Hirdetés

A fejlődés az elvárt alapkészségek közé emeli a programozást

Az információs társadalom nemzetközi világnapja van ma, május 17-én. Ez alkalomból 17 ismert személyiséget kért fel a Codecool programozóiskola, hogy valljanak az informatikához való viszonyukról a legkorábbi emlékeiktől a legtávolabbi jóslataikig.

Immár ötven éve adózik megkülönböztetett figyelemmel a szakma május 17-nek. Míg azonban 1968-ban még „csupán” a távközlés volt olyan nóvum, ami érzékelhetően forradalmasította a minket körülvevő világot, 2006-tól az ENSZ döntése nyomán ezt a napot már az információs társadalom világnapjaként tartjuk számon.

Ennek alkalmából indítja útra a „Tanulj meg kódolni!” kampányát a Codecool programozóiskola.

Az információs technológiai fejlődés félelmetes tempóját jól érzékelteti, hogy míg a távírónak 100 év kellett ahhoz, hogy világnapot érdemeljen, ezzel szemben az egy-két évtizede még egzotikus hóbortnak tartott otthoni számítástechnika mára teljesen hétköznapivá vált a fejlett társadalmakban. „Nem árt, ha ez mindenkiben tudatosul, és ezzel a felismeréssel vágunk neki a következő éveknek: a fejlődés az elvárt alapkészségek közé emeli a programozást, és korántsem csak a szűken vett fejlesztői szakmában, hanem a kereskedelemtől a kreatíviparon át a gyártásig minden területen” – magyarázza Boda József, a Codecool programozóiskola alapító-ügyvezetője a mostani kezdeményezésük létjogosultságát.

A kommunikáció első 150 éve a passzív eszközhasználatról szólt, mostanra azonban a tömeges interakció nem csupán emberek közötti, hanem ember és gép, valamint gép és gép közöttivé vált. Ezt pedig a programozói készséggel állhat csak módunkban uralni. Nélküle nem lehet már boldogulni a munka világában és lassan a magánéletben sem – állapítják meg többen is a megszólaltatott szakmai és közéleti hírességek közül. A „Tanulj meg kódolni” kampányhoz forgatott videointerjúkra 17 személyt kértek föl, hogy meséljenek a kódoláshoz és az információs technológiához való viszonyukról, az első találkozástól a jövőbeli várakozásaikig.  Megtudhatjuk Harcsa Veronikáról, hogy majdnem lediplomázott műszaki-informatika szakon; fény derül rá, hogy a Bitcoin hazai legismertebb evangelistáját mi indította arra, hogy négy évesen már programokat írjon; a vállalkozások tízezreinek könyveléséért felelős Kulcs-Soft első embere pedig korai lyukkártyás emlékeiről vall. Betekintést nyerhetünk többek között az Állás.hu, a Jófogás, az E.ON Business Services Hungary, a Prezi, a Bridge Budapest vagy a Szállás.hu első emberének informatikával való megismerkedésének történetébe is. Saiid az Akkezdet Phiaitól pedig ihletettségében még egy strófát is költött a programozásról.

„Közösen ünnepeljük ezt a forradalmat tizenhét olyan emberrel, akiknek teljesen más a háttere, az életútja, más volt az indíttatása, eltérő helyen és eltérő időben kerültek közel az informatikához, és így együtt bizonyítják, hogy az informatikai készségeknek immár legkülönbözőbb szakmákban van kulcsszerepe” – mondja Boda József.

Színház csupán, amit sok nagyvállalat csinál innováció címén – ezen akar változtatni a STRT egy új képzéssel

A nagyvállalati innovációs program célja, hogy az érintett szereplőket edukálja a kíváncsiságot és kísérletezést elősegítő, a kemény KPI-okat mellőző, fenntartható vállalati kultúra kialakítására, és a gyakorlatban is erősítse az ügyfél innovációs képességeit. A STRT által szervezett háttérbeszélgetésen jártunk.

Bővebben

Így szegmentálódik a kockázatitőke-piac a mesterséges intelligencia finanszírozásában

Az alapmodellek fejlesztésének finanszírozása annyira költséges, hogy csak a dollárszázmilliókat erre költő VC-ket találjuk meg a befektetői listában. Ez azonban nem jelenti, hogy a kis- és közepes méretű VC-k kimaradnak az AI-bummból – mutat rá a PitchBook elemzése.

Bővebben