Hirdetés

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

42 – ez most nem az életet, a világmindenséget, meg mindent érintő végső kérdésre a válasz, hanem az úgynevezett megaround értékű befektetések száma Európában 2024 első negyedévében– ezt mutatja a Sifted gyűjtése, ami a Dealroom adatait egészíti ki a saját belső kutatási eredményeivel. Habár egységesen elfogadott definíció nincs, a megaround általánosságban egy startup 100 millió dolláros vagy annál nagyobb összegű tőkebevonási körét jelenti.

2024 első három hónapjában a Sifted egyébként összesen 1453 darab befektetési kört azonosított Európa-szerte, aminek így közel 3 százaléka esett a 100 millió dollárt elérő határ fölé. A 42 megaround azért is figyelemre méltó, mert 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám.

Sőt, idén már az első három hónapban közel fele annyi megaround történt, mint tavaly, amikor az európai startupszcéna mindössze 101 darab megaround-nak örülhetett. A 42 darab megaround 40,5 százaléka, 17 darab befektetési kör egyébként nemhogy a 100, hanem a 200 millió dolláros értéket is elérte.

A 42 darab megaround összértéke egyébként 17,4 milliárd euró volt.

A németek és a svédek élen járnak

A 100 millió dollárt elérő befektetések központja Németország és Svédország volt: az előbbi a 42 megaround 28,5 százalékát (12 darab), míg az utóbbi 19 százalékát (8 darab) mondhatja magáénak.

A harmadik legtöbb megaround az Egyesült Királyságban történt az első negyedévben: az összes 100 milliót elérő befektetések 14 százalékát (6 darab) ütötték itt nyélbe.

Ha városokat is nézünk, nem meglepő módon a fővárosok vezetnek: a legtöbb megaround befektetés a németeknél Berlinben (5 darab), a svédeknél Stockholmban (5 darab), a briteknél Londonban (4 darab) történt.

A klímainnovációs startupok nagyot mentek az első negyedévben

Érdekesség, hogy 2024 márciusával bezárólag a 100 millió dollárt elérő befektetésekben a klímainnovációs startupok vezettek: a 42 darab megaround közel 43 százalékát, 18 darabot ilyen cégek kapták. A top 10 megaround befektetésből 7 darabot klímainnovációs startupok húztak be.

Forrás: A Sifted statisztikája

Közülük is a legnagyobb befektetést, 5 milliárd eurót a Northvolt szerzett: a svéd techcég szénalapú gyártás helyett sokkal környezetkímélőbb, tiszta energiára épülő gyártással készít akkumulátorokat.

2024 első negyedévében a második legnagyobb megaround befektetést 4,75 milliárd euró értékben az úgyszint svéd H2 Green Steel mondhatja magáénak, ami fenntartható acélgyártással csökkenti a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét.

Az európai piacon a harmadik legnagyobb megaround befektetést a német Enpal kapta 1,1 milliárd euró értékben, ami az energiaszolgáltató cégeket megkerülve biztosít a felhasználónak egy komplex, az energiafogyasztást radikálisan csökkentő napelemrendszert.

Részesedés helyett adósságtörlesztés

Ahogy Tom Nugent a Sifted hírlevelében az adatokat látva hozzátette: jól látszik, hogy a startupok hajlandóak alternatív finanszírozási formákhoz is nyúlni.

A 17,4 milliárd euró összértékű megaround befektetéseknek csupán 29 százalékát, 5 milliárd eurót tették ki a magán-tőkebefektetések, amikor a startupban való részesedésszerzéshez kötötten történik befektetés.

Ezzel szemben népszerű finanszírozási forma volt az adósságfinanszírozás, amikor a befektető azért ad tőkét, hogy a startup a befektetés összegét kamatostul visszafizesse neki. Ha azonban a nagy képet nézzük, az equity alapú befektetéseket azonban nem kell temetni: a 2024 első három hónapjában Európában történt 1453 befektetés több mint 95 százaléka magántőke-befektetés volt.

NYITÓKÉP: A Northvolt akkumulátorgyárának látképe az Északi sarkkör közelében. Forrás: Spisen / Wikimedia Commons

Biás Csongor: Nyitott kapukat döngetünk az Európai Bizottságnál a startupok páneurópai szabályozásáról

Amivel az EU döntéshozói a leginkább segíthetnék az európai startupszcénát, az egy ökoszisztémára szabott, páneurópai jogi entitás megteremtése lenne – na meg az, ha a megvalósításra is odafigyelne az EU. Hol áll most az ezt a szabályozást a zászlajára tűző EU Inc kezdeményezés, és kiket kell még meggyőzni ennek fontosságáról? Többek között erről kérdeztük Biás

Bővebben

Marketingesek, szemetek a STRT-ra vessétek!

Azt tapasztalom a hazai ökoszisztémában, hogy a szereplők döntő többsége önmagáról zeng dicshimnuszt, ha elér valamit, miközben a probléma, amit megold, olcsó díszletté silányul. Balogh Petyáék viszont pont fordított logika mentén gondolkodnak a PR-ról és a marketingről.

Bővebben

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup

Bővebben

Randizz a leendő befektetőddel a NAK TechLab eseményén!

Az agrár startupok rapid randikon beszélgethetnek a hazai társaságok képviselőivel, azonnali visszajelzéseket kaphatnak egyszerre több kockázatitőke-befektetőtől, és akár a soron következő befektetési körükhöz vezető lépéseket tehetnek. Jelentkezési határidő: április 27.

Bővebben