Hirdetés

Változnak a fizetési szokásaink: jönnek a készpénzmentes boltok

A fizetés digitalizálása már korábban is tapasztalható volt, hiszen a korszellemnek megfelelően gyors, kényelmes és biztonságos fizetési lehetőséget biztosít. A koronavírus-járvány ezt az átállást jelentősen felgyorsította, így rövidesen már készp

Az azonnali fizetési rendszer 2020. március 2-án, gyakorlatilag a Coviddal egyidőben indult útnak és azóta is stabilan működik. 0-24-ben rendelkezésre áll az év 365 napján, egy tranzakció összeghatára 10 millió forint lehet, és maximum 5 mp-et vehet igénybe.

„A hazai azonnali fizetési infrastruktúra vonatkozásában számos olyan fejlesztés várható, amivel versenytársa lehet a készpénznek. A cél az, hogy 2030-ra 50% környékére csökkenjen a készpénzhasználat. A közeljövőben hasonló funkciókat fog tudni ellátni az azonnali fizetési rendszer, mint a jelenleg ismert kártyatársasági sémák. Ez jó hír a magyar felhasználók számára” – avatott be Vasas József, az Ex Machina Kft., mint a 4SPEND innovatív szolgáltatást kifejlesztő társaság operatív igazgatója.

Dübörögnek a fejlesztések

Az elektronikus fizetések világában erőteljes innovációs verseny zajlik. A hazai infrastruktúra fejlesztését a Magyar Nemzeti Bank végzi, és jelenleg egyeztetési fázisban tart az iparág szereplőivel.

„Három fizetési mód küzdelmének lehetünk tanúi. Ezek közül az egyik a jegybank által kibocsájtott pénz, ami fizikai formában létezik, a másik a kereskedelmi bankok által kezelt számlapénz, ami elektronikus, dematerializált formában található meg, illetve a harmadik a központi entitás nélkül kibocsájtott, úgynevezett virtuális fizetőeszköz. Ha megnézzük ezt a versenyt, látszik, hogy az állam jelentős lemaradásban van, mert még mindig az előző évszázadnak megfelelő, materializált eszközkészlettel próbálja a gazdaság folyamatait támogatni. Ebben is változás érkezik. Nagyon sok jegybank közösen is és önállóan is dolgozik azon, hogyan tudná digitalizálni a jegybanki pénzt. Igyekeznek azokat a technológiákat használni, ami mind a számlapénz, mind a virtuális fizetőeszközök vonatkozásában már megjelent” – ismertette a szakember.

Változnak a fizetési szokások

A virtuális fizetőeszközök vonatkozásában egy állam nélküli pénzről beszélünk, ami veszélyt jelent az államra, ezért az államnak is versenyre kell kelnie és dematerializálnia kell a pénzt. Ezáltal a számlavezetés is egyfajta közszolgáltatás lehetne, hasonlóan, mint a víz, gáz és a villany, hiszen a technológia lehetővé tenné, hogy a jegybank vezessen számlát az állampolgároknak. Így gyakorlatilag feleslegessé válna a kétszintű bankrendszer.

Vasas József szerint az elektronikus fizetéssel kapcsolatos változások jelentős átalakulást okozhatnak mind a háttér infrastruktúrákban, mind a mi fizetési szokásainkban. Számunkra ezek a változások abban fognak megjelenni, hogy egy vásárlás során nem kell majd kasszához állnunk, nem kell senkivel sem kapcsolatba lépnünk. A rendszer képes lesz megállapítani, hogy ki, mikor, hol, mit fogyasztott, majd ezek alapján automatikusan történik meg az ellenérték levonása.

„Ennek vannak veszélyei, ugyanis nem tart még ott az infrastruktúra, hogy azt mondhassuk, ez teljesen biztonságos. Mindenesetre a jövő ebbe az irányba vezet. Az, hogy a fizetőeszköz mögött mi lesz, egy digitális jegybank pénz, számlapénz vagy virtuális fizetőeszköz, az a végfelhasználó számára nem lényeges” – tette hozzá az 4SPEND operatív igazgatója.

Izgalmas megoldások, már a küszöbön

A tervek alapján az azonnali fizetésnek több új funkciója is lesz, úgymint a QR kódos azonnali fizetés, ami a leghamarabb válik elérhetővé a magyar felhasználók számára, az NFC-s, valamint az úgynevezett request to pay-jel való bolti fizetés.

„A jövőben lehetőség lesz arra is, hogy egy úgynevezett deeplinken keresztül ébresszük fel a netbank alkalmazásunkat és ott egyenlítsük ki a számlát azonnali fizetéssel, a hazai azonnali fizetési infrastruktúrát használva” – sorolta Vasas József.

Érdekes újdonságként említette az Amazon Go Store-okat, amelyekből már teszt jelleggel üzemel néhány Magyarországon is. Ezek a kassza-nélküli boltok személyzet nélkül képesek végig kísérni a vásárlás teljes folyamatát, így kedvező választ tudnak nyújtani az egyre fokozódó munkaerőhiányra.

A kiskereskedelmi üzletekben található POS terminálok szintén rohamosan fejlődnek, kereskedői oldalról újabb és újabb hozzáadott szolgáltatásokat képesek biztosítani. Például önmagukban tudnak kedvezményrendszert kezelni vagy hirdetőfelületként megjelenni a kasszazónában.

„Elmondható, hogy az azonnali fizetés területén a magyar infrastruktúra globálisan élen jár, emellett a megfelelő állami támogatás is megvan a mögött, hogy elektronikus irányba forduljon a fizetések döntő többsége” – zárta gondolatait a szakember.

Fotó: 4SPEND

Sokkal inkább megéri a barátokra támaszkodni startupperként, mint a családtagokra

Szinte régiótól függetlenül a családjukra támaszkodnak a korai szakaszban lévő startupperek, ha pénzügyi támogatásról van szó. Pedig egy barát sokkal többet segíthet, főleg ha a startup-ökoszisztémában is jártas: hatékonyabban tud értékalapon tőkedonációt és tanácsot adni, vagy éppen bemutatni befektetőknek. Összefoglaltuk a Startup Genome elemzését.

Bővebben

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő

Bővebben

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások