Hirdetés

Mi a lehívható tőke a kockázati tőkében és miért lesz fontos a startupoknak a közeljövőben?

„A kockázati alapkezelőkben az általános vélemény ellenére nem ülünk milliárdok felett és nem Scrooge Mcduck-ként ugrálunk az aranypénzek közé – ezt mondjuk egyszer kipróbálnám.” Gergely Balázs, a Vespucci Partners kockázatitőke-alap befektetőjének, a Corvinus Egyetem oktatójának lubickolása a venture capital cégek működésében.

A rajzfilmaranyakban való úszkálás helyett a valóságban – legalábbis a Vespucci Partners-nél így van – az alap tevekénységünken felüli tőkével csak akkor rendelkezünk, ha ki is helyezzük, magyarul a befektetők elutalják nekünk, és mi azzal a lendülettel tovább is utaljuk az aktuális start-upnak, akibe be akarunk fektetni. Tehát az alapkezelő bankszámláján az exit események kivételével soha nincs annyi pénz, amiből egy befektetést megtudna finanszírozni. Ez jó a befektetőknek (az alapkezelő befektetői általában intézmények, üzleti angyalok vagy nagyon gazdag emberek), akiknek kihelyezzük a pénzét, de nem feltétlenül jó az alapkezelőnek. Ez azért jó nekik, mert így részletekben tudják odaadni a megigért összeget és addig tudják forgatni más befektetésekben.

„Drága angyalbefektetőm!”

Tehát a valóságban amikor azt olvassuk, hogy 100 millió dollár (éves 2% alapkezelői díjjal számolva 10 éven át) értékben új kockázati tőke alap indult, akkora abból 10 év alatt 20 millió dollár megy el alapkezelői szolgáltatásokra és 80 millió dollár a befektethető tőke. De ez a 100 millió dollár soha nem jelenik meg egyben az alapkezelő bankszámláján, hanem ez annyit jelent, hogy az alapkezelő befektetői ígéretet tettek rá, hogy a befektetési peridódus 5 éve alatt rendelkezésre bocsájtják ezt az összeget, és ezért átlagosan évente 20 millió dollárt tesznek be az előzőleg említett 100 millió dolláros alapba. Itt kerül képbe a lehívható tőke fogalma, ami azt jelenti, hogy ha az első évben 20 millió dollárt kihelyezett az alap akkor még a következő 4 évben lehívhat 80 millió dollárt. Ez viszont nem egy automatizmus és általában az alapkezelő pénzügyese szól előre 1-2 hónappal korábban, hogy drága barátom szabadítsd fel a pénzösszegeidet, mert be szeretnénk fektetni egy új startupba és szükségünk lesz a tőkére, amit ígértél.

Ami egy alapvetően likvid felfelé ívelő piacon nem is igazán okoz problémát, hiszen ha nincs is a befektető bankszámláján a szükséges összeg, akkor elad néhány részvényt vagy esetleg 1-2 ingatlant, és már rögtön meg is tud felelni a hívásnak. De mi történik akkor, ha nem likvid a piac és csak nagy veszteségek árán tudna megfelelni a hívásnak, mint ami a jelenlegi helyzetben történik sok emberrel?

Így jár el az alapkezelő, ha nincs pénz

Ilyenkor szól az alapkezelőnek a befektető, hogy időben tolják el a befektetést vagy esetlegesen más befektető beugrik (de ha senkinél nincs likviditás akkor kezdődik a probléma…). Az alapkezelőt viszont kész helyzet elé állítják, hiszen a saját befektetőivel senki nem akar rosszba lenni, és ha se nála nincs készpénz, sem pedig a befektető nem utal, akkor nem tud befektetéseket csinálni vagy sokkal kevesebbet, mint amennyit szeretne.

Hogy érinti ez a start-upokat?

Egyfelől, ha tudja az alapkezelő, hogy ez a helyzet, akkor sokkal jobban megszűri, hogy egyáltalán melyik start-up-ba fektet be, másfelől hirtelen visszavonhatja az eddig kiadott term sheet-eket, mert lehet, hogy egyáltalán nem tudna befektetni. (A term sheet témájában az alább olvasható cikkem.)

Mit tud csinálni a start-up?

Ennek a helyzetnek az elkerülésére érdemes a start-up-nak is megvizsgálni a kockázati tőke alapot, hogy kik a befektetőik, ha elérhető az információ, beszélgetni már meglévő portfólió cégjeikkel, hogy elkerülje azt a helyzetet, hogy a sok bekért információ után az utolsó pillanatban a visszamondják a term sheet-et….

Balázs Gergely, a Vespucci Partners investment managerének, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának írása.

Ukrajnával karöltve erősítik a régiós ökoszisztémát a V4-ek: elindult a V4-Ukraine Talent Fusion Program

A program célja, hogy komplex eszközökkel segítse a térség ígéretes innovátorait, enyhítve ezzel a régió innovációs problémáin: a tőke- és diverzitáshiányon, illetve a tehetségek kivándorlásán. Mit kínál a program, és kik jelentkezhetnek? Mutatjuk!

Bővebben

Egyetemista vállalkozó vagy? Mutatunk egy jó kiugrási lehetőséget!

A Global Student Entrepreneur Awards (GSEA) hazai fordulóját február 15-én rendezik a Youth & University Entrepreneurship Day keretében. A versenyzők értékes partneri felajánlásokat szerezhetnek, a győztes pedig a nemzetközi pitch verseny regionális fordulójába is továbbjut.

Bővebben

Hulladékhő-hasznosítás, közösségi szerszámkölcsönzés, felvilágosítást segítő app – ilyen projektek mutatkoztak be az SZTE HSUP Ötletversenyén

A Szegedi Tudományegyetem hagyományosan egy verseny keretében dönti el, hogy a Hungarian Startup University Program második félévében milyen hallgatói projekteken fognak dolgozni a résztvevők. Fényképes beszámolóban hozzuk a részleteket!

Bővebben

Tap’n’Drink: Az Educatio Kiállítás remek bemutatkozási lehetőség az olyan innovatív startupoknak, mint mi

Akkreditált italcsapoló kurzust ugyan nem indítottak, de így is rengeteg látogatót vonzott az önkiszolgáló csapoló rendszert fejlesztő Tap’n’Drink az Educatio Kiállításon. De miért érte meg ez a startupnak, mennyire vonzotta a fiatalokat az innováció, és mit lehet tenni akkor, ha egy szemfüles diák a műszaki részleteket firtatja? Fazekas Mátét, a Tap’n’Drink alapítóját kérdeztük.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások