Hirdetés

A startupok harmada külföldi terjeszkedésre készül

A hazai startup ökoszisztéma életerős, a külpiacok felé orientálódik és épít a nagyvállalati partnereivel való, kölcsönösen előnyös együttműködésekre – derül ki a Startup Hungary felméréséből, amely a Microsoft támogatásával készült. A válaszok részben érdekes meglepetésekkel szolgáltak, részben alátámasztották a korábbi feltételezéseket. Döntő többségük a külpiacokra épít, de még nem döntötték el, hol képzelik el az üzleti működést.

A magyar startupok sikeresek és optimisták, amit az is alátámaszt, hogy a többségüket nem érintette negatívan a koronavírus járvány és idén is növekedést várnak. Ez volt az egyik, kevésbé meglepetésszerű megállapítása annak a felmérésnek, amely 232 startup bevonásával készült a Startup Hungary vezetésével, a Microsoft támogatásával. A Medtech piacon tevékenykedő cégek több, mint kétharmada (69%) olyan optimista, hogy várakozásuk szerint a járványhelyzet egyenesen kedvezni fog nekik 2021-ben.

A felmérés megerősítette az egyik ismert feltételezést a hazai startupokkal kapcsolatban: tényleg a magas hozzáadott értéket képviselő technológiai szektorban, leginkább a B2B SaaS piacon tevékenykednek – szemben közép-európai társaikkal, amelyek nagyobb arányban vannak jelen a B2C piacon. A magyarok az AI, a Big Data, a Fintech, az Analytics/BI, IoT és a Medtech piaci szegmenseket célozták meg. Több mint 60 százalékuk építi az üzleti modelljét a technológiai innovációra, ugyancsak ilyen arányban fejlesztenek mobil vagy webes alkalmazásokat és több mint a felük (57%) a szolgáltatásai, termékei előfizetéseiből szerzi a bevételeit. A várakozásokkal ellentétben a magyar startupok vezetői nem fiatalok: 80 százalékuk 30 év feletti, közel felük pedig már a negyvenes éveit tapossa. Többnyire jól képzett, világot látott férfiak, nők az esetek 29 százalékában szerepelnek társalapítóként a cégekben.

Az egyik legmeglepőbb megállapítása a felmérésnek az, hogy a vállalkozások 23 százaléka már most is működtet külföldi fiókirodákat, többnyire az USA-ban vagy Nagy-Britanniában, és további 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy fog külföldi irodát nyitni az elkövetkező 12 hónapban. Vagyis egy éven belül a hazai startupok fele helyezheti át akár a fő tevékenységét is külföldre. Az okok között a leggyakrabban az szerepel, hogy külföldön könnyebb forrást bevonni a fejlesztésekhez, egyszerűbb és átláthatóbb a szabályozás és kisebb a bürokrácia.

Ezzel vág egybe, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége (80%) a globális piacot célozta meg, habár több mint a harmaduk (37%) továbbra is a helyi piacon tevékenykedik, és további 17 százalék szerzi az árbevételének kevesebb, mint az egy negyedét külföldi piacokról. Elmondásuk szerint még nem érzik elég érettnek a terméküket nemzetközi megmérettetésre, vagy csak előbb a helyi piacon szeretnék tesztelni azt. Pedig a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy előnyösebb már rögtön a kezdeteknél külföldön is megkezdeni az üzletépítést. A legsikeresebb 24 startup, a felmérés “bajnokai”, amelyek 80 000 euró fölötti havi árbevétellel rendelkeznek, ennek háromnegyedét külföldi ügyfelekkel üzletelve keresik meg.

A legnagyobb kihívás, amivel a hazai startupok szembenéznek, épp az ügyfélszerzéssel kapcsolatos: 39 százalékuk mondta azt, hogy az értékesítés és a marketing területén való jártasság a legnagyobb hiányosságuk. Több mint a felük keres intenzíven az üzletfejlesztéshez és marketinghez értő munkatársakat. A Microsoft for Startups pont ezekre a kihívásokra válaszol, az ökoszisztéma fejlődése érdekében.A startupok harmada külföldi terjeszkedésre készül

A legsikeresebb magyar startupok jellemzően magánbefektetőktől szereztek tőkét az elindulásához. Amíg ugyanis a megkérdezettek 80 százaléka vette igénybe állami vagy uniós kockázatitőke-befektetők támogatását, annak a 12 százaléknak, amely kizárólag magántőkéből építkezett a 70 százaléka a bajnokok közül került ki. Érdekes megállapítása a tanulmánynak az is, hogy rendkívül csekély, mindössze 7 százalék azok aránya, amelyek egyaránt támaszkodnak állami és magán befektetőre. Ez azt sugallja, hogy a magán és az állami oldal nem tud, vagy nem akar együttműködni egymással a startupok támogatásában Magyarországon. A válaszokból az is kitűnik, hogy Magyarországon több a kockázati tőkebefektető, mint az angyalbefektető (33% vs. 27%).

Sok startup, a válaszadók 44 százaléka működtet valamilyen együttműködést egy nagyvállalattal. Az esetek felében ez a nagyvállalat egyben a startup stratégiai partnere is, és sokan (30%) fejlesztenek valamilyen innovatív terméket vagy szolgáltatást közösen. Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb számban jelentek meg nagyvállalatok a startupok partnerei, befektetői között. A válaszokból az derül ki, hogy a vállalkozások elégedettek ezekkel az együttműködésekkel: 50 százalékuk ítélte ezeket jónak, 27 százalékuk pedig nagyon jónak.

A Microsoft az elmúlt 15 évben folyamatosan fejlesztette az együttműködését a startupokkal. Az ezekben résztvevő vállalkozások várhatóan több mint 1 milliárd dollárt fognak megtermelni globális szinten ennek a pénzügyi évnek a végére. A legsikeresebb programok, a BizSpark, a BizSpark+ és Reactor, az M12 olyan együttműködéseket indítottak az útjukra, amelyek mindkét fél számára komoly előnyökkel jártak. A Microsoft nemzetközi technológiai versenye, az Imagine Cup tehetséges magyar fejlesztő-csapatoknak segített megvalósítani és piacra vinni az ötleteiket.

„A startupok vitalitást és új ötleteket hoznak nekünk, mi pedig a legkorszerűbb technológiát, felhős tárhelyet és számítási kapacitásokat bocsátunk a rendelkezésükre, tudást, tapasztalatot és kapcsolati tőkét, üzleti látásmódot, viszünk a tevékenységükbe. Hiszünk a kölcsönös bizalomra épülő partnerségben. Büszkék vagyunk arra, hogy sikeres hazai vállalkozásoknak lehetünk a partnerei és járulhatunk hozzá akár a nemzetközi piacon való megerősödésükhöz is. A jövőben szeretnénk továbbfejleszteni velük az együttműködéseinket, miközben újakat is szeretnénk bevonni a programjainkba” – mondta Szabó Péter a Microsoft Magyarország OCP üzletágának vezetője.

A Microsoft for Startup program a korábbi BizSpark és BizSpark+ programokat váltotta fel annak érdekében, hogy a Microsoft szakértői bázisát jobban kihasználva, hatékonyabb támogatást nyújtson a startupok számára. A program keretében a magyar startupok ingyen üzletfejlesztési, technológiai, marketing és értékesítési tanácsokhoz juthatnak és ingyen érhetik el a társaság felhőszolgáltatását is.

Eladta a Sanofi a fogyasztói egészségügyi üzletága, az Opella 50 százalékos részesedését

Az eladás nem volt zökkenőmentes, az erős politikai ellenérzéseket váltott ki. A Sanofi végül úgy tudta amerikai vevőnek adni az Opella részvényeinek felét, hogy garanciákat vállalt a francia termelés fenntartására, és beengedte a francia állami befektetési bankot is a tulajdonosi körbe.

Bővebben

Az európai mesterséges intelligencia globális lendületet kap az első és legnagyobb technológiai, startup- és digitális befektetési eseményen

A GITEX EUROPE x Ai Everything a berlini bemutatkozására készül, miközben befolyásos vezetők és döntéshozók irányoznak elő határokon átnyúló, merész technológiai partnerségeket, a tőkéhez való hozzáférés bővítését és a mesterséges intelligencia gazdaságának felgyorsítását.

Bővebben

1 milliárd eurót vontak be 2025 első negyedévében az európai AI-ügynök startupok

Ez az ügyletérték már önmagában meghaladta a tavalyi egész éves befektetések összértéknek felét, ami ezen a területen Európában 1,7 milliárd euró volt. A legnagyobb befektetéseket a Synthesia, az ElevenLabs és a Luminance könyvelhette el.

Bővebben

Az Egyesült Államok piaca továbbra is nyitott az innovatív cégekre – ezzel biztatják a magyar startupokat az amerikai szereplők

A mostani bizonytalan időkben is van keresnivalójuk az európai és magyar cégeknek az USA piacán, és ezt olyan szereplők állítják, mint a JP Morgan vagy a Florida állami gazdaságfejlesztési vezetők. Arról, hogy milyen visszhangokat hall mostanában az amerikai piacról, és miben kell segítség a magyar cégeknek az amerikai piacra lépéshez, Pazaurek Pirossal, az USA Accelerator

Bővebben

Csillag Péter: Nem új jogszabályokra van szükség az európai ökoszisztéma jobb működéséhez, hanem a meglévő korlátozások lebontására

A HunBAN elnöke szerint ha az amerikai vámpolitika azt eredményezi, hogy Európa végre összekapja magát, és egységesebb piacot hoz létre, ez még jól is jöhet számunkra. Ehhez viszont az uniós döntéshozóknak hagyniuk kéne a piacot érvényesülni, és jól kihasználni a technológa adta lehetőségeket. Erről is beszélgettünk Csillag Péterrel.

Bővebben