Hogy mennyire megborulhat a munka-magánélet egyensúly a startup-ökoszisztémában, azt a STRT inkubációs programját vezető Kozma Andrea a bőrén tapasztalja: a gyerekei a problémáikkal már nem is terhelik őt, mert tudják, hogy nem lesz erőforrása ezekre is. Mit tehet ilyenkor egy szülő? Hogyan használja ki a karácsonyt arra, hogy kapcsolódjon a szeretteihez, és a munkát félretegye? Interjú.
A karácsony a család melletti pihenés és a kikapcsolódás ideje – a legtöbb esetben biztosan, de elmondható-e ez a startupszféráról is, ami sokszor mohón követeli az ember figyelmét, tekintet nélkül a magánéletre? Akik a startup-ökoszisztémában dolgoznak, ki tudják-e fújni magukat az ünnepi időszakban, vagy még a karácsonyfa alatt is e-mail–ekre fognak válaszolni? Hogyan őrzik meg a mentális egészségüket, és mit kérnének a Startup-ökoszisztéma Jézuskától?
A Startup Online karácsonyi interjúsorozatában Kozma Andreával, a STRT Holding vezető portfóliókezelőjével és az inkubációs program, a Launchpad vezetőjével beszélgettünk.
+ + +
Aki a hétköznapokban a startup-ökoszisztémában tevékenykedik, az a karácsonyfa alatt is dolgozni fog? Te például dolgozni fogsz?
A STRT-nál durván sűrű évünk volt. Decemberben zajlott a Demo Day-ünk, és bevezettük a céget a tőzsdére. Idén nem nyaraltam, mert forrásgyűjtésben voltunk, és mint vezető a STRT inkubációs programját, a Launchpad-et készítettem elő. Most karácsonykor tudatosan szeretnék én és a csapat többi tagja is egy kis pihenőt tartani.
Jól értem, hogy egységesen ütemezett leállás a STRT-nál nincsen, inkább csak amolyan hallgatólagos megállapodás, hogy leteszitek a munkát az ünnepi időszakban?
Megbeszéltük, hogy mindenki kipiheni magát. Szükség is lesz erre, mert tudjuk, mennyi munka vár ránk januártól, és ehhez erőt kell gyűjteni. Nemcsak a szakmai munkáról beszélek: januárban fogunk új irodába költözni, így lesz rengeteg fizikai, logisztikai feladat is, ami a napi munkán felül is meg fogja terhelni a csapatot.
Te személyesen hogyan fogsz feltöltődni a karácsonyi időszakban?
Elutazunk a családdal, és tudatosan leteszem a lantot két hétre.
Ha utazunk, nem viszem magammal a számítógépet, hogy ne tudjak komolyabb feladatoknak nekiállni. A telefonomon nyilvánvalóan meg fogom nézni az e-maileket és a Slack-et, de igyekszem távol tartani magam attól, hogy dolgozzam.
A családtagjaimra is nagy szükségem van, akiknek el kellett fogadniuk, hogy idén nem nyaralhattak velem, és hogy a nehéz helyzetekben sem volt rájuk mindig figyelmem.
A családod, akár a szűkebb baráti környezeted hogyan élte meg, hogy a hétköznapokban – ebben az évben mindenképp – ennyire a munka van a figyelmed középpontjában?
Egyszerre élték meg jól és rosszul. Az igazság, hogy megszokták, megtanulták ezt a működésemet. Szerencsémre a férjem hihetetlenül támogató, rugalmas munkaidőben is dolgozik, így tudja menedzselni a gyerekeinkkel a mindennapokat logisztikailag és a rájuk való odafigyelést.
Mostanra eljutottunk oda, hogy ha a gyerekeknek bármi segítségre szükségük van, engem nem is hívnak, mert tudják, hogy úgyse fogok tudni jönni. Rengeteg eseményen veszek részt hétköznap esténként, így általában már ágyban találom őket, mire hazaérek. Ez nem normális, és ezen változtatnunk kell hosszútávon.
De ez az év ilyen volt, megbeszéltem előre a családommal. Megértették, hogy mit és miért csinálok, és drukkoltak nekem – miközben persze láttam, hogy ezt a helyzetet ők is megsínylették.
Sok szerepében kell megfelelnie az embernek az életében, a szülői szerep talán az egyik legmeghatározóbb mind közül. Az alapján, amit mondasz, a szülő szereped idén erősen sérült.
Minden nap milliónyi szituáció adódik, amikor döntést kell hoznunk, hogy mit veszünk előre, és valami mindig sérül. Ez az élet része, nincsen tökéletes állapot – ezt már nagyon régen elfogadtam.
Amit tenni lehet ilyenkor szülőként, hogy sokat beszélünk a gyerekekkel, hogy értsék, hogy mit miért csinálunk, és például miért nem tudunk menni értük, amikor szeretnék. Amikor viszont együtt vagyunk, akkor nagyon figyelünk arra, hogy minőségi időt töltsünk közösen, sok beszélgetéssel.
Visszatérve a karácsonyhoz: tegyük fel, december 24-én landol a fiókodban egy nagyon fontosként megjelölt email. Mit csinálsz?
A karácsonyfa alatt biztosan nem fogom látni ezt az email-t. Nem fogom a kezembe venni a telefont.
Szerencsére nekünk nem kell egy szolgáltatást folyamatosan, még karácsonykor is biztosítani, mint némely startup esetében. Így tudunk előre készülni arra, hogy el tudjunk menni pihenni.
Hogyan lehet a munkafolyamatokat előre úgy megtervezni, hogy a pihenés zavartalan legyen?
A befektetési tárgyalásokat január közepére tesszük, addig nem ütemezünk be ilyen megbeszéléseket. Ezt kommunikáljuk előre a partnereink felé is. A kurzusaink január végén, február elején indulnak újra, az előkészítő munkákat ehhez már elvégeztük. A Launchpad esetében még november végén elindítottuk a jelentkezési folyamatot a következő, márciusi kohorthoz.
Mi lenne az az egyetlen dolog, amit kérnél a Startup-ökoszisztéma Jézuskától?
Nagyon sok jó csapatot.
Ez most hiányzik Magyarországon?
Azt gondolom, jó csapatból sosem elég. Tudna sokkal több jó csapat lenni, és ez rajtunk, befektetőkön is múlik.
NYITÓKÉP: Kozma Andrea (középen) a Tőkeportál és az InnoMaker Partners decemberi közös rendezvényén, a Startup Mikulás Party-n. Birkás Krisztián / MeOutGroup
