Gazdasági válság ide vagy oda, a védelmi, biztonsági és ellenállóképességet növelő technológiák iránti befektetői kereslet folyamatosan növekedett Európában az elmúlt években, és tavaly rekordösszegű kockázati tőke áramlott a szektorba. A Dealroom kutatási eredményeit ismertetjük.
Hiába csengett le a 2021-22-es befektetési bumm, a védelmi és harcászati technológia tőkeéhségét minden korábbinál nagyobb mértékben szolgálja ki a piac és a kormányzati szereplők. Tabuk dőltek meg, új piaci trendek bontakoznak ki, és hatalmas fejlődést hozott az az Európában zajló háború, amit most az amerikai elnök Európa ignorálásával akar lezárni.
A pár hónapja pivotált startup megnyitotta az első olyan gyárát, ahol tömegesen tudja gyártani a saját fejlesztésű harci drónjait – most éppen Ukrajnának. A Helsing víziója, hogy Európa-szerte hozzon létre még ilyen gyárakat, ahol akár tízezrével gurulhatnak le a gyártószalagról a drónok.
Az európai defence tech jövőjét két dolog fogja meghatározni: az egyik az orosz-ukrán háború alakulása, a másik Donald Trump éppen kezdődő, második elnöki ciklusa.
Hatalmas ugrást tapasztalhatunk a védelmi technológiára szánt kockázati tőkét tekintve: 2018 óta több mint négyszeresére nőtt a kihelyezett tőke mértéke a NATO és szövetségesei körében. A növekedés az európai piacon is megfigyelhető, ami az ide egyre nagyobb arányban befektető USA-beli VC-knek köszönhető. A Dealroom és a Resilience Conference kutatási eredményeit ismertetjük.
Három évvel ezelőtt ismerte el a NATO a kiberteret mint műveleti terület, amelyben ugyanúgy képesnek kell lennie magát megvédenie, mint a földön, levegőben, vízen és az űrben. Ez az új tér pedig már ma is olyan háborús konfliktusok helyszíne, amelyek a hétköznapi ember számára láthatatlanok.