Hirdetés

Elektromos autó töltőkkel hasít a Parkl startup

Parkolással foglalkozó cégként a Parkl 2019-ben 30 töltőállomást, és 53 aktív töltőpontot üzemeltetett, ez a szám viszont egy év alatt négyszeresére nőtt. Ugyan az ingyenes parkolás kiesést jelentett a vállalkozásnak, e-mobilitásban viszont ez időszakban komoly eredményt értek el: a magyar startup üzemelteti az ország jelenleg legnagyobb elektromos töltőszigetét a fővárosban.

Nem volt kihívásoktól mentes az elmúlt év szinte egyik szektornak sem, ez a parkolásra pedig különösen igaz. Az ingyenes parkolás hatalmas kiesést jelentett a vállalkozásoknak is, ám több szereplő a megtorpanás helyett más területekre helyezte a növekedési fókuszt.

Ilyen például az e-mobilitás, ami a töltőhálózatok és az infrastruktúra, valamint az elektromos autók számának növekedése – mely itthon tavaly elérte már a 25 ezret is – nemcsak a nagyvállalatok, hanem kisebb, hazai startupok szolgáltatásainak fejlődését is magával hozta, eddig felderítetlen lehetőségeket hordozva magában.

A Parkl terjeszkedése számokban is erősen meglátszik

Az érintésmentes okosparkolásról ismert cég rövid időn belül jelentős eredményeket tudott elérni az e-mobilitási piacon: jelenleg 113 töltőállomást, 200 töltőpontot üzemeltet szerte az országban, missziója pedig, hogy nemcsak a parkolást, hanem az elektromos töltést is egyszerűbbé, kényelmesebbé tegye a digitalizáció segítségével. Mindamellett, hogy kiterjedt töltőhálózatot alakított ki Budapesten, többek között irodaházak és plázák parkolóiban, már több vidéki nagyvárosban (úgymint Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron) is jelentős számú nyilvános töltőpontot üzemeltet. A magyar startup-ok között ezzel az első, a teljes szektort nézve pedig a negyedik helyen állnak a versenyben, lefedve a teljes piac kb. 10%-át.

„Bár egy kihívásokkal teli évet tudhatunk magunk mögött, a motivációnk csöppet sem csökkent, éppen ezért a tavalyi évben is minden erőnkkel arra törekedtünk, hogy továbbfejlesszük, és minél több helyre eljuttassuk szolgáltatásainkat. Az e-mobilitásban fedeztük fel azt a lehetőséget, hogy portfóliónkba beépítve egy jövőbe mutató, komplett megoldást tudjunk adni mind az autósoknak, mind a parkolóüzemeltetőknek. A növekedésünk során azt a koncepciót követtük, ami szerint a parkolás és a töltés kéz a kézben jár, így mindenki számára az a legelőnyösebb, ha ezek mind egy platformon kezelhetők. Az okosparkoláson túl emiatt most a desztinációs töltőhálózatunk bővítésén is gőzerővel dolgozunk és célunk, hogy az országban egyre több helyre vihessük el integrált szolgáltatásunkat.” – mondta Somogyi Zsolt, a Parkl ügyvezetője.

Desztinációs töltés, a jövő igényeinek szolgálatában

A Parkl fejlesztésének és gyors térnyerésének hátterében többek között az áll, hogy amellett, hogy a parkolás és töltés egy felületen működik, könnyen tudják integrálni a rendszerükbe a legkülönfélébb márkájú e-töltőket is, ezáltal lehetővé tudják tenni a saját applikációjukon keresztüli töltéskezelést, a töltőpont kereséstől a fizetésig. „Az e-mobilitási stratégiánkat arra a tényre építettük fel, hogy a villanyautózás terjedésével egyre nagyobb töltőkapacitásra lesz szükség, nemcsak az otthonokban és az autópályák mentén, de gyakorlatilag minden olyan helyszínen, ahol az autónk parkol.”

A desztinációs töltés lényege, hogy olyan helyeken teszik elérhetővé a töltőpontokat, ahol a villanyautó tulajdonosok várhatóan több időt terveznek eltölteni (szállodák, bevásárlóközpontok, sportklubok, múzeumok stb.), a töltés ideje alatt pedig – az autót teljes biztonságban tudva – kényelmesen tudják teendőiket intézni.

„A legutóbbi nagyszabású projektünk a Múzeum Mélygarázsban, egy hatalmas pozitív visszacsatolás volt számunkra, hogy jó úton haladunk. Itt ugyanis pont az integrált megoldás tette lehetővé, hogy a parkoló megfeleljen a jelen és a jövő elvárásainak, és mobilon keresztül, teljesen érintésmentesen lehessen intézni az itt történő folyamatokat, a parkolóba való bejutástól a fizetésig. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg ez az ország legmodernebb mélygarázsa, nevezhetjük akár a jövő parkolóházának is.”

A jövő garázsa és az ország legnagyobb töltőszigete

Tavaly decemberben került átadásra a Liget Budapest keretein belül megvalósuló Múzeum Mélygarázs a Városligetben, ahol a Parkl applikációval 24 töltőpont használható (20 db 22 kW-os AC és 4 db 90 kW-os DC töltőpont), ezzel az ország legnagyobb villanyautó töltőszigete vált elérhetővé. Az applikációval itt azonban nem csak töltés, de okosparkolás (a sorompó automatikus felnyílásával), sőt, telefonnal hívható lifthasználat is elérhető. Már a tervezési és építési szakaszban is számoltak azzal, hogy a jövőbeli igényeket ki tudja majd szolgálni. Az elektromos autózásban élenjáró Norvégiában például az ekkora méretű töltőszigetek létrehozása teljesen megszokott jelenség. Az előrejelzések és tendenciák pedig azt mutatják, hogy pár év múlva hazánkban is hasonlóan magas igény lesz az elektromos autózás, és ezáltal az elektromos töltés iránt. A Múzeum Mélygarázsban található töltősziget átadásának célja az volt, hogy mind a jelen, mind a jövő igényeire koncentrálva tudják biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amiket az e-mobilitás fejlődése megkövetel.

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő

Bővebben

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások