A Lunar Program társalapítója megszokta, hogy akár heti 60 órákat is dolgozik. Karácsonykor azonban újraéli az egyetemista éveit: kizökken az idő folyásából, akkor kel fel az ágyból, amikor akar, a komplex munkát pedig a jövő év problémájaként kezeli. A vállalkozó agya persze ilyenkor sem áll le: Kitti szerint az ünnepek még kedveznek is annak, hogy új inspirációt kapjon a kreatív kihívásokhoz.
A karácsony a család mellett a pihenés és a kikapcsolódás ideje – a legtöbb esetben biztosan. De elmondható-e ez a startupszféráról is, ami sokszor mohón követeli az ember figyelmét, tekintet nélkül a magánéletre? Akik a startup-ökoszisztémában dolgoznak, ki tudják-e fújni magukat az ünnepi időszakban, vagy még a karácsonyfa alatt is e-mailekre fognak válaszolni? Hogyan őrzik meg a mentális egészségüket, és mit kérnének a Startup-ökoszisztéma Jézuskától?
A Startup Online karácsonyi interjúsorozatában Jakab Kittivel, a Lunar Program társalapítójával beszélgettünk.
+ + +
Aki a hétköznapokban a startup-ökoszisztémában tevékenykedik, az a karácsonyfa alatt is dolgozni fog?
Ez személyes döntés kérdése. Az biztos, hogy nincs ennél jobb időszak az évben, amikor le lehet tenni a melót. Nyáron is van uborkaszezon, de még akkor is mindenki máskor veszi ki a szabadságát.
Ilyenkor viszont, december 23-ától akár az újévig szinte senki nem küldözget egymásnak e-maileket, és senki sem fog reagálni.
Szükséges is szerintem ilyenkor pihenni, mert az év végére sokan elfáradunk.
A két ünnep között is leáll a munka?
A két ünnep között az elmaradások szoktak bekavarni: vannak, akik erre az időszakra zsúfolnak be mindent, amire nem jutott idő az év többi részében. A csapat döntése, hogy ezt megteszi-e.
2023 lesz a Lunarnál a második év, amikor legalább másfél hétre leállunk, idén már december 20-ától. Az egész évet végig pörögtük, nem igazán voltak egybefüggő szüneteink csapatszinten.
Régebben az év végére próbáltuk beszuszakolni a stratégiai tervezést – nem éri meg. Most már azt képviseljük, hogy pihenjük ki magunkat, és az újév első hetében – amikor sok ügyfél még szabadságon van – lesz tér az ilyen feladatok beütemezésére is.
Jobb hangulatban is telnek ezek a megbeszélések, mert mindenki kipihentebb.
Akkor nektek is meg kellett érnetek arra, hogy tudatosan leálljatok a munkával az ünnepi időszakban.
Igen. Volt szerencsére mintám: az előző munkahelyemen, a McKinsey-nél – ahol az év többi részét úgyszint végig pörögték az emberek, 60-80 órákat dolgozva egy héten – kötelező volt kivenni a két ünnep közötti napokat.
Ki is tudsz ilyenkor kapcsolni, hogy ne a munkán járjon az agyad?
Vállalkozóként hosszú távon, akár egy hétre teljesen kikapcsolni az agyadat nem tudod. Ilyenkor olyan dolgokkal foglalkozom, amivel szeretnék: kreatív, tervezői feladatokkal, új dolgokkal. Ami nem az aktív munka, hogy meeting-elni kell róla, le kell ülni és megcsinálni.
A pihenés azért is fontos, hogy frissen, új szemszögből tudj megközelíteni problémákat, új inspirációt kapj a megoldásukhoz. Karácsonykor a családdal, barátokkal való találkozás erre jó lehetőséget kínál, mert új témákban új impulzusok érnek minket.
Tegyük fel, december 24-én landol a fiókodban egy nagyon fontosként megjelölt e-mail. Mit csinálsz?
Nem nézem meg, mert ha e-mailben küldik, akkor az nem is fontos. Benne is van az ilyenkor beállított automatikus üzenetben, hogy ha fontos, akkor hívjanak fel.
Szóval nincs olyan, hogy fontos e-mail. Fontos hívás van. És ha olyan emberről van szó, fel is veszem neki.
Az e-mailértesítéseket hétvégére és ünnepekre egyébként is kikapcsolom – bár rossz szokásom, hogy még ekkor is rá tudok nézni a fiókomra. De ha ezt megteszem, az egy tudatosabb döntés eredménye, és nincs ott a külső impulzus, hogy felvillant a telefonom, és meg kell néznem, hogy mi jött be.
Volt olyan, hogy az ünnepi időszakban kerestek meg fontos teendővel?
Karácsonykor ilyen nem volt. A két ünnep között már igen, volt, hogy kaptam ilyen hívást – ha ekkor beesik egy ilyen feladat, tartom magam ahhoz, hogy a komplex gondolatokat igénylő munkát a jövő évre tolom. De ha csak azzal keresnek meg, hogy január első hetére tudunk-e egyeztetni egy időpontot, és éppen van rá érkezésem, válaszolok.
Te hogyan töltődsz fel karácsonykor, hogy aztán januártól újra tudd kezdeni a kétszáz százalékon való pörgést?
December 20-án leállunk, és utána fogok elkezdni rohangálni ajándékok után, mert előtte nem lesz rá időm. Szóval a szabadságom azzal kezdődik, hogy meghalok a karácsonyi tömegnyomorban. (nevet) Utána viszont 25-éig a családommal leszek, 26-ától pedig otthon magamra fogok koncentrálni.
Fura érzés is lesz visszamenni az egyetemista éveimbe: felkelek, amikor felkelek, és leülök olvasni, sorozatot nézni vagy videójátékozni. Két-három napra gyakorlatilag kizökkenek az idő folyásából.
29-étől kezdve pedig barátokkal fogok találkozni, meg szilveszterezni. Január első két napjában pihi, de ekkor már elkezdek fejben visszarázódni a melóba.
Az újév első két napja pihenés, lefordítva józanodás?
Akár. De amióta a másnaposságnak már van következménye, meg kell mondjam, I’m not a fan.
Elvesztegetett időnek érzem azt a fél vagy egy napot, ami a másnaposság miatt kiesik, és tudnám jobban, értékesebben is tölteni. Nem éri meg.
Mi lenne az az egyetlen dolog, amit kérnél a Startup-ökoszisztéma Jézuskától?
Szeretnék több időt dedikálni a networking-re, de ha a Jézuska ebben segítene, azt nagyra értékelném. Néha nehéz beiktatnom az életembe ezeket a találkozásokat, mert mindig valamivel rohanni kell. De örömmel tapasztaltam, hogy az elmúlt egy évben aktívabb lett az ökoszisztéma, többet járunk össze, mint azt megelőzően.
Az ökoszisztémának pedig egy kooperatív mindset-et kérnék a Jézuskától.
Van sajnos nálunk egy rossz, kompetitív mindset, ami abból ered, hogy sokan egy kicsit mindennel is akarnak foglalkozni, egy fenékkel akarnak megülni sok lovat. Ez sokszor versenytárssá teszi teljesen indokolatlan területeken is a szereplőket. Miközben ha partnerként gondolnának egymásra, a saját életük is könnyebb lenne, és – mivel egy kiválasztott területre specializálódnának – az ökoszisztémának is jót tennének.
Tudnál egy példát mondani erre az egészségtelen versengésre?
Saját magunk vagyunk a példa: a Lunar is ilyen volt. Eleinte szerveztünk rendezvényeket, aztán ezt elengedtük. Mert láttuk, hogy mások ezt sokkal jobban csinálják nálunk, és nincs értelme versenyeznünk. Most már inkább azt keressük, hogy ezekhez a rendezvényekhez hogyan tudunk csatlakozni, és a szervezőkkel hogyan tudunk együttműködni.
NYITÓKÉP: Jakab Kitti a CEEcosystem Summit-on. Forrás: Tőkeportál
