Széles összefogásnak köszönhetően Veszprémben a Pannon Egyetemen megalakult a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform. A szakmai fórum legfontosabb célja, hogy felgyorsítsa Magyarország körforgásos gazdaságra való átállását, hiszen ez a fenntarthatósági fordulat elérésénekegyik fontos alapfeltétele. A Platform vezetője Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, az elnökségben pedig nagyvállalati, kamarai, önkormányzati és pénzpiaci szervezetek képviselői kaptak helyet.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora megnyitójában hangsúlyozta, nagy büszkeség, hogy Veszprém ad otthont a Platform ünnepélyes alapító eseményének. Mint elmondta, korábban is világos volt, hogy a körforgásos gazdaságra történő áttérés kikerülhetetlen középtávon, azonban a közelmúlt eseményei nyilvánvalóvá tették: ma már parancsoló szükségszerűség, hogy az értékes erőforrásokkal foglalkozzunk.
A Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform a párbeszédet és az együttműködést erősíti, de egyúttal a környezetért, a fenntarthatóságért történő cselekvés fontos terepe lesz a következő hónapokban, években – mondta Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter. Érdekes környezetben vagyunk, emelte ki, hiszen az eseménynek helyt adó Pannon Egyetem aulájában az erre a célra épített objektum kizárólag újrahasznosítható anyagokból készült – tette hozzá.
A miniszter reagált a friss trendekre is. Beszédében megemlítette, hogy az elmúlt időszakban az autóipart különböző alapanyagok hiánya akadályozta, az energetikai problémákat pedig az orosz–ukrán háború tette nehezen menedzselhetővé. Egyértelmű, hogy minden olyan megoldásra szükség van, amely az energiaproblémát javítani tudja – jelentette ki.
Ezt követően részletesen bemutatott, minden fontos energetikai és körforgásos alágazatra kiterjedő kormányzati stratégiát. Megemlítette, hogy hazánk volt az első a régióban, ahol a klímasemlegességről, mint célkitűzésről törvény is született, illetve, hogy az utóbbi években gazdaságunk úgy növekedett, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkent. Hangsúlyozta továbbá, hogy még sok munka van előttünk a 2030-ra vállalt 55 százalékos kibocsátás csökkentés, illetve a 2050-re várt klímasemlegességi cél elérése érdekében.
Palkovics László kiemelte a már megvalósult Magyar Akkumulátor Stratégiát, mely stratégiai előnnyel bír majd a jövőben, beszélt a naperőművi kapacitások bővítéséről, a hidrogén, mint energiahordozó és -tároló jelentőségéről, valamint a közlekedés zöldítéséről is. Említést tett arról is, hogy a nukleáris energiát zöld energiaforrásnak kell tekinteni.
Hogy mennyi pénz lesz majd minderre? Steiner Attila az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára ismertette a 2021–2027-es uniós ciklus támogatási lehetőségeit, kiemelve, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban 1200 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre öt fő prioritási területen.
Az eseményen felszólalt Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója is. Ma az energiaforrások több mint nyolcvan százaléka kötődik a fosszilis energiahordozókhoz. Az átmenet egyik kulcsa a körforgásos gazdaságra történő lehető leggyorsabb átállás lehet, még akkor is, ha ez nem lehet gyors, és nem lesz 100 százalékos – mondta.
Az ünnepélyes alapítói ceremóniát követően indul a gyakorlati munka, melyet a Platform megválasztott vezetője, Birkner Zoltán irányít. Az elnök úr az esemény végén bemutatta a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform elnökségét, amelyben a tanácsadói, kis- és középvállalkozói, mezőgazdasági, ipari, építőipari és digitalizációs nagyvállalati, kamarai, önkormányzati és pénzpiaci szervezetek képviselői is helyet kapnak.
