Az már 2024 novembere óta tudható volt, hogy a svéd fintech unikornis, a BNPL (buy now, pay later, azaz vedd meg most, fizess később) koncepcióval sikeressé váló Klarna IPO-ra készül, és tőzsdei bevezetésének helye a New York-i Értéktőzsde lesz – ezzel újabb európai projekt dönt a szélesebb befektetői bázissal rendelkező, egységesebb amerikai piac mellett, az európai tőzsdevilág bánatára.
Az előkészületeket követően a vállalat idén márciusban ténylegesen meg is kezdte a tőzsdére lépés folyamatát, és kiadta az ilyenkor kötelező kibocsátási tájékoztatóját, vagy egyszerűbben prospektust. A prospektus funkciója a tájékoztatás és a marketing: ez a dokumentum tartalmaz minden olyan információt, amit a nyilvános piacra kilépő vállalatról a befektetőknek tudniuk kell. Így megtalálható benne a vállalat története, pontos képet ad az általa felajánlott részvényekről, annak pénzügyi helyzetéről, tőkestruktúrájáról, stratégiai és beruházási tevékenységéről.
Mint az továbbá kiderült, a Klarna több mint 1 milliárd dollárt tervez bevonni a nyilvános piacon, értékelését pedig körülbelül 15 milliárd dollárra kívánja feltornászni. De mennyire reális ez?
Nagyon is visszafogott a belebegtetett 15 milliárd dolláros értékelés
Ennek megválaszolásához el kell mélyedni kicsit a Klarna működésében és pénzügyi számaiban. A cég BNPL modellje lehetővé teszi a vásárlóknak, hogy vásárlásaikat elhalasszák, vagy részletekben, kamatmentesen fizessék ki azokat. Az ebben rejlő kockázat átvállalásáért az unikornis díjat számol fel a kereskedőknek – ebből származik bevételének döntő része.
A kiadott IPO-prospketus szerint a Klarna tavaly 2,8 milliárd dollár bevételt ért el, 33 millió dollár adózás előtti nyereség mellett.
A 2,8 milliárd dollár 75 százalékát, 2,1 milliárd dollárt a kereskedőktől származó tranzakciós és szolgáltatási bevételek teszik ki, a fennmaradó 25 százalék a Klarna platformján megjelenő hirdetésekből, valamint a késedelmi díjakból származik.
A bevételek szempontjából a svédek legnagyobb piaca az Egyesült Államok (850 millió dollár bevétellel) és Németország (755 millió dollárral), őket követi az Egyesült Királyság és Svédország.
A Klarna standja a tavalyi PI LIVE konferencián, Londonban. Forrás: Klarna / LinkedIn
Arról, hogy egy startup/scaleup hogyan fog boldogulni az adott piacon, az egyik leggyakrabban alkalmazott mérőszámként a bevételi többszöröst szokták alkalmazni: ezt úgy kapjuk meg, ha a vállalat értékelést elosztjuk a bruttó éves bevétellel. A kapott érték nagysága – amennyiben az adott piacon/iparágban ezt elég sok cégnél rendelkezésre áll – jól jelzi az adott vállalkozás elhelyezkedését és erejét a piacon.
A Klarna esetében a 15 milliárd dollárra testálható értékelést kell elosztani a 2,8 milliárd dolláros bevétellel: kerekítve így 5,4-es értékű szorzót kapunk. Ahogyan a Finro Financial Consulting rávilágít,
ez kifejezetten alacsony más fintech cégekhez képest: az iparágban az átlagos bevételi szorzó 12,5-szörös, de még a nyilvánosan jegyzett fintech cégek esetében is 8,8-szoros.
Összehasonlításképpen: a Klarna egyik közeli versenytársa, az amerikai Affirm 2021-ben hasonló, 14 milliárd dolláros értékeléssel lépett tőzsdére, miközben a cég veszteséges, 20 százalékkal kevesebb bevételt termel, és majdnem 70 millióval kevesebb ügyfele van, mint a Klarnának.
Nem ujjonghatunk olyan nagy hévvel a Klarna sikerének akkor sem, ha hozzátesszük: a céget 2021-ben még 45 milliárd dollárra értékelték, rá egy évvel azonban ez 6,7 milliárd dollárra esett vissza,
miután – az iparág más szereplőihez hasonlóan – a BNPL-bajnok is megszenvedte a befektetési bummot követő, hirtelen tőkehiányt, és nem tudott további befektetőket behúzni a finanszírozásába.
Az európai piacok rossz megítélése is szerepet játszik
A PitchBook szakértője, Nalin Patel szerint az összességében elég visszafogott értékelési cél annak is szólhat, hogy a Klarnát a piac európai cégként ítéli meg amellett is, hogy legnagyobb piaca mára már pont az USA. Ahogyan Patel összegezte:
„A vállalat értékelése valószínűleg az európai piac rosszabb helyzetét, megítélését tükrözi.”
A szakértő szerint azonban még így is sokan jól járhatnak a Klarna tőzsdei bevezetésével: annak egyik fő célja minden bizonnyal az, hogy jó lehetőséget teremtsen a korai befektetők kilépésére, akik még úgy is jelentős megtérülést realizálhatnak, hogy a cég értéke pár éve még a most tervezett háromszorosa volt.
Klarna, ahol az AI elvette az emberek munkáját
A másik oldalról a Klarna sikerrel lovagloja meg az AI-hullámot: a kiadott prospektusban nagy hangsúlyt fektet a cég arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával mennyivel növelte a működési hatékonyságát és csökkentette a költségeit. Ennek jegyében hajtott végre nagy létszámú leépítéseket az svéd unikornis: a prospektus szerint a Klarna a 2022-es 5527 főről 3422 főre csökkentette alkalmazottainak számát a tavalyi év végére.
Azaz a cég két év alatt az alkalmazottainak több mint 38 százalékától megvált.
Martin Elwin egy tavalyi prezentációja közben. Martin 2024 augsztusáig töltötte be a Klarna AI vezetői pozícióját. Forrás: Klarna / LinkedIn
Ennek fényében nem meglepő az sem, hogy a Klarna három kisebb irodáját is bezárni tervezi, hogy csökkentse az adminisztratív költségeket és növelje a hatékonyságot. Így 2025 végéig be fog zárni az amszterdami (Hollandia) és a mannheimi (Németország) Klarna-iroda, az USA-beli Columbusban lévő iroda bérlését pedig annak 2027 márciusi lejártát követően nem hosszabbítja meg.
Charles Kerrigan, a CMS ügyvédi iroda fintech partnere szerint mindezzel
a Klarna meg akarja nyugtatni a nyilvános piacokat a tőzsdére lépés előtt, és azt akarja üzenni: tudja, hogyan kell kihasználi az AI adta lehetőségeket, ami megkülönbözteti őt a versenytársaktól.
NYITÓKÉP: Klarna / LinkedIn
