Hirdetés

Az érintésmentes parkolásé a jövő?

Átfogó kutatás készült a parkolás jelenéről, jövőjéről valamint az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokról. A kifejezetten autósokra fókuszáló adatgyűjtésből kiderült: a díjmentesség megszűnését követően is szimpatikusabb opció marad az utcai parkolás, bár nőtt az igény az autósokban a parkolóházak iránt is. A magyar fejlesztésű Parkl alkalmazás által megkérdezettek döntöttek a fizetés jövőjéről is: fontosabb lett az érintésmentes parkolási ügyintézés, mint eddig valaha.

Jelentősen megoszlanak a vélemények arról, hogy az ingyenes parkolás mennyire volt hasznos spórolás szempontjából, vagy mennyire volt destruktív a dugók vagy épp a helykeresés során. A Parkl ennek kiderítésére – egy kifejezetten autósokat célzó – kutatást készített, melynek válaszai többek között arra is rávilágítottak, hogy milyen szolgáltatásoknak van létjogosultsága a vírushelyzet után.

A spórolás nem volt jelentős, ellenben a parkolóhely-kereséssel töltött idővel

A Parkl legfrissebb adatai szerint a megkérdezettek több, mint 77%-a például nem használta többet az autóját a vizsgált időszakban, azonban ha mégis útnak indult, azt nem azért tette, mert ingyenes volt a parkolás. A megkérdezettek többségének, vagyis mintegy 55%-nak nem volt befolyásoló tényező a könnyítés, a válaszadók negyede főképp egészségvédelmi szempontokat figyelembe véve döntött az autóhasználat mellett. Bár voltak, akik az ingyenes parkolás miatt ültek többször autóba, azonban most ők voltak kisebbségben. Ebből következően a spórolásuk sem volt jelentős, tekintve, hogy 42%-nak átlagosan kétezer forint vagy az alatti összeg maradt meg a pénztárcájukban. Meglepő válaszok születtek azonban a dugókérdésben: az eredmények szerint 47% nem ért egyet azzal, hogy nagyobbak voltak a dugók, mint korábban, de 35%-nak látványos volt a forgalomváltozás.

Habár békeidőben is tudjuk, hogy a belvárosban az autósoknak a legtöbb időt a parkolóhely keresés veszi el, ez a veszélyhelyzet idején sem volt másképp. A válaszadók több mint fele egyetért azzal, hogy többet vesződtek a keresgéléssel – ez átlagosan 5-10 perccel többet jelentett -, és 52.3%-uk nyilatkozott úgy, hogy stresszesebb is volt, mint a járványidőszak előtt. Ezt tudva a Parkl erre a helyzetre is tud reagálni: ha a felhasználók ezt követően sem találnak az utcán helyet, az app megmutatja a szabad lehetőségeket a parkolóházakban is.

Mit hoz a jövő? Többek között érintésmentes szolgáltatást a parkolás terén!

A kérdőív nem csupán az elmúlt időszakot vizsgálta: a Parkl csapata ugyanis különös figyelmet fordított arra is, hogy mi várható a veszélyhelyzet feloldása után. Így például megtudtuk, hogy a válaszadók kétharmada ugyan a parkolási szokásain nem szeretne változtatni, de annak kifizetését jegy nélkül, kontaktmentesen kívánja intézni a jövőben. A fizetésmódok között egyébiránt még mindig az SMS ügyintézés vezet, de az applikáció is az egyik legnépszerűbb módja a díjak rendezésének a megkérdezettek között. A legkevésbé az automatáknál, készpénzzel történő fizetést kedvelik az autósok, ezek után nem is meglepő, hogy a kitöltők harmadának nagyon fontossá vált az érintésmentesség a szolgáltatások terén, sőt 80%-uk inkább előnyben fogja részesíteni a kontaktmentes parkolási ügyintézést a készpénzes ügyintézéssel szemben a jövőben is. Ez nem véletlen: a vírushelyzet még inkább rávilágított arra, hogy nem csak, hogy egyszerűbb, de higiénikusabb is, ha nem kell az automatához vagy készpénzhez hozzáérni. Ezt erősíti az az adat is, hogy a tapasztalt autósok 40%-a, amennyiben zárt térben parkolna, ezt olyan helyen tenné meg, ahol szintén érintésmentesen tudna bemenni és fizetni.

A kutatás eredményeiből is látszik: az érintésmentesség a járvány után nemcsak elvárt, hanem alapvető szolgáltatás lett az emberek életében. A Parkl már közel 3 éve, az app indulása óta úttörő volt a zárt téri parkolás megreformálásában. Mivel csak és kizárólag a telefonunkat kell használnunk parkolásaink intézése során, ez lehetővé teszi a sorompó gombnyomás nélküli nyitását. Az érintés- és készpénzmentes funkciót pedig már közel másfél éve a közterületi parkolás ügyintézéskor is élvezhetik az alkalmazás felhasználói.

Sokkal inkább megéri a barátokra támaszkodni startupperként, mint a családtagokra

Szinte régiótól függetlenül a családjukra támaszkodnak a korai szakaszban lévő startupperek, ha pénzügyi támogatásról van szó. Pedig egy barát sokkal többet segíthet, főleg ha a startup-ökoszisztémában is jártas: hatékonyabban tud értékalapon tőkedonációt és tanácsot adni, vagy éppen bemutatni befektetőknek. Összefoglaltuk a Startup Genome elemzését.

Bővebben

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő

Bővebben

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások