kockázati tőke mértéke nemhogy csökkent, még növekedett is a 2021-22-es tőkebumm során bevont tőke nagyságához képest, annak ellenére is, hogy a világjárványkor tapasztalt befektetési láz már régen lecsengett. Forrás: A Dealroom Ezzel párhuzamosan jelentősen megemelkedtek az európai államok védelmi kiadásai is, leginkább az Oroszországtól fenyegettséget érző balti országokban és Lengyelországban. Az utóbbi hirtelen kitörése a védelmi kiadások tekintetében volt a leglátványosabb: a 2021-es, GDP-arányos 2,2 százalékos költés környékéről egészen a 2024. évi 4,1 százalékra tornászta fel védelmi kiadásait a lengyel állam. Ezzel Lengyelország a NATO GDP-arányosan legtöbbet költő tagja lett e téren.
2017 év elején még mindössze öt NATO-tagállam fordította a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra. 2024 végére ez a szám 23 tagállamra emelkedett. A vállalást teljesítők között van Magyarország is: hazánk 2024-ben az éves GDP 2,11 százalékát költötte védelmi kiadásokra. Forrás: A NATO hivatalos statisztikája
2017 év elején még mindössze öt NATO-tagállam fordította a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra. 2024 végére ez a szám 23 tagállamra emelkedett. A vállalást teljesítők között van Magyarország is: hazánk 2024-ben az éves GDP 2,11 százalékát költötte védelmi kiadásokra. Forrás: Már nem a dohánnyal és a pornóval egyenértékű, ha fegyverekbe vagy védelmi eszközökbe fektetsz
Az adatokat leginkább az magyarázza, hogy az ukrán-orosz háború és a fenyegetettség érzésének következtében megdőlt Európában az a tabu, hogy nem lehet fegyverekbe és védelmi eszközökbe fektetni. Ahogyan Andriy Dovbenko, a brit-ukrán védelmi piacot nonprofit alapon támogató TechExchange alapítója kifejtette:
Sok kockázati tőkebefektető szemében a védelmi és harcászati technológiák egy kalap alá estek a dohány- vagy a pornóiparral: az valami olyan bűnös dolog, amibe nem fektetünk be. „A háború azonban radikálisan megváltoztatta ezt az érzületet.
A befektetők félretették az ellenérzéseik nagy részét az ukrán háborús erőfeszítések támogatása érdekében.”
Ez látszódik az olyan példákból, mint amit az észt állam által támogatott LP-nél (limited partner, aki a kockázati tőkealapok feltőkésítésére használja a vagyonát), a SmartCap-nél is láthatunk. A SmartCap idén januárban jelentette be új, 100 millió eurós alapját,
amiből csak olyan befektetői alapok részesülhetnek, amelyek képesek a fegyverekkel és lőszerekkel foglalkozó startupok felkutatására még akkor is, ha az ilyen projektek támogatása nem tartozik a alapstratégiájukba.
Sille Pettai, a SmartCap vezetője nem is rejti véka alá, hogy az új védelmi technológiák támogatásával az a céljuk, hogy javítsák Észtország és a NATO-tagállamok védelmi képességeit.
A defence tech vonzza a más iparági szereplőket…
A befektetői oldallal párhuzamosan változott a startupalapítók mentalitása is.
Defence techet fejleszteni ma már nemhogy nem tabu, hanem egy olyan piaci rés, amiben még azok is megtalálhatják a számításukat, akik nem erre a területre koncentrálnak.
Kiváló példa erre a francia LLM-fejlesztő, a Mistral AI, ami a mesterséges intelligenciát a védelmi képességek növelésébe állítja. Így léptek partnerségre a franciák az AI-alapú harci dróngyártásra specializálódott német Helsinggel: ennek keretében a szereplők arra vállalkoztak, hogy közösen fejlesszenek ki új generációs AI-rendszereket Európa védelme és technológiai előnyszerzése érdekében. Erről bővebben ide kattintva olvashatsz.
A Helsing saját fejlesztésű és gyártású HX-2 drónjának hatótávja eléri a 100 kilométert, alkalmas felderítésre és csapásmérésre, illetve fejlett fedélzeti mesterséges intelligenciája ellenállóvá teszi az elektronikus harci cselekményekkel szemben is. Forrás: Helsing / LinkedIn
A Helsing saját fejlesztésű és gyártású HX-2 drónjának hatótávja A francia startup egyúttal a kormányzati szereplők felé is kezet nyújt: nemrég erősítette meg az AMIAD, a védelmi képességeket az AI segítségével erősíteni hivatott francia kormányzati ügynökség, hogy ők is partnerségre lépnek a Mistrallal.
Ilyen, a védelmi technológia felé irányuló tapogatózások történnek más szereplőknél is: az autonóm teherautók piacára fejlesztő Fernride-ot például – az alapító Hendrik Kramer elmondása szerint – több európai katonai szervezet is megkereste már azzal, hogy a teherautóflották irányítását végző technológiájukat használni lehetne a harctérre menő áruszállításban is. Kramer nagyon is nyitottnak mutatkozott erre, és idén fogják ezt a lehetőséget alaposabban körüljárni.
Látszik tehát, hogy van helye a defence techben a más iparágak szereplőinek is. Ahogyan Scott Sage, a Crane Venture Partners társalapítója összegezte:
„Ahelyett, hogy a védelmi technológiákat ültetnék át a [a civil életbe és a hagyományos] kereskedelembe, azt látjuk, hogy a [hagyományos] kereskedelmi innovációkat hasznosítják a védelem területén.”
… és vonzza a tehetséges szakembereket is
Tekintve a védelmi és harcászati technológiákba áramló tőkét és az egyre nagyobb nyitottságot úgy fejlesztői, mint a kockázati tőke oldalán, nem meglepő az elmúlt években bekövetkezett technológiai fejlődés sem.
A kijevi székhelyű és korai fázisú defence tech startupokat támogató VC-alap, a D3, ügyvezető partnere, Eveline Buchatskiy elmondása szerint az ukrán-orosz háború kitörése óta rengeteg tehetség kapcsolódott be a védelmi technológiai iparágba, aminek meg is van az eredménye.
„A frontvonal ma már nem olyan, mint három évvel ezelőtt volt: a tankok gyakorlatilag használhatatlanok.”
Kilőtt orosz tank az ukrán Mariupol városában, 2022 márciusában. Forrás: Ukrán Belügyminisztérium / Facebook
Kilőtt orosz tank az ukrán Mariupol városában, 2022 márciusában. Forrás: Ukrán Belügyminisztérium / Ezt erősítette meg Deborah Fairlamb, a Green Flag Ventures alapítója is, aki szerint a nyugati világ még mindig nem érti igazán, hogy mennyire megváltozott a hadviselés csak ennek a pár évnek köszönhetően. A harcászati és védelmi eszközök a robbanásszerű technológiai fejlődés nyomán ma már képesek pillanatok alatt alkalmazkodni a harctéri körülményekhez, miközben radikálisan lecsökkent a tömeggyártás költsége és felgyorsult a beszerzési folyamat is.
Ahogyan Fairlamb kifejtette:
ma már viszonylag könnyen beszerezhetőek azok az „500 dolláros drónok, amelyek képesek kiiktatni egy 5 millió dolláros tankot, vagy egy 30 millió dolláros radarrendszert”.
Mit jelent Trump Ukrajna-ellenes fordulata?
Nagy kérdés persze, hogy ha valamikor véget ér a háború, és Ukrajna mint megrendelő kiesik a képletből, az európai defence tech mennyire lesz képes megállni a lábán. És erre a választ lehet, hamarosan meg is kapjuk, hála a Donald Trump vezette USA nemrég bekövetkezett 180 fokos irányváltásának.
Az alig több mint egy hónapja beiktatott, régi-új republikánus elnök ugyanis keményen nekiment közösségi médiaposztjaiban Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Mint írta: ő egy „mérsékelten sikeres komikus”, akinek sikerült rábeszélni arra az előző, demokrata vezetést és Joe Biden korábbi amerikai elnököt, hogy az USA 350 milliárd dollárt költsön egy megnyerhetetlen háborúra. Ahogyan Trump kifejtette meg nem konkretizált közvélemény-kutatásokra hivatkozva:
„[Zelenszkij] nem hajlandó választásokat tartani, nagyon alacsonyan áll az ukrán közvélemény-kutatásokban, és az egyetlen dolog, amiben jó volt, az az, hogy úgy játszott Bidennel, mint egy hegedűvel. Egy diktátor választások nélkül. Zelenszkij jobb, ha gyorsan lép, különben nem marad meg az országa.”
Trump azt is elhintette, hogy adminisztrációja sikeresen tárgyal Oroszországgal annak a háborúnak a befejezéséről, ami az USA-nak amúgy sem olyan fontos, mint Európának.
Donald Trump amerikai (bal oldalon) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobb oldalon) a Helsinkiben tartott, 2018-as amerikai-orosz csúcstalálkozón, Trump első elnöki ciklusának idején. Forrás: Kremlin.ru / Wikimedia Commons
Donald Trump amerikai (bal oldalon) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobb oldalon) a Helsinkiben tartott, 2018-as amerikai-orosz csúcstalálkozón, Trump első elnöki ciklusának idején. Forrás: Kremlin.ru / Sok spekuláció látott napvilágot az elmúlt napokban arról, hogy az USA startégiaváltása milyen hatással lehet a NATO-ra, illetve az eddig USA-centrikus európai biztonság- és védelempolitikai gondolkodásra.
Amit biztosan ki lehet jelenteni:
a Trump vezette USA nem fogja tovább finanszírozni Ukrajnát a háborúban, sőt mi több, Ukrajnát és Európát ignorálva tárgyal az orosz féllel a háború befejezéséről – minden bizonnyal az orosz érdekek mentén, és sok év óta a legközelebb hozva a háborút a tényleges befejezéshez.
Erre pedig Európának is reagálnia kell valahogyan. Ahogyan Fairlamb rávilágított: az oroszok és a kínaiak (most pedig az amerikaiak – a szerk.) is megváltoztak – nincs más választása az európai védelmi ökoszisztémának, mint neki is változnia.
NYITÓKÉP: Romokban heverő utca látképe 2022-ben az ukrajnai Bucsa városában. Forrás: Rawpixel
