Hirdetés

Lendületben a vírusálló ingatlanos startup

Magyarországon elsőként a teljes ingatlanközvetítési folyamatot digitalizálja egy hazai startup, ennek köszönhetően az ingatlanközvetítőket helyettesítő tanácsadók kizárólag az ügyfelekkel foglalkoznak. A Livlia rendszerében az aktuális piaci adatok alapján minden egyéb adminisztratív folyamatot algoritmusok végeznek, az ügyfélközpontú rendszert pedig a nagy hálózatoknál elérhető átlagos jutalék díjának akár feléért is tudják biztosítani.

Az ingatlanközvetítés egyik legnagyobb hátulütője, hogy a hirdetések megírása, értékelése, valamint kezelése időigényes, emiatt jóval kevesebb figyelem jut az ügyfelekre. Ezt a módszert hivatott leváltani az adatok alapján történő döntéshozatalt segítő hibrid ingatlanközvetítő startup, mely – az ingatlanok bemutatásának kivételével – valamennyi folyamatot hatékonyan menedzseli online felületén.

Ercsey-Orbán Péter, a Livlia ügyvezetője elmondta, hogy 2017-ben kezdték el – nyugat-európai mintára – a teljes ingatlanközvetítést digitalizálni: előbb egy újgenerációs ingatlanportál létrehozásával megismerték a vevői oldalt, és ezután kezdtek átfordulni az eladók felé. Így alakult ki a cég végleges formája.

Minimálisra csökkenhet a személyes találkozások száma

A Livliánál a tanácsadók kizárólag az ügyfelekkel foglalkoznak, minden egyéb folyamatot algoritmusok végeznek, így a piacon elérhető átlagos jutalék díjának harmadáért tudják biztosítani a szolgáltatást. Az ügyfelek online követhetik nyomon, hogy milyen árstratégiát javasol számukra a Livlia rendszere, és azt is, hogy kik érdeklődnek az ingatlanok iránt. Ercsey-Orbán Péter közölte, hogy amikor a koronavírus-járvány tavasszal kitört hazánkban, a szolgáltatás fejlesztése már gőzerővel zajlott.

„Alapvetően olyan piaci környezetre készültünk, amelyben a digitális transzformáció még gyerekcipőben jár. A vezető ingatlanfranchise-ok látták, hogy ez be fog következni, de nem volt rajtuk kellő nyomás, mindig más volt a prioritás. Amikor beütött a krízis, minden ingatlanszolgáltató ráeszmélt, hogy nincs felkészítve a rendszer az azonnali átállásra, pedig másként nem tudják kiszolgálni az ügyfeleket. Végül egy megváltozott piacra tudtunk kilépni, jól célzott és jól időzített szolgáltatásként” – magyarázta a Livlia ügyvezetője.

Mint fogalmazott, egy ingatlan értékesítése során nem lehet lezárni az üzletet személyes találkozó nélkül, hiszen ez életünk egyik legnagyobb vagyontárgya, amit senki nem vesz meg látatlanban. A kérdés tehát nem az volt, hogy találkozás nélkül le lehet-e bonyolítani az adásvételt, hanem az, hogy mennyire lehet minimalizálni az érintkezések számát.

Az aktív piaci szereplők nehezen tudták megugrani ezt az akadályt. A lakásbemutatásokat próbálták online megtartani, de ez abszolút nem működött. A hibrid ingatlanközvetítő startupot viszont ez sem érte váratlanul, hiszen minden folyamatot úgy építettek fel, hogy a lehető legkevesebb legyen a kontaktus.

„Az ügyfeleket a pénzmosási törvény alapján azonosítani kell, nálunk ez online videóazonosítás formájában történik meg, hasonlóan, mint a bankoknál. Emellett többek között ügyvédi és adózástámogatási segítséget is tudunk biztosítani” – értékelt Ercsey-Orbán Péter.

Ercsey-Orbán Péter arról is szót ejtett, hogy a számok már néhány hét alatt is azt igazolták, hogy az emberek a várakozásokon felül fogékonyak a hibrid ingatlanközvetítésre. Mind az eredmények tekintetében, mind pedig a felhasználók hozzáállását tapasztalva biztatóak a visszajelzések.

Felhívta rá a figyelmet, hogy az ingatlan bemutatását az érdeklődők részére a Livlia ügyfeleinek kell elvégezniük, így a cégnek plusz irodákat és közvetítői flottát sem kell fenntartania. Ha azonban valaki igényli a hagyományos ügyintézést, arra is lehetőséget biztosítanak a hibrid rendszerben. A cég stratégiai partnerén keresztül ilyen, úgynevezett hagyományos szerződést is lehet kötni, ezáltal a megszokott lakásbemutatás is részét képezi a megállapodásnak.

A Livlia jelenleg egy több mint 20 fős csapattal dolgozik, de a rövid távú célok között szerepel az állomány bővítése. Hatékonyságuk alapja a technológiában keresendő, az alapítók közül mindenkinek releváns tapasztalata van az iparágban. Az indulás egy mérföldkő az életükben, de további fejlesztésekben is gondolkoznak, és idővel a határon túl is terjeszkednének majd.

Sokkal inkább megéri a barátokra támaszkodni startupperként, mint a családtagokra

Szinte régiótól függetlenül a családjukra támaszkodnak a korai szakaszban lévő startupperek, ha pénzügyi támogatásról van szó. Pedig egy barát sokkal többet segíthet, főleg ha a startup-ökoszisztémában is jártas: hatékonyabban tud értékalapon tőkedonációt és tanácsot adni, vagy éppen bemutatni befektetőknek. Összefoglaltuk a Startup Genome elemzését.

Bővebben

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő

Bővebben

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások