Hirdetés

A botrányok ellenére is tovább növekszik a Zuckerberg-birodalom

Sokat beszélünk arról, hogy leáldozott a Facebooknak, akétes botrányai rosszat tesznek a brandnek, az emberek bizalmatlanok, a fiatalok számára pedig már oldschool a platform – a számok tükrében mégis más látszik. A social media óriás árbevétele és nyeresége is közel 40 százalékkal bővült, sőt a szolgáltatásait naponta több mint kétmilliárdan használják.

Nyilvánosságra hozta a tavalyi utolsó negyedéves és egész éves üzleti adatait a Facebook, ezek alapján a cég a múlt évben 55,8 milliárd dolláros bevételt ért el, ami 37 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ezt az összeget szinte teljes egészében hirdetésekből hozták össze, amelyeken belül a mobileszközökre optimalizált reklámok tarolnak, részesedésük 2018 utolsó három hónapjában már 93 százalék volt, míg egy évvel korábban 89 százalék. A vállalat 22,1 milliárd dolláros nyereséggel zárta az évet, ami 39 százalékos bővülést jelent éves összevetésben.

A múlt év utolsó hónapjában naponta átlagosan 1,52 milliárd felhasználó kereste fel a közösségi oldalt, ami az egy évvel korábbihoz képest 9 százalékos bővülést jelent.

Ugyanilyen mértékben nőtt a havi egyedi látogatószám tavaly decemberben, elérve a 2,32 milliárdot. A cég négy szolgáltatása (Facebook, Instagram, WhatsApp, Messenger) közül legalább az egyiket saját becslésük szerint havonta átlagosan 2,7 milliárd ember használja, napi átlagban pedig több mint kétmilliárd.

A jelentésből kiderül az is, hogy tavaly fejlesztésre közel 14 milliárd dollárt költött el a Facebook. Emellett ugrásszerű növekedés volt a létszámban, az évet 35,6 ezer munkatárssal zárták, ami éves összevetésben 42 százalékos bővülést jelent. Ebben a hatalmas bővítésben valószínűleg meghatározó szerepet játszott a múlt év elején kirobbant Cambridge Analytica botrány és az azt követő intézkedések, illetve az álhírek elleni küzdelem, ami miatt rengeteg moderátort vett fel a cég.

A tavalyi üzleti eredmények bejelentésekor Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és vezetője beszélt a múlt héten felröppen hírről is, mely szerint összevonnák az Instagramot, a WhatsAppot és a Messengert. Mark Zuckerberg ezzel kapcsolatban közölte, hogy valóban létezik ilyen terv, azonban még nagyon korai fázisban vannak az előkészületek és ha történik is valami, az legkorábban csak jövőre várható.

Sokkal inkább megéri a barátokra támaszkodni startupperként, mint a családtagokra

Szinte régiótól függetlenül a családjukra támaszkodnak a korai szakaszban lévő startupperek, ha pénzügyi támogatásról van szó. Pedig egy barát sokkal többet segíthet, főleg ha a startup-ökoszisztémában is jártas: hatékonyabban tud értékalapon tőkedonációt és tanácsot adni, vagy éppen bemutatni befektetőknek. Összefoglaltuk a Startup Genome elemzését.

Bővebben

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő

Bővebben

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások