A NAK TechLab nagyvállalati-startup programjáról bővebben ide kattintva tájékozódhatsz, az aktuális program jelentkezési határideje pedig augusztus 10.
+ + +
Hetedik alkalommal hirdeti meg a NAK TechLab a nagyvállalati-startup programot: hogyan fejlődött a program ez idő alatt, milyen változásokat élt át?
Kezdetben nem konkrét kihívásokkal indultunk, inkább általánosságban kerestük a megoldásokat a mezőgazdaság problémáira a bevont nagyvállalati partnereinkkel. Később döntöttünk úgy, hogy érdemesebb konkrétabb, strukturáltabb problémákra keresni a megoldásokat.
Mostanra már egészen konkrét értékajánlatot és sikermutatót meghatározva tudjuk kiírni a startupoknak és a fejlesztő cégeknek a kihívásokat.
Részletesen fel tudjuk vázolni a problémát, amihez a startup előállhat egy olyan megoldással, ami pontosan illeszkedik a vállalatok elvárásaihoz, és megadni azt a piaci tudást, amivel tudnak reagálni a kihívásokra.
Mi hívta életre ezt a programot?
Azt láttuk az Agrár Kamarában, hogy a mezőgazdaság különböző kihívásaira – mint a szélsőséges időjárás, vagy a generációváltás – a leghatékonyabb válasz a szektor digitalizációs szintjének növelése lenne – azonban az agrárium digitalizáció szintje elmarad az olyan ágazatoktól, mint például a bankszektor. Ennek egyik fő oka, hogy fejlesztők nem látnak bele mélységében az agrárium folyamataiba, problémáiba, és így más területen kezdik el kamatoztatni a tudásukat.
Ebből született meg a nagyvállalati-startup program ötlete is, amivel be lehet csábítani a mezőgazdaságba az agilis fiatal fejlesztőket, így hidat képezve a szereplők között, és amivel az agrárium szereplői is megújíthatják a gazdálkodási módszereiket, gyakorlataikat.
Milyen hatását látjátok ennyi év után a programnak, hogyan és mennyiben segített az az egyes szereplőknek, illetve a magyar agráriumnak?
A startupoknak kiemelt és egyedi lehetőség, hogy agrárszakmai tudással vértezzük fel őket.
Az Agrár Kamarában több mint száz agrárszakmai szakértő tevékenykedik, akik kapcsolatban vannak a gazdálkodókkal, ismerik a mindennapi problémáikat, és tudják azt, hogy mire van és mire nincs szükségük. Ezeket a szakértőket célzottan tudjuk a startupok mellé delegálni, hogy az adott fejlesztési iránynak és piaci igénynek megfelelő mentorálást kapjanak. Ezen felül a csapatoknak üzlet- és termékfejlesztési mentorálást is adunk, és összekötjük őket nagyvállalatokkal.
A tapasztalatunk, hogy a startupok felismerik, hogy a nagyvállalati-startup programunkkal beléphetnek egy új piacra, és akár a jövőbeni munkájukban is nagy előnyökre tehetnek szert az új területen szerzett tudásanyaggal.
A nagyvállalatok pedig olyan know-how-t szerezhetnek a startupokkal való kapcsolatból, ami új, innovatív módszertanokhoz, szemléletmódhoz juttathatja őket, és fejleszthetik általuk a belsős innovációs rendszereiket.
A startupok reakcióideje sokkal gyorsabb: gyorsabban reagálnak a felmerülő problémákra, és célzottabban képesek a legújabb technológiák köré építeni az üzleti modelljüket. A startupok segítségével tehát a nagyvállalatok gyorsabb és közvetlen hozzáférést nyerhetnek ezekhez a technológiákhoz, megismerhetik a különböző innovációs irányokat, és új piacokat is nyithat meg számukra az, ha egy-egy startuppal partnerségre lépnek.
A programban évről évre számos nagyvállalati-startup együttműködés alakul ki (mint például a KITE Zrt. és a WeSpeakAI együttműködése, amit a fenti videóban mutat be a NAK TechLab – a szerk.), aminek vannak hosszútávú következményei is az agráriumban.
A nagyvállalatoknak ügyfelei maguk a végfelhasználók, a magyar gazdálkodók, így a programban megszülető agrárinnovációk hozzájuk is közelebb kerülnek, és egyre többen kezdik el alkalmazni őket.
Hogy ezt a hatást maximalizáljuk, a programban olyan megoldásokat is elősegítünk, amelyek nemcsak a vállalati szektorra fókuszálnak, hanem a legkisebb gazdálkodóknak is segítséget nyújthatnak.
Itt több olyan szereplő kerül kapcsolatba, akik nagyon más közegben szocializálódtak. Nagyon eltérően gondolkodhat a világról egy startupper, egy nagyvállalati vagy egy agrár szakember, amit még fokozhat a vidék-város törésvonal is. Mennyire érzékelitek a program során ezeket a kulturális különbségeket?
Érzékeljük ezeket. Tapasztalunk egyrészt a gazdálkodók körében egy természetes ellenállást a technológiai újításokkal szemben. Ezért nem lehet hibáztatni őket: amikor gazdálkodóként folyamatosan problémákkal szembesülsz például a klímaváltozás miatt, nehéz még arra is energiát találni, hogy az ember átlássa és értelmezze az újabb és újabb innovációkat, amik megjelennek a piacon.
Másrészt viszont az új technológiákra való átállásra rá vannak kényszerítve a gazdálkodók, hiszen például 2030-ra teljesíteniük kell a Green Deal által bevezetett elvárásokat, melyeknek nagy részéhez a technológiai megoldások bevezetése elengedhetetlen. Ezt az ellentétet is segítünk feloldani a programmal.
A másik különbség a nagyvállalat és a kis startup között mutatkozik meg, akik nagyon más gondolkodásmód mentén dolgoznak.
Ezért is adunk olyan képzéseket a startupoknak, amik előnyösek lehetnek számukra a nagyvállalatokkal való tárgyalásban, kapcsolattartásban.
Segítenek ebben a mentoraink is, de szervezői oldalról nekünk is van egy bevált módszertanunk arra, hogy a különböző méretű szereplőket hogyan tudjuk egy platformra terelni, és facilitátorként működni.
Mutasd be röviden az idén kihívásokat adó nagyvállalatokat! Miért ők lettek az idei program nagyvállalati partnerei?
Az idei egyik nagyvállalati partnerével, az AXIÁL Kft.-vel már hetedik éve dolgozunk együtt, nem véletlenül. Az AXIÁL élen jár Magyarországon a mezőgazdasági gépkereskedelem és gépforgalmazás területén, így szinte az összes gazdálkodóval kapcsolatban van.
Az AXIÁL kihívása nagyobb teret enged a startupoknak a gondolkodásra, és általánosságban a nagytáblás szántóföldi növénytermesztés hatékonyságára irányul.
Ehhez kapcsolódóan várunk megoldásokat, például egy-egy gépesített részfeladat egyszerűsítését, a költségek csökkentését, automatizációt, digitalizációt.
A másik cég az élelmiszergazdaságban tevékenykedő Bonafarm Csoport, ami úgyszint rengeteg agrárgazdasági szereplővel áll kapcsolatban.
A Bonafarm az agrárium széles spektrumát lefedve ad kihívásokat, az élelmiszeripartól kezdve, egészen a növénytermesztésig és az állattenyésztésig.
Van például egy olyan kihívás, ami célzott és automatikus madárriasztó rendszer fejlesztését irányozza elő. A madarak elriasztása a terméstől nagyon fontos a termelés hatékonysága szempontjából, és hiába vannak erre már megoldások, azokhoz a madarak egy idő után hozzászoknak. Ezért van szükség új megoldásokra.
Ugyanilyen fontos a kártevők jelenlétének detektálása, a fertőzési gócpontok azonosítása és a fertőzések megelőzése. Erre is van kihívásunk, ahogyan az állategészségügyben is, például arra, hogy a szarvasmarha vagy sertés ágazatban megoldható legyen a szállítás közbeni állatjólét, vagy hogy a borjak egészségügyi ellátása is automatizált legyen.
Mit tanácsolnál az alapítóknak, mire fektessék a hangsúlyt a jelentkezés során, hogy sikeresen elhozhassanak egy kihívást?
A NAK TechLab nagyvállalati-startup programja nem egy klasszikus inkubátorprogram, mi nem ötleteket fejlesztünk, hanem meglévő kihívásokra keresünk fejlesztőket. (Egy csapat egyébként több kihívásra is jelentkezhet.) Ezért a jelentkezőknek érdemes már rendelkezniük egy minimális piaci validációval, prototípussal, vagy valamely más szektorban (például AI területen) kidolgozott, valid megoldással, ami alkalmazható az agráriumban is.
A kiválasztás során arra fókuszálunk, hogy az adott csapat mennyire tudta felvázolni, hogy miként tudná megoldani az adott problémát azzal a technológiával, amire építi a fejlesztését.
Leülünk beszélgetni a csapatokkal a motivációikról, elképzeléseikről, a nagyvállalatokkal való együttműködési terveikről, és ebből már látjuk, hogy miben kell majd segítenünk őket, mielőtt még találkoznának a nagyvállalatokkal.
Például ha egy csapat egy olyan kihívásra jelentkezik, amihez ismernie kéne a szántóföldi növénykultúrákat, akkor olyan mentort biztosítunk neki a Kamarából, aki ezekkel tisztában van, és a segítségével már célzottan tud a startup tárgyalni a nagyvállalattal.
NYITÓKÉP: Kishonti-Dömötör Tekla, a NAK TechLab program vezetője, a kamara innovációs és marketing igazgatója. Forrás: NAK TechLab
CIKKÖZI KÉPEK: A NAK TechLab nagyvállalati-startup programja során készült fotók. Forrás: NAK TechLab
