Látjuk, hogy milyen romboló hatása van a nyitott AI-modelleknek a tanulók kognitív fejlődésére, érvelési képességeire
– pont erre adnak bizonyítékot a szeptember elején publikált, 2025-ös PISA-felmérési adatok, még ha az eredmények mögött nem csak ez az egy ok húzódik meg. Erre világított rá Visy Zoltán, a Redmenta társalapítója és vezérigazgatója a Balogh Petya nevével fémjelzett STRT sajtóbeszélgetésén.
Mint ismert, a 15 éves diákok gyakorlati problémamegoldó képességet mérő PISA-ban 2025-ben a magyar tanulók mind a három vizsgált területen (természettudományok, matematika, szövegértés) rosszabb eredményeket hoztak, mint a legutóbbi, 2022-es mérés alkalmával. Ráadásul a szövegértésben és a matematikában a mérés kezdete, 2000 óta legrosszabb eredmény született tavaly, és csökkent a legjobban teljesítő magyar tanulók aránya is.
Ugyanakkor a 91 országban végzett kutatásból az is látszódik, hogy hazánk nincs egyedül a problémával: az OECD-tagországokban hasonló mértékű romlást láthatunk. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter egyenesen úgy értékelte az eredményeket, hogy globális válság van az oktatásban.
Ez is sarkallta arra a magyar oktatási technológiai szereplőket, hogy elkezdjenek kidolgozni egy olyan javaslatot, amellyel el tudják indítani a szakmai, politikai és társadalmi párbeszédet arról, hogy mihez kezdjen a magyar oktatás az AI-jal.
Az oktatási minisztérium várja a magyar startupok szakmai anyagát
A műhelymunka résztvevői közül négyen mutatkoztak be a STRT által szervezett háttérbeszélgetésen:
- a már említett Redmenta, amely AI-asszisztenssel segíti a közoktatátsban dolgozó pedagógusok munkáját;
- az imagi, amely tanári felügyelet mellett kínál az általános és középiskolás diákok számára AI-alapú tanulási és eszközhasználati platformot;
- a BOOKR Class, amely több ezer animált, interaktív e-könyv segítségével fejleszti a diákok anyanyelvi, idegennyelvi és szövegértési kompetenciáit;
- valamint a Logiscool, amely az AI, a programozás, a kreatív technológia és a digitális tudatosság világába vezeti be a gyerekeket digitális kurzusok, workshopok és táborok formájában.
Mint az a szereplők elmondásából kiderült, egyenesen Lannert Judit oktatási miniszterrel sikerült leülniük beszélgetni az AI és az oktatási rendszer kapcsolatáról. Az egyeztetésről a STRT által meghívott startupok annyit árultak el, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban is kiemelt témának számít ez, és pozitív volt a cégek mondanivalójának fogadtatása. A startupok képviselői össze is raktak egy kiáltványt (ahogyan Visy Zoltán fogalmazott, manifestot), amely szakmai, politikai és társadalmi vitaanyagként is fog szolgálni.
A szereplők a minisztériumi egyeztetés alapján azt remélik, hogy a megírt anyag alapjául fog szolgálni egy későbbi, egységes törvényi szabályozásnak is, és a szakpolitika is jelezte számukra, hogy várják a körülbelül egy hónapja elindult műhelymunka eredményét
– amit előreláthatóan szeptember 23-án, szerdán fognak nyilvánosságra hozni.
Mit tartalmaz az edtech startupok kiáltványa?
Mint azt Pálfi Dóra, az imagi vezérigazgatója elmondta, a szakmai alapállás a dokumentum összerakásakor az volt, hogy az AI-t nem lehet kizárni az iskola falai közül, azokat használni fogják a gyerekek akkor is, ha tiltják őket. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy használjunk-e AI-eszközöket a tanításban, hanem az, hogy hogyan tegyük ezt.
Ezt Horváth Dorka, a BOOKR Class vezérigazgatója azzal egészítette ki, hogy a jelen oktatási rendszerének egy olyan jövőre kell felkészíteni a diákokat, amiről két dolgot tudunk:
egyrészt azt, hogy hatalmas technológiai változások fognak beállni, és sokkal összetettebb, fejlettebb technológiai megoldások fognak elterjedni. Másrészt azt, hogy szinte semmit nem tudunk arról, hogy ez a jövő konkrétan mit tartogat a számunkra.
Ezek mentén a szereplők által készített vitaanyag hat alappillért fogalmaz meg:
- a gyerekek védelmét az AI-eszközökkel történő oktatásban,
- a tanulók készségeinek és gondolkodásának fejlesztését,
- a tanári, tanítási munka védelmét,
- a pedagógus választásának szabadságát, hogy hogyan, mikor és milyen AI-eszközöket alkalmaz,
- a nemzeti alkotómunka védelmét,
- valamint az adat- és bizonyítékalapú üzemeltetést.
Az alapelvek sokféle konkrét gyakorlatot szülhetnek, amelyekből párat a sajtóbeszélgetés résztvevői ki is fejtettek.
Pálfi Dóra mellett Breuer Anita, a Logiscool vezérigazgatója is hangsúlyozta a zárt AI-rendszerek fontosságát: az oktatásban olyan zárt modellekre van szükség, amelyek az oktatási céloknak megfelelően működnek. Nem szerencsés például az, ha a diák kész válaszokat nyer ki a ChatGPT-től, amit aztán kritika nélkül bemásol.
Helyette az AI-eszköznek abban kell tudnia segíteni, hogy kreatív megoldások felé vezesse a gyereket, tippeket adjon, projekteket lehessen építeni vele – egyúttal nem engedve azt, hogy az AI a rövidebb úton megoldja a diák helyett a feladatot.
Továbbá ezek a zárt rendszerek teremthetik meg az oktatás minden szereplője, úgy a diák, mint a tanár vagy a szülő számára azt a biztonságos, átlátható közeget, amiben nem kell attól félni, hogy mire fogja használni a gyerek az AI-t, vagy mit tanul meg belőle.
Horváth Dorka, a BOOKR vezérigazgatója azt emelte ki, hogy az AI-eszközökkel történő oktatás sikerességét nem abban érdemes mérni, hogy a diák mennyi idő alatt oldja meg a feladatot – sokkal inkább abban, hogy az AI-használat mit eredményez a gyerek gondolkodásában, hogy mekkora az a felkészültségi szint (AI readiness level), amivel a fiatalok rendelkeznek. Képesek-e például jól promptolni az AI-eszközöket? Vissza tudják-e hatékonyan ellenőrizni az AI munkáját?
A BOOKR vezérigazgatója szerint
azonban ehhez elengedhetetlen a szövegértési képességek fejlesztése, hiszen a fiataloknak meg kell tudniuk érteni az AI által adott választ, vagy egyáltalán az AI-jal megoldandó feladatot. Azaz a megfelelő kognitív képességekre lehet csak ráépíteni az AI-használati skilleket.
Breuer Anita és Visy Zoltán azt is hozzáfűzték, hogy ugyanolyan fontos a tanári oldallal foglalkozni, mint a diákokéval. A túlterhelt pedagógusoknak meg kell tudni mutatni, hogy az ő munkájukat hogyan tudják megkönnyíteni az AI-eszközök, és egységes módszertani és használati fogódzkodót kell tudni adni nekik. A végső döntést pedig a gyerekekről (például a teljesítmény értékelésében) a pedagógusnak legyen joga meghozni, ne pedig az AI-nak.
Visy Zoltán végül arra hívta fel a figyelmet, hogy
az AI-használatot egységesen kell szabályozni a magyar oktatási rendszerben, mert a különbségtétel óhatatlanul ahhoz vezethetne, hogy más lehetőségek lennének elérhetők az egyes intézményekben – ez pedig a társadalmi egyenlőtlenségeket csak még tovább növelné az iskolákban.
Mint azt a Redmenta vezérigazgatója hozzátette: a többi szereplővel közösen összeállított szakmai anyaggal a céljuk nem az, hogy megmondják a szakpolitikának, hogy mit kellene csinálni, hanem az, hogy kezdeményezzék az ideális szabályozási keretek megvitatását.
NYITÓKÉP: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Learning Reimagined 2025 OECD-PISA nemzetközi eredményeket bemutató konferencián. Forrás: Lannert Judit / Facebook
