Hirdetés

A tőkebevonás és a szellemi tulajdon – ezekre figyelj, ha startupod van

Amennyiben egy vállalkozás kockázati tőkét szeretne bevonni, mindenképpen számolnia kell azzal, hogy a befektetőnek betekintést kell adnia a működésébe. Ez pedig nem csak az együttműködés idejére igaz, hanem a cég vagy projekt előéletére is, mivel az ott történtek a jövőre is kockázatot jelenthetnek.

Hirdetés

A tőkealapok gyakorlata némileg eltérhet abban, hogy hogyan végzik az átvilágítást és milyen feltételekhez ragaszkodnak a befektetés során, de az biztosan közös bennük, hogy nem szeretnek sem zavaros állapotokkal, sem egyedi megoldásokkal találkozni. Ha valami nem teljesen szabályszerű, az deal-breaker lehet, és ami bonyolultabb a szükségesnél, azt nem lesz egyszerű elfogadtatni.

A szellemi tulajdon esetében ezekre fokozottan oda kell figyelni, mert az az elkerülhető hibák nélkül is tud olyan bonyolultnak tűnni, ami már-már gyanús, esetleg túl fárasztó. Másfelől viszont nem szükséges hosszan bizonygatni, hogy befektetéskor a cégérték nagy részét teszi ki az IP, és ami ennél fontosabb, hogy ha komoly gond van vele, az később megakaszthatja a cég működését, vagy keresztülhúzhatja az exitet. Egyik sem tesz különösen jót a befektető megtérülésének.

A cikkben bemutatunk pár kérdéskört, amik gyakran kerülnek elő befektetések előkészítése során, ezért javasolt rájuk felkészülni.

Az értékes szellemi tulajdon azonosítása és védelme

Erre a kérdésre először általában valamilyen műszaki megoldás, technikai újdonság jut az ember eszébe, és ezeket általában azonosítják is a projektgazdák, mint értékes dolgot, amit védeni kell. Ezeknek az esetében lényegében háromféle jogi eszköz áll rendelkezésre a szellemi alkotások védelmére. Ezek az iparjogvédelem, a védett ismeretként (know-how-ként) való kezelés és a szerzői jog. Utóbbi a szoftverek és bizonyos adatbázisok esetében kap szerepet. Előnye, hogy a védelem automatikusan keletkezik a mű megalkotásával, műszaki szempontból viszont kevés védelmet biztosít, mivel a szerzői jog nem terjed ki a szoftver működésének logikájára, funkcionalitására és más műszaki jellemzőjére sem, lényegében csak a forráskód szolgai másolása ellen nyújt védelmet. Ha viszont a megoldás nem kizárólag szoftverből áll, hanem szoftver-hardver rendszerről van szó, arra adott esetben szabadalom is szerezhető. A megfelelő eszköz kiválasztásánál első kérdés, hogy a megoldás természete mit enged meg. Ehhez érdemes szabadalmi ügyvivővel konzultálni.

Ha több lehetőség közül lehet választani, akkor a védelem erőssége nyilvánvaló szempont, de csak akkor döntő szempont, ha az üzleti modellünk a jogi védelemre alapul, például külföldön licensz szerződéssel vagy franchise-zal akarunk terjeszkedni, esetleg a szakmai befektetők csak megfelelően védett technológiába fektetnek be, így a szabadalom az exit előfeltétele. Mérlegelni kell az egyes eszközök idő és költségigényét, például egy szabadalom 5-7 éves megadási ideje, illetve a 20 éves oltalmi ideje nagy eséllyel nem jó választás az 5 év alatt elévülő technológiákhoz.

A projektgazda által azonosított műszaki megoldás legtöbbször valamilyen berendezés, amit lehet oltalmazni szabadalommal vagy használati mintával. A reflektorfényt kapó „találmány” mellett azonban nagy jelentősége lehet a kapcsolódó tudáselemeknek is, például, hogy hogyan gyártjuk a berendezést. Az ilyen kapcsolódó know-how később fontos üzleti biztosítékot jelenthet, hogy egy partner ne tudjon megkerülni minket. A valóság az, hogy a nagyvállalatok hozhatnak olyan döntést, hogy bitorolják a szabadalmunkat (és hoznak is) ha az elért haszon nagyobb, mint az ebből eredő anyagi és presztízsveszteség. A Samsungnak ez például az Apple-lel szemben is egyértelműen megérte az okostelefonok piacáért, aki akkor sem volt egy küszködő startup. Ha az erőfölény rossz végén állunk, a tökéletes jogi védelemnél többet jelent, ha a másik fél nem tudja hogyan kell jó minőségű bitorló terméket csinálni, vagy túl sok időbe telik kifejleszteni. Az ilyen védett ismerettel ezért megfontoltan kell gazdálkodni, amit csak lehet titokban kell tartani a működés során, és kívül tartani az iparjogvédelmi bejelentéseken.

Meglepően gyakran maradnak ki a tervezésből a védjegyek, pedig ez szintén fontos vagyoneleme az innovatív cégeknek is. Minél ismertebb lesz egy megnevezés, annál többet ér és általában annál több befektetésbe került azt felépíteni és bevezetni. Ha ezek után derül ki, hogy a megnevezés bitorolja valaki más védjegyét, előfordulhat, hogy el kell köszönni tőle, és ez fájdalmas búcsú. Egy márka felépítése előtt, tehát még a grafika elkészíttetése, sőt a cég elnevezése előtt szükséges felmérni, hogy a kigondolt elnevezés bitorló lehet-e bármelyik országban, ami üzletileg fontos.

Az oltalmazás ütemezése

A nemzetközi iparjogvédelmi rendszereket nem magánszemélyekre méretezték, hanem cégekre, abból is sokkal inkább a nagyobbakra. Ez a rendszerek szofisztikáltságára is igaz és a használatuk költségeire is. Az előbbit a legtöbb felhasználó idegtépő bürökráciának éli meg, ami ráadásul sokba is kerül. Nehezemre esik nem vitatkozni most ezzel az értékeléssel, de szeretnék a poszt végére érni egyszer. A „sokba kerül” résszel viszont induló vállalkozás szemszögből nehéz vitatkozni ha szabadalomról beszélünk (minden más viszont sokkal kevesebbe kerül). Egyetlen találmány védelmének költsége is elérheti az 50-100 millió forintos költséget, ha 10-20 országban szabadalmaztatunk. Ez viszont 20-22 év alatt jelentkezik, és nem egyenletesen. A szabadalmazás előkészítésére és az elsőbbségi bejelentés megtételére elegendő lehet 1 millió forint. Ettől számítva egy évünk van arra, hogy eldöntsük a felmért piaci igény, a szabadalmi hivatal visszajelzései, a fejlesztési eredmények, stb. fényében, hogy érdemes-e komoly, nemzetközi szintű védelmet kiépíteni. Ha igen, a nemzetközi bejelentés megtételének (PCT rendszerben) 1-1,5 millió forintos költsége az elsőbbségi bejelentéstől számított 1 év múlva jelentkezik. A következő nagy mérföldkő 2,5 évnél van, amikor a PCT bejelentés után meg kell tenni a regionális (például európai bejelentés) és nemzeti bejelentéseket, és ezzel a folyamat sokfelé ágazik. Itt bejelentésenként nagyságrendileg ismét 1 millió forinttal számolhatunk induló költségként, majd évente a megadásig (amiről tegyük fel, hogy 2-3 éven belül megtörténik) szintén országonként fognak jelentkezni a költségeink, de ez már eléggé változó, lehet nulla is, de lehet sokszázezres nagyságrend is. A szabadalmak megadásáig lép fel a költségek jelentősen nagyobb és rosszul tervezhető része. Ezután már csak fenntartási díjat kell majd fizetni, aminek a mértéke az egyes hivatalok honlapjáról is megtudható.

Visszatérve az időzítésre, legkésőbb a nemzeti szakaszok megindítása előtt, tehát az elsőbbségi bejelentéstől számított 2,5 év letelte előtt erősen javasolt a tőke bevonása.

A befektetők megkeresése előtt ugyanakkor javasolt megtenni a bejelentéseket, mivel ez növeli a cég értékelését. Szabadalom esetében tovább csökkenti a technológia oltalmazhatóságával kapcsolatos kockázatot, ha már pozitív hivatali vélemény is van az oltalmazhatóságról. A vélemény kiadását gyorsított eljárásban két hónap alatt meg lehet szerezni a magyar hivataltól, ami után még mindig több mint 2 év van hátra a legnagyobb költségtételig, így ez az időszak optimális lehet a tőkebevonásra.

Önújdonságrontás

Üzletfejlesztési szempontból nem kifizetődő a hosszas titkolózás, ha az ember startupot épít. Össze kell állítani a megfelelő csapatot, be kell vonni a kulcs partnereket és mielőbb validálni kell a technológiai és üzleti elképzeléseket a piacon, ami mind információ megosztással jár. Ez sokszor nem kerülhető el a bejelentés megtétele előtt, de ilyen esetben gondoskodni a kritikus információ titokban maradásáról. Ilyennek számítanak azok a technikai részletek, amikben a mi megoldásunk különbözik a korábbiaktól. Hogy mit tud a technológia az nem feltétlenül ilyen, de a hogyan már valószínűleg az. Kritikus műszaki információval ne büszkélkedjünk az online felületeken, és ha partnernek vagy egy-egy nagy vevőnek el kell mondani, ott használjunk titoktartási szerződést.

Megszakítatlan tulajdonosi lánc

Bármilyen szellemi alkotásról van szó, a megalkotása pillanatában az ahhoz fűződő jogok az alkotót illetik meg. Az pedig a mesterséges intelligencia és az állatvédők minden próbálkozásának dacára, jogilag továbbra is csak természetes személy, tehát ember lehet. Ha a jogok tulajdonosa egy vállalkozás – és a befektetéseknél ez előbb-utóbb általában elvárás -, akkor azok oda mindenképpen csak jogátruházással kerülhettek. Ennek sokszor még sincs írásos nyoma, ami jogi kockázatot jelent. Az alkotó lehet egy külső megbízott (pl grafikus, vagy műszaki szakértő), aki a megbízás teljesítése közben hozta létre a szellemi alkotást. Ebben az esetben a megbízásra vonatkozó szerződésnek kell tartalmaznia a jogok átruházását, illetve ha ezt nem rendezi megnyugtatóan, akkor ezt külön megállapodásban is lehet pótolni. Az alkotó lehet olyan személy is, aki nem kapott ellentételezést a szellemi alkotás létrehozásáért. Ebben az esetben átruházási szerződésre lesz szükség, akkor is, ha az adott személy tulajdonosa annak a cégnek, aki bejelentést tesz. Végül az alkotó lehet alkalmazott is a bejelentést tevő cégnél, amely esetben a jogátszállás alapja lehet a munkaviszony. Ehhez azonban a szellemi alkotás létrehozásának munkaviszonyból folyó kötelezettségnek kell lennie, ráadásul a találmányok esetében formális lépéseknek is meg kell történnie határidőre ahhoz, hogy a cég valóban megszerezze a vagyoni jogokat. Ha pedig mindez megtörténik, a későbbiekben köteles lehet találmányi díjat fizetni az alkalmazottjának. Itt tehát több olyan akna is van, ami alapja lehet későbbi jogvitának, így érdemes elkerülni.

Számos eshetőség képzelhető el arra, hogy hogyan és hány lépésen keresztül jut el a szellemi tulajdon az alkotótól a befektetővel közös céghez, illetve a folyamatban milyen bejelentés és mikor történik. Azon túl, hogy a gyakorlatban ez sajnos ritkán történik úgy, hogy a befektetői átvilágítás mindent rendben találjon, a szellemi tulajdon transzferálásának szinte minden esetben adó és más jogi vonzata is van, ezért az alapos tervezés mindig megtérül.

Freedom to operate

Magyarul „szabadalom- avagy jogtisztasági vizsgálat” alatt hivatkozunk rá, de az angol megfelelő jobban kifejezi a lényeget, ugyanis a piaci működési szabadság felméréséről van szó. Technológia intenzív iparágakban a nagy számú korábbi szabadalom és egyéb oltalom sok műszaki megoldás használatát teszi lehetetlenné, pontosabban jogsértővé. Ha a mi technológiánk is beleesik egy ilyenbe, akkor jobb esetben licenszdíjat kell majd fizetnünk a saját fejlesztésünk használatáért, rosszabb esetben jogsértés nélkül nem is használhatjuk, tehát lényegében nem tudunk majd működni.

Ha egy technológiánál komoly FTO probléma van, nem érdemes invesztálni bele, ezért ezt minél korábban kell tisztázni. Már csak azért is, mert ha van lehetőség a fennálló oltalmak körbefejlesztésére, az kevesebbe fog kerülni korai szakaszban.

IP transzfer

Jellemzően az egyik utolsó kérdések között van a befektetést megelőzően, hogy hogyan kerül a szellemi tulajdon az újonnan alapított cégbe, ahová a befektető hajlandó beszállni. Feltéve persze, hogy abban konszenzus van, hogy tulajdonjogot (pontosabban vagyoni jogokat) vagy hasznosítási jogot kap a közös cég. Bár a hasznosítási jog rugalmasan alakítható, és licensz szerződésben is megadhatóak a szükséges befektető biztosítékok, az esetek többségében a tulajdonjog a befektetői elvárás. Ha a befektető jelentős tőke elvesztését kockáztatja azzal, hogy ránk és az álmunkra fogad, érthető álláspont, ha cserébe az tőlünk is azt várja, hogy az álmot teljes egészében tegyük fel a tétre.

Ez alól kivételt jelenthet ha a technológiának több elkülönült alkalmazásterülete van, és a befektetés ezeknek csak egy részét célozza, csak egy részére elegendő. Ilyenkor fair kompromisszum lehet a jogoknak csak arányos részű átadása.

A transzferre gyakori megoldás az apport, ami a hasznosítási jog esetében is működik, hiszen az is vagyoni értékkel bíró, forgalomképes jog. Az apport mellett lehetséges megoldás még, hogy az előző jogtulajdonos átruházza vagy licenszbe adja a szellemi tulajdont az új cégnek. A két megoldás előnyeit és hátrányait hosszasan lehet elemezni, és esetenként dől el, hogy melyik jár több előnnyel. Amire érdemes odafigyelni, hogy az apporthoz szakszerű szellemi tulajdon értékelésre lesz szükség, mivel az ügyletnek adó- és egyéb jogi vonzata van, az értékelésnek pedig szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelnie. A másik esetben szintén fontosak a szakmai szempontok az átruházási vagy a licensz szerződés elkészítésénél, mivel ezen alapszik majd a vállalkozás működése, és jó eséllyel a következő körös befektetések és az exit létrejötte.

Hirdetés

Mitől lesz valaki nem csak jó, de eredményes menedzser a 21. században?

Napról napra változó piaci környezet, távmunka, széteső csapatok és hektikus üzletmenet – az elmúlt két évben lassan hozzászokhattak a vezetők a koronavírussal érkező bizonytalansághoz és a folyamatos újratervezéshez, most viszont ideje a jövőre koncentrálni. Míg a 2020-as Strech konferencia a COVID-válság által felvetett akut problémákkal és gyakorlati tippekkel várta a felső vezetőket és menedzsereket, idén már a hosszabb távú stratégiák, a válságálló és tartós sikert hozó megoldások kerülnek a nemzetközi menedzsment konferencia fókuszába december 7. és 9. között. A szervezők többek között a Morgan Stanley és a Prezi világhírű szakembereivel, sőt, a magyar férfi vízilabda válogatottat sikerre vezető Kemény Dénessel keresik a választ a kérdésre: mitől lesz valaki nem csak jó, de eredményes menedzser a 21. században?

Bővebben
Hirdetés

Innovatív gyerekjáték csere-bere platform nyerte a startup versenyt

Lezárult az országos Ideathon 4.0 by K&H verseny első fordulója: a hétvégén volt az első győri megmérettetés, amelyen a FoxToy gyerekjátékok cseréjét IT logisztikai módon támogató platformjának pályázata lett a befutó. Az Ideathon 4.0 by K&H célja, hogy a csapatok az innovációra és a fenntarthatóságra fókuszáló bankoláson túli szolgáltatásokra tegyenek javaslatokat.

Bővebben

Az Amazon az MGM filmstúdió felvásárlására készül – de vannak ellenlábasai

Meglepő helyről érkezett ellenvetés az Amazon tervezett üzlete, az MGM felvásárlása kapcsán, négy amerikai szakszervezet arra szólította fel a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot (FTC), hogy akadályozza meg a tranzakciót. Közben úgy tűnik, az Amazon egyre komolyabban gondolja médiás terveit, hírek szerint kisebbségi részesedést szerezhetnek az NFL, a profi amerikaifutball-liga médiás érdekeltségeiben.

Bővebben

A jövő magyar startupjait díjazták az AHa!Brainstore Startup 4.0 versenyén

A Demo Day-jel és díjátadóval véget ért az egyik legjelentősebb vállalati startup program idei eseménye, az AHa!Brainstore Startup Verseny 4.0. Az Antenna Hungária által kiírt megmérettetésnek minden résztvevője nyertesnek tekinthető, miután a verseny során jelentős, a későbbiekben jól kamatoztatható, hasznos tapasztalatra tehettek szert.

Bővebben

Az energiafelhasználás nyomonkövetésének új korszakát hozza el egy magyar startup

Az energiafelhasználás nyomonkövetésének új korszakát hozza el egy magyar startup, a Wenerate. A Start it @K&H inkubátorban működő fenntarthatósági startup adatalapú szoftvere a cégek teljes energia-gazdálkodását képes mérni, elemezni és megtalálni azokat a beavatkozási pontokat, amelyekkel szinte azonnal CO2-csökkenést lehet elérni, akár költséges beruházások nélkül is.

Bővebben

Magyarország vonzó a megújuló energiák alkalmazása szempontjából

Magyarország idén bekerült a megújuló energia befektetések szempontjából legvonzóbb 40 ország közé. Az EY globális rangsorán elért hazai eredményhez nagyban hozzájárult a napelemes rendszerek állami támogatása. A nemzetközi tanácsadó cég tanulmánya szerint a hálózatok fejlesztése mellett a szénalapú energiatermelés kiváltása is elengedhetetlen a karbonkibocsátás csökkentéséhez és az uniós célok eléréséhez.

Bővebben

40 millió eurós tőkeemelés a csomagolóanyagos startupnál

A Packhelp, az európai piac vezető, egyedi csomagolásokkal foglalkozó menedzselt piactere lezárta 40 millió eurós Series B tőkeemelési körét, jelentette be a befektetésben részt vevő budapesti székhelyű PortfoLion Capital Partners. A régió egyik és a lengyel piac eddigi legnagyobb Series B befektetésében a PortfoLion és a párizsi székhelyű InfraVia növekedési alapja mellett az FJ Labs

Bővebben