Hirdetés

Minden, amit egy startupnak tudnia kell a Term Sheetről

Nagyon sok seed fázisban (már rendelkezik valamilyen bevétellel vagy validációval) lévő startupnak álma, hogy kapjon egy term sheetet (indikatív árajánlatot) egy kockázati tőke alaptól. Itt a befektetési összeg már általában minimum 1 millió dollár környékén van ezalatt nem éri meg nagyon átvilágítani a céget, mert a befektetési összeg nagyobbik része az átvilágítási költségekre menne el.

Ilyenkor az alapítók úgy gondolják, hogy már minden rendben, már csak a részleteket kell leegyeztetni, de ezek amúgy sem olyan fontosak és amúgy is már egy komoly pénzzel rendelkező befektető elfogadta és hitelesítette az ő zsenialitásukat.

A term sheet vízválasztó a kockázati tőkealap és a startup életében is

Ez részben igaz, hiszen a kockázati tőkealap-kezelő, mint amilyen a Vespucci Partners is, a term sheet-től kezdve rak bele komolyabb pénz és szellemi tőke ráfordítást a start-up-ra és igazán kellemetlen mindenki számára, ha ez az ügylet innentől kezdve nem fordul tényleges befektetésbe, de vannak olyan tényezők, amik azért még ezen a ponton is megakadályozhatják az ügyletet. Nem véletlenül hívják indikatív árajánlatnak azért ezen a ponton a kockázati tőkét még semmi nem kényszeríti, hogy ténylegesen bele is fektessen a startupba.

De mik is azok a gyakori pontok, amin elbukhat a deal?

Technológia – komoly átvilágításon esik át a startup

A term sheet pontig a kockázati tőke alapvetően elfogadja, amit a start-up a technológiájáról mond és még nem fordít időt arra, hogy pontosan körül járja, hogy mennyire különleges és milyen pontban áll jelenleg pontosan technológiailag. A term sheet környékén már kiküld egy tanácsadót, aki nem csak felületesen nézi meg a technológiát, hanem részleteiben is belenéz. Ha ezen a ponton óriási eltérés van a start-up által elmondott és a szakértő által feltérképezett technológiai körkép között, akkor a befektető vagy visszalép a befektetéstől, vagy erősen módosítja az előzetesen megajánlott értékelést.

Kemény feladat előtt a CEO

 Seed fázisban a befektető alapvetően a csapatba és a CEO személyébe fektet bele, de jellemzően a term sheet aláírásáig még csak néhány hónapja/hete ismeri a CEO-t és eddig csak a legpozitívabb körülmények között találkozott vele. Melyik CEO nem szeret a saját termékéről beszélni és elmesélni az álmait a világmegváltásról a következő néhány évben?

A term sheet tárgyalásnál viszont már egy jelentősen stresszesebb szerepkörben találkozik vele a befektető, ahol a CEO-nak képviselnie kell a saját és régebbi befektetői érdekeit az új befektetővel szemben úgy, hogy amennyiben elfogadja az ajánlatot az új befektető is a következő néhány évben a partnere lesz. Amennyiben ezt a nehéz helyzetet nem tudja a helyén kezelni és megsérti a jelenlegi vagy a jövőbeli befektetőit, akkor az új befektető automatikusan eláll az ügylettől. Hiszen, ha valaki nem tud azokkal együttműködni, akik már pénzt adtak vagy pénzt akarnak neki adni neki, akkor hogyan fogja kezelni az új ügyfeleit vagy az alkalmazottjait?

Minden startupnak kel egy ügyvéd előbb vagy utóbb

 Ugyan triviálisnak hangzik, de sok seed fázisban lévő cégnek még semmilyen pénze nincs és ezért a legolcsóbb/ismerős ügyvéddel vagy semmilyen ügyvéddel próbálja megoldani a term sheet tárgyalást, akinek semmilyen tapasztalata nincs tőkebefektetésekben. Ezek nem csak lassítják a tárgyalásokat, hanem sok esetben teljesen lehethetetlenné teszik, mert az idő olyan dolgokra megy el, amik teljesen triviálisak lennének, ha lenne egy jó ügyvédjük. Illetve megkérdőjelezi a CEO józan paraszti eszét, hogy egy olyan helyzetben, ahol teljesen egyértelmű egy szakértő hozzáadott értéke, mégsem hajlandó pénzt kiadni érte, akkor hogyan fogja ő delegálni a feladatokat és felépíteni egy tízszer nagyobb céget a következő években?

Összefoglaló

Ugyan a fentebb leírt dolgok józan paraszti ésszel teljesen triviálisnak hangzanak és inkább egy kocsmai beszélgetés részeként kéne elhangozniuk anekdotikus szinten, de ennél a valóságban sajnos jóval gyakrabban előfordulnak annál, hogy egy könnyed félmosollyal elintézzük.

Balázs Gergely, a Vespucci Partners investment managerének, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának írása.

Keresik a legdinamikusabban növekvő techcégeket

Újra pályázhatnak a Technology Fast 50 díjra a gyorsan fejlődő technológiai cégek: a Deloitte immár 23. éve hirdeti meg közép-európai versenyét, amely a technológiai iparág leggyorsabban növekvő vállalatait rangsorolja. Mind a már befutott, mind a feltörekvő technológiai vállalatoknak platformot biztosítva arra, hogy szélesebb körben bemutathassák innovatív megoldásaikat.

Bővebben

Minden negyedik hazai fintech cég részesült már kockázatitőke befektetésben

A hazai fintech szektor bővülése a koronavírus-járvány megjelenését követően is folytatódott, mára csaknem 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük pedig meghaladta a 170 milliárd forintot – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2022-es FinTech és digitalizációs jelentéséből.

Bővebben

Kalandozások a tokenizáció világában

A blockchain technológia és az erre épülő tokenizáció az élet egyre több területén van jelen. Pontosan ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy megismertessük és megértessük ennek előnyeit az üzleti döntéshozókkal – mondta Czeglédi Tamás a Blockchain koalíció szakmai vezetője, a Kalandozások a tokenizáció világában című online kiadványuk megjelenése kapcsán.

Bővebben

Orvosokkal közösen tervezik a jövő magyar kórházait

Automatizált robotrendszerekkel, a páciensek és a dolgozók mozgásának előzetes szimulációjával és a gazdaságos üzemeltetést szolgáló energetikai megoldásokkal segíti a hatékony betegellátást az egészségügyi intézmények következő generációja. Ezeket az orvosokkal szoros együttműködésben alkotják meg az építészek. Már Magyarországon is több ilyen projekt van folyamatban, amelyek tervezésén a kórházfejlesztés terén új szemléletet meghonosító Paulinyi & Partners építésziroda dolgozik.

Bővebben

Magyar diákok által fejlesztett önvezető autónak drukkolhatunk Nogaro városában

Környezetérzékelés, GPS-es és mobilnetes pozícionálás, pontos kamerarendszer. Többek közt ezek az önvezető járművek elengedhetetlen feltételei. A győri Széchenyi István Egyetem csapata évek óta fejleszti autonóm járművét, most pedig izgalmas kihívás előtt áll: július elején a franciaországi Nogaro városában egy komplex feladatokból álló nemzetközi versenyen vesznek részt, ahol a precíziós önvezetéshez szükséges netkapcsolatot a Yettel biztosítja számukra.

Bővebben

Hetvenmillió forintos fejlesztéssel épül a jövő hálózata a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban

Autonóm villamossági hálózatot építenek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központjában a Schneider Electric műszaki támogatásával. Az úgynevezett micro-grid rendszer fejlett energiamenedzsment szoftvereket is tartalmaz, és az oktatás segítése mellett lehetőséget kínál az új technológiák iránt érdeklődő hazai vállalkozások számára is, hogy megismerjék, milyen előnyöket kínálnak ezek a megoldások. A Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, több mint kétezer munkavállalóval Magyarországon.

Bővebben