Hirdetés

Babával érkezni az irodába menő

Új fogalmat vezet be a közösségi irodák világában a Loffice csapata. Bemutatkozik ugyanis a Coworkid szolgáltatásuk, mely tulajdonképpen a munkahelyi gyermekmegőrzést bújtatja a közösségi irodák köntösébe. Az úttörő projekt reagál a megváltozott munkaerőpiaci helyzetre, illetve a kisgyermekes szülők lehetőségeit kívánja javítani.

Csaknem 10 éves piaci jelenléttel a háta mögött indítja el a Loffice csapata Coworkid programját, amely a kisgyermekes szülők foglalkoztatását segíti, egyesítve a közösségi irodát a gyermekmegőrzéssel. A program pilot fázisa olyan havi rendszerességgel megrendezett próbanapokkal indul, melyeket szakmai események és találkozók egészítenek ki. A cél, hogy a 2019-re tervezett családbarát közösségi iroda nyitását megelőzően, az érdeklődők a gyakorlatban is megismerkedhessenek a modell előnyeivel.

A Coworkid egy közösségi iroda a felnőttek részére és egy haladó szellemiségű napközi a gyerekek igényeire szabva.

Ez a koncepció rugalmas irodamegoldást kínál szabadúszók, egyéni vállalkozók és CSED-en, GYED-en és GYES-en lévő alkalmazottak számára egyaránt. De a Coworkid nem csak egy tér. Részmunkaidős állásokra fókuszáló munkaerő-közvetítést és technológiai irányú átképzéseket is indít, ezzel támogatva a családalapítást követő munkaerőpiaci visszatérést.

A koncepciót a világ számos részén már sikerrel alkalmazzák. A német Rockzipfel és juggleHUB, az amerikai WeWork és Collab & Play vagy a brit Third Room már évek óta várják azokat a szülőket, akik számára fontos, hogy gyermekük biztos kezek között, kreatívan tölthesse idejét, míg ők munkájukat végzik. A nemzetközi mintákat alapul véve, a Loffice-t alapító testvérpár, Klementz Kata és Panni először 2012-ben, bécsi irodájukban kaptak állami támogatást a modell üzleti tervének kidolgozására. A pozitív reakciókat és több évnyi tapasztalatukat felhasználva, elérkezettnek látták az időt, hogy az ötletet bevezessék a magyar piacra is. Munkájukat Szablár Andrea segíti, aki kétgyermekes anyukaként hasznosítja multinacionális cégeknél szerzett tapasztalatait.

A projekt előkészítő fázisában a Loffice csapata a Központi Statisztikai Hivatal adataira és saját felméréseire támaszkodva állapították meg a kisgyermekes munkavállalók valós igényeit.

A KSH adatai szerint 2017 decemberében a magyarországi foglalkoztatottak csupán 4,6 százaléka dolgozott részmunkaidőben. Ez a szám messze elmarad az Európai Uniós átlagtól (19,4%), nem is beszélve Hollandia csaknem 50 százalékáról. Pedig a rugalmas munkaidő nagyban elősegíti az anyukák és apukák munkaerőpiaci érvényesülését.

Ezt támasztja alá a Loffice 2017 szeptemberében végzett fókuszcsoportos felmérése is. A megkérdezettek válaszaiból az derült ki, hogy a kisgyermekes szülők nyitottak a legújabb technológiai készségek elsajátítására, flexibilisek, motiváltak és tenni akarnak a társadalmi izoláció és gazdasági ellehetetlenedés ellen. A munka és a karrier összeegyeztetése érdekében sokkal hatékonyabban, kitartóbban dolgoznak. Ehhez viszont elengedhetetlen a rugalmas időbeosztás és gyermekük biztonságos elhelyezése.

A Coworkid projekt 2018. március 27-én, egy nyílt közösségi munkanappal egybekötött szakmai eseménnyel mutatkozik be. Ezen a napon a Loffice-ban minden érdeklődő kipróbálhatja a modell nyújtotta lehetőségeket. Amíg a szülők a coworking munkatérben dolgoznak vagy a szakmai eseményen vesznek részt, addig gyerekeikkel szakképzett pedagógusok foglalkoznak. Ezen a napon a reggeli kerekasztalban olyan meghatározó szervezetek elismert szakemberei osztják meg velünk személyes tapasztalataikat a kisgyerekes szülők munkaerőpiaci helyzetét és lehetőségeit illetően, mint az ELTE Babalabor, a GE, a Google, a Green Fox Academy, a KPMG vagy a McKinsey & Co. – a beszélgetést Winkler Nóra vezeti.

“Hisszük, hogy bárki lehet jó szülő, miközben sikeres a munkájában is.”

„Teret és szakmai programot biztosítunk a kisgyermekeseknek, hogy kiteljesedhessenek anélkül, hogy bűntudatot éreznének szülői kötelezettségeik elhanyagolása miatt. Azon dolgozunk, hogy ne kelljen választaniuk család és karrier között. Ám a magánélet és a munka közötti harmónia megteremtéséhez nem elegendő egy jól kiépített infrastruktúra – célunk egy inspiráló, támogató és segítőkész közösség létrehozása.” – emeli ki Klementz Kata, a Loffice társalapítója.

Sokkal inkább megéri a barátokra támaszkodni startupperként, mint a családtagokra

Szinte régiótól függetlenül a családjukra támaszkodnak a korai szakaszban lévő startupperek, ha pénzügyi támogatásról van szó. Pedig egy barát sokkal többet segíthet, főleg ha a startup-ökoszisztémában is jártas: hatékonyabban tud értékalapon tőkedonációt és tanácsot adni, vagy éppen bemutatni befektetőknek. Összefoglaltuk a Startup Genome elemzését.

Bővebben

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő

Bővebben

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások