Hirdetés

A fiatalok kezében van az agrárium jövője

Az agrárium kulcsa az ifjúság kezében van – mondta az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Debrecenben.

Bagdán Boglárka, a 34. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) agrártudományi szekciójának a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán tartott záróünnepségén örömmel nyugtázta, hogy a mintegy 300 hallgató között a hazaiak mellett Erdélyből, a Felvidékről és a Délvidékről érkezett diákok is részt vettek a tudományos munkában, most első alkalommal középiskolások is bekapcsolódtak az agrárszekcióba.
A helyettes államtitkár méltatta a tanácskozásnak otthont adó, 150 éves múltra visszatekintő debreceni agrártudományi kar munkáját, amely „felkészült a 21. századi kihívásokra, és e tevékenységben számíthat az agrártárca támogatására”.
„A kormánynak az agrártárca mindig segédkezet nyújt abban, hogy a kellő feltételeket biztosítsa az innovatív kezdeményezések számára” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, „a nemzeti kabinet a magyar agrárium fontos részeként tekint az oktatásra, a tudományos háttérmunkára”.
Bagdán Boglárka úgy fogalmazott: a tudományos diákköri mozgalom „a tehetséges, fiatal Kárpát-medencei magyarság, valamint a felnőtt tudós nemzedék találkozója, amely felhívja a társadalom figyelmét a tudomány és a tehetséggondozás jelentőségére”.
„Ösztönözni kell a fiatalokat a mezőgazdaságban, az agrártudományokban való szerepvállalásra, ez szükséges a vidéki életforma fenntartásához, az elvándorlás megállításához” – mutatott rá az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár, leszögezve: „az agrárium kulcsa az ifjúság kezében van”.
Csernoch László, a DE rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő agrárszakembereinek globális kihívásokkal kell szembenézniük, ilyen a klímaváltozás, a túlnépesedés, az egészséges ivóvíz és élelmiszerek biztosításának kérdése.
Bács Zoltán, a DE kancellárja a tudományos diákköri mozgalomnak az utánpótlásképzésben betöltött fontos szerepét hangsúlyozta.
Németh Tamás akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) agrártudományi osztályának vezetője kiemelte: nagy hiány van képzett szakemberekből az oktatásban, a kutatásban és a gyakorlatban egyaránt. Szerinte a jövő szakembereinek alkalmazkodniuk kell a változásokhoz az agrárium területén is: példakánt említette azt a tényt, hogy az elmúlt 30 évben Magyarországon „egymillió hektár föld elveszett”, más, nem mezőgazdasági célokra használják.
Pénzes Béla, az OTDK agrártudományi szakmai bizottságának elnöke elmondta: Debrecen hatodik alkalommal adott otthont az agrárszekciónak, ahol 27 tagozatban 287 dolgozat született. Mind a 27 tagozatban első, második és harmadik díjat adtak ki a legsikeresebb munkák elismerésére, ezen túlmenően 50 különdíjat is kiosztottak – ismertette.

MTI

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő

Bővebben

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások