Hirdetés

Minden, amit egy startupnak tudnia kell a Term Sheetről

Nagyon sok seed fázisban (már rendelkezik valamilyen bevétellel vagy validációval) lévő startupnak álma, hogy kapjon egy term sheetet (indikatív árajánlatot) egy kockázati tőke alaptól. Itt a befektetési összeg már általában minimum 1 millió dollár környékén van ezalatt nem éri meg nagyon átvilágítani a céget, mert a befektetési összeg nagyobbik része az átvilágítási költségekre menne el.

Ilyenkor az alapítók úgy gondolják, hogy már minden rendben, már csak a részleteket kell leegyeztetni, de ezek amúgy sem olyan fontosak és amúgy is már egy komoly pénzzel rendelkező befektető elfogadta és hitelesítette az ő zsenialitásukat.

A term sheet vízválasztó a kockázati tőkealap és a startup életében is

Ez részben igaz, hiszen a kockázati tőkealap-kezelő, mint amilyen a Vespucci Partners is, a term sheet-től kezdve rak bele komolyabb pénz és szellemi tőke ráfordítást a start-up-ra és igazán kellemetlen mindenki számára, ha ez az ügylet innentől kezdve nem fordul tényleges befektetésbe, de vannak olyan tényezők, amik azért még ezen a ponton is megakadályozhatják az ügyletet. Nem véletlenül hívják indikatív árajánlatnak azért ezen a ponton a kockázati tőkét még semmi nem kényszeríti, hogy ténylegesen bele is fektessen a startupba.

De mik is azok a gyakori pontok, amin elbukhat a deal?

Technológia – komoly átvilágításon esik át a startup

A term sheet pontig a kockázati tőke alapvetően elfogadja, amit a start-up a technológiájáról mond és még nem fordít időt arra, hogy pontosan körül járja, hogy mennyire különleges és milyen pontban áll jelenleg pontosan technológiailag. A term sheet környékén már kiküld egy tanácsadót, aki nem csak felületesen nézi meg a technológiát, hanem részleteiben is belenéz. Ha ezen a ponton óriási eltérés van a start-up által elmondott és a szakértő által feltérképezett technológiai körkép között, akkor a befektető vagy visszalép a befektetéstől, vagy erősen módosítja az előzetesen megajánlott értékelést.

Kemény feladat előtt a CEO

 Seed fázisban a befektető alapvetően a csapatba és a CEO személyébe fektet bele, de jellemzően a term sheet aláírásáig még csak néhány hónapja/hete ismeri a CEO-t és eddig csak a legpozitívabb körülmények között találkozott vele. Melyik CEO nem szeret a saját termékéről beszélni és elmesélni az álmait a világmegváltásról a következő néhány évben?

A term sheet tárgyalásnál viszont már egy jelentősen stresszesebb szerepkörben találkozik vele a befektető, ahol a CEO-nak képviselnie kell a saját és régebbi befektetői érdekeit az új befektetővel szemben úgy, hogy amennyiben elfogadja az ajánlatot az új befektető is a következő néhány évben a partnere lesz. Amennyiben ezt a nehéz helyzetet nem tudja a helyén kezelni és megsérti a jelenlegi vagy a jövőbeli befektetőit, akkor az új befektető automatikusan eláll az ügylettől. Hiszen, ha valaki nem tud azokkal együttműködni, akik már pénzt adtak vagy pénzt akarnak neki adni neki, akkor hogyan fogja kezelni az új ügyfeleit vagy az alkalmazottjait?

Minden startupnak kel egy ügyvéd előbb vagy utóbb

 Ugyan triviálisnak hangzik, de sok seed fázisban lévő cégnek még semmilyen pénze nincs és ezért a legolcsóbb/ismerős ügyvéddel vagy semmilyen ügyvéddel próbálja megoldani a term sheet tárgyalást, akinek semmilyen tapasztalata nincs tőkebefektetésekben. Ezek nem csak lassítják a tárgyalásokat, hanem sok esetben teljesen lehethetetlenné teszik, mert az idő olyan dolgokra megy el, amik teljesen triviálisak lennének, ha lenne egy jó ügyvédjük. Illetve megkérdőjelezi a CEO józan paraszti eszét, hogy egy olyan helyzetben, ahol teljesen egyértelmű egy szakértő hozzáadott értéke, mégsem hajlandó pénzt kiadni érte, akkor hogyan fogja ő delegálni a feladatokat és felépíteni egy tízszer nagyobb céget a következő években?

Összefoglaló

Ugyan a fentebb leírt dolgok józan paraszti ésszel teljesen triviálisnak hangzanak és inkább egy kocsmai beszélgetés részeként kéne elhangozniuk anekdotikus szinten, de ennél a valóságban sajnos jóval gyakrabban előfordulnak annál, hogy egy könnyed félmosollyal elintézzük.

Balázs Gergely, a Vespucci Partners investment managerének, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának írása.

Marketingesek, szemetek a STRT-ra vessétek!

Azt tapasztalom a hazai ökoszisztémában, hogy a szereplők döntő többsége önmagáról zeng dicshimnuszt, ha elér valamit, miközben a probléma, amit megold, olcsó díszletté silányul. Balogh Petyáék viszont pont fordított logika mentén gondolkodnak a PR-ról és a marketingről.

Bővebben

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup

Bővebben

Randizz a leendő befektetőddel a NAK TechLab eseményén!

Az agrár startupok rapid randikon beszélgethetnek a hazai társaságok képviselőivel, azonnali visszajelzéseket kaphatnak egyszerre több kockázatitőke-befektetőtől, és akár a soron következő befektetési körükhöz vezető lépéseket tehetnek. Jelentkezési határidő: április 27.

Bővebben

Növekedett a hazai szabadalmi kérelmek száma, de európai viszonylatban még így is gyengén teljesít Magyarország

Tavaly jegyezték a legtöbb szabadalmi kérelmet Magyarországról, azonban – ha az Európába érkező kérelmek számát tekintjük – arányaiban ezzel még mindig csak a lista utolsó harmadában vagyunk.

Bővebben