Hirdetés

Fejlődik a magyar divatipari startup ökoszisztéma

Elkészítette a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) a magyar divatipar fejlesztésére irányuló stratégiai munkaanyagát, amelynek célja, hogy Magyarország a régió divatközpontjává váljon; az ügynökség most a kormányelőterjesztés összeállításán dolgozik.

Bata-Jakab Zsófia, az ügynökség vezetője szerint hat fő stratégiai pillér köré szerveződik a magyarországi divatágazat újbóli fellendítése. Ezek a szakmai koordináció erősítése, hatékonyabb iparági marketing, a magyar divatipari termékek kereskedelmi és exportlehetőségeinek javítása, a minőségi gyártás, valamint a nemzetközi színvonalú oktatás.

Az MDDÜ egyfajta koordinációs központként segíti a különböző szereplők közötti információcserét az együttműködési lehetőségek feltárását és megvalósítását. Ide tartozik a divatdiplomácia is, amelynek célja többek között a stratégiai partnerségek kialakítása más országok divatipari központjaival. Példaként a tavaly augusztusban az MDDÜ és az olasz Camera Nazionale della Moda Italiana között létrejött megállapodást említette, amelynek értelmében az olasz nemzeti divatkamara három éven át többek között mentorprogram segítségével támogatja a magyar divatipar fejlesztését.
Az MDDÜ a más ágazatokkal történő együttműködésre is nagy hangsúlyt helyez, ezért kötött stratégiai megállapodást még márciusban a Hiventures állami kockázati tőkebefektetővel. Mindez a magyar divat- és dizájn ipar fellendítését, valamint egy értékteremtő magyarországi divat- és dizájnipari startup ökoszisztéma kialakítását szolgálja.
Kiemelték, növelni kell a magyar divatipar ismertségét, ehhez pedig nemzetközi szinten olyan marketingkommunikációra van szükség, amely kifejezi a magyar divat és dizájn egyedi jellegét. Erre szolgál az ügynökség által kialakított ernyőmárka, így a magyar divat- és dizájntermékek külföldön Budapest Select márkanév alatt mutatkozhatnak be. Az iparág magyarországi képviselőinek ismertségét erősíti az MDDÜ által évente megrendezett Budapest Central European Fashion Week is.
Közölték, a magyar divatágazat fellendítéséhez javítani kell az itt előállított termékek elérhetőségét, ehhez azonban előbb fel kell térképezni a teljes szektort, mérhetővé kell tenni az ágazat teljesítményét.
Megjegyezték, az ügynökség becslése szerint 3000 magyar cég foglalkozik divat- és dizájntermékekkel, az aktív tervezők száma 250 és 300 között mozog.
Kiemelt területet jelent még az oktatás- és a gyártásfejlesztés. Bata-Jakab Zsófia a közlemény szerint elmondta, folyamatban van a hazai gyártói kapacitás felmérése, emellett idén fókuszban lesz az iparági szakmunkák presztízsének helyreállítása is, mert ez a terület küzd a legnagyobb kihívásokkal.
Az MDDÜ a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalataként alakult meg 2018-ban, két kiemelt részleggel: divatipar és dizájnipar. Az ügynökség célja a magyar divat- és dizájnipar nemzetközi ismertségének növelése és ezáltal az országimázs erősítése.

Sokkal inkább megéri a barátokra támaszkodni startupperként, mint a családtagokra

Szinte régiótól függetlenül a családjukra támaszkodnak a korai szakaszban lévő startupperek, ha pénzügyi támogatásról van szó. Pedig egy barát sokkal többet segíthet, főleg ha a startup-ökoszisztémában is jártas: hatékonyabban tud értékalapon tőkedonációt és tanácsot adni, vagy éppen bemutatni befektetőknek. Összefoglaltuk a Startup Genome elemzését.

Bővebben

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő

Bővebben

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások