Petróczi Rafael

Petróczi Rafael

A Startup Online vezető újságírója, szerkesztője. Pályáját közéleti újságíróként kezdte az Azonnali hírportálnál, majd az egykori Express Innovation Agency-ben merült el a startupok világában. Lenyűgözőnek tartja le a szféra színességét és merész, kockázatvállaló magatartását. A két világ között mozogva kamatoztatja újságírói tapasztalatát és a startup-ökoszisztémáról megszerzett tudását.

Rovat: Interjúk

Ne lokálisan, hanem regionálisan gondolkodjunk, és tegyük közösen sikeressé Közép-Kelet-Európát – mondja a Puzl CowOrKing vezetője

Ne lokálisan, hanem regionálisan gondolkodjunk, és tegyük közösen sikeressé Közép-Kelet-Európát – mondja a Puzl CowOrKing vezetője
#Budapest #Bulgária #közösségi iroda #Puzl CowOrKing #Thibaut Taittinger #EU #interjú #IT #Puzl CowOrKing Budapest
A Puzl CowOrKing novemberben Budapesten nyitotta meg második közösségi irodaházát. Hogyan jutott el ide a bolgár szolgáltató? Miért pont Budapesten kezdik meg a regionális terjeszkedést, és milyen hatást kívánnak gyakorolni az IT- és startup-ökoszisztémára? Erről kérdeztük Thibaut Taittingert a Puzl CEO-ját.

A Puzl eredetileg egy szoftverfejlesztő cég volt, és egy pivotálást követően váltatok irodapiaci szolgáltatóvá. Mi volt az oka az irányváltásnak?

Körülbelül 13 évvel ezelőtt indítottuk el a szoftverfejlesztő cégünket. Sikerült is behúznunk egy befektetési kört, ezzel jelentős lépést téve előre. Ezután éreztük úgy, hogy itt az idő, hogy a tengerparti Várna városából Szófiába költözzünk, ezzel is segítve a növekedésünket. 

Kerestünk a költözéshez irodát, de nem találtunk olyat, ami megfelelt volna az igényeinknek.

Végül rábukkantunk egy régi varroda épületére, amibe beleszerettem: egyszerűen csak bekattant valami, minden összeállt a fejemben, és ilyenkor nem kérdőjelezed meg magad.

Fel is hívtam a befektetőimet azzal, hogy: „Nézzétek, találtunk egy gyönyörű épületet. Egy szint érhető csak el, komoly felújításra szorul, de pontosan tudom, mit kell csinálni. Tudom, hogy soha nem terveztem még semmit, nem vagyok építész, de kérlek, bízzatok bennem – megvan a vízióm, és meg szeretném valósítani.”

Mivel az épület túl nagy volt nekünk (csak az egyharmadát használtuk volna), a célom az lett, hogy az egész épületet felújítsam, és más IT-cégeket is meghívjak. Olyan közösséget akartunk létrehozni, ahol a hasonló gondolkodású IT-szakemberek megosztják egymással a kihívásokat, és mélyebb kapcsolatokat alakíthatnak ki.

 

Milyen kihívásokra gondolsz?

Egy startup számára az idő a legértékesebb erőforrás. Nincs sok pénze, és minden egyes hiba idő- és pénzveszteséggel jár. Úgy gondoltam, hogy más IT-cégek is hasonló problémákkal és szükségletekkel küzdenek.

Egy hasonló gondolkodású közösségben pedig sokkal nagyobb az esély arra, hogy valaki már megoldotta azt a problémát, amellyel éppen küzdesz, ezáltal időt és pénzt takarítva meg.

A közösség visszajelzése nagyon pozitív volt: hatalmas kereslettel szembesültünk, és öt hónapon belül az iroda teljesen megtelt. Minden várakozásunkat felülmúltuk, és nyolc év alatt elértük az ezer férőhelyes kapacitást.

És most itt vagyunk Budapesten, a regionális növekedésünk első állomásán.

 

Ahogyan a sajtóbejáráson elmondtátok, vaciláltatok Budapest és Bukarest között, hogy hol nyissátok meg a második irodaházatokat Szófia után. Miért Budapestet választottátok Miben bizonyult jobbnak Bukarestnél?

Egyszerű: itt találtuk meg a tökéletes épületet, egy régi textilgyárat a város szívében, amely remek hangulatot és hatalmas lehetőségeket rejt magában. A döntés nem volt gyors vagy egyszerű. Több mint 50 szempontot veszünk figyelembe, amikor épületet választunk, például a közlekedési hozzáférhetőséget, az épület ipari karakterét és az inspiráló kilátást.

De Budapest még csak a kezdet. A Puzl küldetése az IT-szektor összekapcsolása a teljes közép-kelet-európai régióban. Ez jelenti fizikai helyszínek létrehozását, amelyek otthont adnak a helyi IT-közösségeknek a régió fővárosaiban. Emellett jelent hálózatépítést is, amely hídként összeköti az egymást támogató közösségeket.

 

Mit vártok, milyen hatással lesztek idővel az ökoszisztémára?

Reméljük, hogy összehozzuk Budapest IT-közösségét, és elősegítjük az együttműködések kialakulását. Rövid távon célunk, hogy 200 embert befogadjunk  a budapesti iroda már megnyitott szintjén.

Közép távon szeretnénk ezt a számot 850 főre feltornászni további szintek felújításával és megnyitásával, és összekapcsolni Magyarország IT-közösségét Bulgáriáéval. Később az egész régiós ökoszisztémát szeretnénk összekapcsolni.

Olyan szektorban dolgozunk, ahol a cégek gyorsan növekednek. Egy startup, amely néhány alkalmazottal indul, akár 100 vagy 200 fős vállalattá is kinőheti magát a falainkon belül, és kulcsfontosságú szereplővé válhat a közösségben és az ökoszisztémában. Ez számunkra is hatalmas siker lenne.

 

A régiós közösségek összekapcsolása az irodaházaitokon keresztül nem csak a felszínt karcolgatja? A probléma gyökere az uniós tagállamok startupokra vonatkozó jogrendszereinek fragmentáltsága, ami túlmutat a kompetenciáitokon.

Úgy látom, minden évben közelebb kerülnek egymáshoz az EU országai. Új törvényeket fogadnak el, amelyek csökkentik a különbségeket.

Az IT- és startupvilágában egyébiránt sok mindenben hasonlítunk egymásra. Hasonlóan öltözködünk, viselkedünk, és hasonló meggyőződéseink is vannak. Nem az számít, hogy honnan jöttél.

Csak az, hogy mennyire vagy tehetséges, szorgalmas, nyitott gondolkodású, és hajlandó vagy-e dolgozni az álmaidért. Ezek a közös alapok pedig megkönnyítik a kapcsolatteremtést.

Ami eltér, az a szakosodás szintje. Például Bulgáriában sok kiváló fejlesztő van, de kevesebb a tervező, a terméktulajdonos, és a skálázódás tapasztalata is hiányzik. Ezzel szemben Magyarországon erősebb a tervezői közösség, és az itteni kultúra számos kreatív elmét termel ki magából. Tökéletes párosítás, nem igaz?

 

A Puzl bolgár cég, és Bulgária nemrégiben nagy eredményt ért el: Ekaterina Zaharieva személyében december 1-től Bulgária adja az Európai Bizottság első startupbiztosát. Mit gondolsz, mivel érdemelte ki az ország ezt a pozíciót? 

Körülbelül tíz-tizenegy évvel ezelőtt

az Európai Unió elkezdett kockázati tőkealapokat létrehozni annak érdekében, hogy támogassa az IT-szektort, ezzel is növelve Európa versenyképességét az Egyesült Államokkal szemben. Bulgária volt az egyik pilot ország e tekintetben Kelet-Európában.

Azóta Bulgária jelentős előnyre tett szert a régió más országaihoz képest. A startupkultúra fejlődött, az innováció virágzik, és erősek a matematikai oktatási programjaink is: a bolgár diákok kiválóan teljesítenek nemzetközi matematikai versenyeken. Úgy gondolom, ez az alap hozzájárult ahhoz, hogy Bulgária kiérdemelje az EU-ban a startupbiztosi pozíciót.

Végső soron azonban nem számít, honnan származol. Túl kell lépnünk azon, hogy „az én országom jobb, mint a tiéd”.

A mi generációnk kevésbé törődik a nemzeti határokkal, sokkal inkább az emberekkel, a közösségekkel és a közös értékek mentén való kapcsolatteremtéssel.

CIKKÖZI KÉPEK: A Puzl CowOrKing budapesti irodahelyisége. Forrás: @Puzl CowOrKing Budapest

NYITÓKÉP: Thibaut Taittinger, a Puzl CowOrKing CEO-ja. Forrás: @Puzl CowOrKing Budapest

Olvasd el ezt is!

Az Egyesült Államok piaca továbbra is nyitott az innovatív cégekre – ezzel biztatják a magyar startupokat az amerikai szereplők

#USA #mesterséges intelligencia #interjú #Donald Trump #vámok #AI #Florida #HungarianHub #JP Morgan #Pazaurek Piros #University of Central Florida #USA Accelerator
A mostani bizonytalan időkben is van keresnivalójuk az európai és magyar cégeknek az USA piacán, és ezt olyan szereplők állítják, mint a JP Morgan vagy a Florida állami gazdaságfejlesztési vezetők. Arról, hogy milyen visszhangokat hall mostanában az amerikai piacról, és miben kell segítség a magyar cégeknek az amerikai piacra lépéshez, Pazaurek Pirossal, az USA Accelerator alapítójával és a HungarianHub elnökével beszélgettünk.

Csillag Péter: Nem új jogszabályokra van szükség az európai ökoszisztéma jobb működéséhez, hanem a meglévő korlátozások lebontására

#USA #mesterséges intelligencia #Csillag Péter #Európa #interjú #vámok #vámháború #AI #EU #HunBan
A HunBAN elnöke szerint ha az amerikai vámpolitika azt eredményezi, hogy Európa végre összekapja magát, és egységesebb piacot hoz létre, ez még jól is jöhet számunkra. Ehhez viszont az uniós döntéshozóknak hagyniuk kéne a piacot érvényesülni, és jól kihasználni a technológa adta lehetőségeket. Erről is beszélgettünk Csillag Péterrel.

Biás Csongor: Nyitott kapukat döngetünk az Európai Bizottságnál a startupok páneurópai szabályozásáról

#Startup Hungary #mesterséges intelligencia #Biás Csongor #interjú #EU Inc. #Ursula von der Leyen #AI #EU #Európai Bizottság
Amivel az EU döntéshozói a leginkább segíthetnék az európai startupszcénát, az egy ökoszisztémára szabott, páneurópai jogi entitás megteremtése lenne – na meg az, ha a megvalósításra is odafigyelne az EU. Hol áll most az ezt a szabályozást a zászlajára tűző EU Inc kezdeményezés, és kiket kell még meggyőzni ennek fontosságáról? Többek között erről kérdeztük Biás Csongort, a Startup Hungary ügyvezető igazgatóját.

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

#USA #Balogh Petya #STRT #Európa #interjú #Donald Trump #vámok #EU #vámháború
A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup Online interjújra Balogh Petyával.

Takács Zoltán: Magyarországról el sem lehet képzelni, milyen tempóban működik az ázsiai és közel-keleti piac

#Közel-Kelet #interjú #APAC #Pierre Martensson #Takács Zoltán #The Scale Factory #Ázsia #Telenor #Telenor Accelerate
A Scale Factory közép-kelet-európai régióért felelős tanácsadójaként Takács Zoltán azon dolgozik, hogy a magyar scaleupok sikerrel lőjenek ki a keleti piacokra. Hogyan lehet bekerülni egy olyan nemzetközi akcelerátorba, mint a Scale Factory? Mit csinál most pontosan, és milyen tanulságokat tud hasznosítani a megboldogult Telenor Accelerate programból? Erről kérdeztük a magyar szakembert.

Hogyan változott a Startup Safari Budapest az elmúlt tíz évben, és miért éri meg idén is elmenni rá?

#Oszkó-Jakab Natália #Startup Safari Budapest #interjú #Startup Safari 2025 #Csetri Orsolya #Lévai Anna
A Startup Safari megtartotta eredeti szellemét, miközben megújult és alkalmazkodott az ökoszisztéma változásaihoz. Mit várhatnak az idén április 8-9-én tartandó eseménytől a látogatók, és hogyan biztosíthatod be a helyed a téged érdeklő programon? Erről kérdeztük a Safari szervezőit, Oszkó-Jakab Natáliát, Csetri Orsolyát és Lévai Annát.

"There is great potential in Hungarian startups to quickly elevate their technology to an international level,"

#USA #CEE #scaleup #Hungary #interview #APAC #Pierre Martensson #The Scale Factory #Asia #China
The Scale Factory aims to launch scaleups from the CEE region into the Asian and Pacific markets rather than the U.S. But why there? What should you consider if you want to expand eastward, and what do you need to have in place if you want to scale internationally with The Scale Factory’s support? We discussed these questions with Pierre Martensson, founder and managing partner of The Scale Factory.

Nagy lehetőség van a magyar startupokban arra, hogy gyorsan nemzetközi szintre emelhessék a technológiájukat

#USA #CEE #Kína #scaleup #interjú #Magyarország #Pierre Martensson #The Scale Factory #Apac #Ázsia
A Scale Factory nem az USA-ba, hanem az ázsiai és csendes-óceáni piacokra akarja kilőni a CEE régió startupjait és scaleupjait. De miért pont oda? Mire kell figyelned, ha kelet felé akarsz terjeszkedni, és mivel kell rendelkezned, ha a Scale Factory segítségével akarsz külföldön skálázódni? Ezekről kérdeztük Pierre Martenssont, a Scale Factory alapítóját és ügyvezető partnerét.

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

#fiatalok #kutatás #interjú #gen z #adat #Diverzum #diákok #Gyarmati Fanni #László Miklós #Gen Z Report
A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.