1,9 milliárd dollár – ekkora összeggel finanszírozott európai startupokat a szingapúri állami vagyonalap, a GIC. Ezzel 2024-ben – az állami alapok közül – a GIC járult hozzá a legnagyobb tőkével az európai ökoszisztéma fejlődéséhez
– ezt mutatta ki a Global SWF kutatási tanácsadó cég elemzése.
A legnagyobb Európába kihelyezett tőkét és a legtöbb európai tranzakciót is szingapúri szereplők jegyzik
Más kérdés, hogy ezt a majdnem 2 milliárd dollárt az egyébként 847 milliárd dollárt kezelő GIC csupán két európai klímatechnológiai projektbe helyezte ki:
egyrészt a német Sunfire startupba, ami a környezetre káros széndioxidból állít elő megújuló energiát, ezzel is segítve az iparági szereplők gazdaságosabb és környezetkímélő energiaellátását. A másik támogatott vállalkozás pedig a széndioxid-eltávolító technológiát fejlesztő brit startup, a Storegga volt.
A CIG-et követi a sorban a Kanadai Nyugdíjprogram (Canada Pension Plan), ami majdnem 1,6 milliárd dollárt helyzett ki a brit Hometree startupba, ami a háztartások számára kínál átfogó csomagokat a kazánegységek karbantartására, valamint az úgyszint brit Octopus Energyt, ami fenntartható energiamegoldásokat nyújt a háztartások és a vállalkozások számára.
A globális állami vagyonalapok által 2024-ben európai startupokban végrehajtott tranzakciók értéke. Forrás: A Global SWF elemzése alapján a Sifted grafikonja
622 millió dollár értékben a legtöbb dealt, számszerint ötöt egy másik szingapúri állami alap, a Temasek jegyzi 2024-ben:
az alap többek között finanszírozta a svéd Airát, ami innovatív léghőszivattyúkat kínál a háztartások számára; a brit Robin AI-t, ami mesterséges intelligenciát használ komplex jogi problémák megoldására, valamint a francia digitális egészségbiztosítási platformot, az Alant.
Az állami alapok tőkéjének csak egy kis része áramlik Európába
Ezeknek az állami szereplőknek is köszönhető, hogy 2024-ben némileg emelkedett az állami alapok hozzájárulása az európai ökoszisztémához. A Dealroom adatai alapján a covidjárvány alatti befektetési bumm ezt a piacot sem hagyta érintetlenül: 2021-ben 36, 2022-ben már 41, európai startupot érintő körben voltak jelen állami vagyonalapok.
Ez a szám 2023-ban drasztikusan visszaesett 13 dealre, míg tavaly innen mozdult el a piac felfelé, összesen 22 darab európai befektetést hozva.
Az állami vagyonalapok részvételével létrejött európai tranzakciók évenkénti száma. Forrás: A Dealroom adatai alapján a Sifted grafikonja
A Global SWF szerint egyébként
az állami vagyonalapok világszerte 13 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek – ennek azonban csak mindössze 18 százalékát tartják az európai befektetési piacon.
A legtöbb tőke (41 százalék) a közel-keleti és észak-afrikai térségre, valamint Ázsiára (34 százalék) jut ezeknél a szervezeteknél.
A globális összképet nézve az állami alapok piacán az Abu Dhabihoz tartozó Mubadala Befektetési Társaság helyezte ki a legnagyobb tőkét 2024-ben, összesen 29 milliárd dollárt. Ebből az összegből csupán 396 millió dollár kedvezményezettje volt európai vállalat.
NYITÓKÉP: A szingapúri állami vagyonalap, a GIC saját szervezésű eseménye, a GIC Insights 2024-ben. Forrás: GIC / LinkedIn
