A fintech, azaz a pénzügyi technológiai iparág erős évet zárt tavaly az európai piacon: az európai startup-ökoszisztémába kihelyezett 51 milliárd dollár közel több mint 17 százaléka, 8,8 milliárd dollár a fintech cégekhez áramlott. Hiába az AI-hype, Európa top 15 legnagyobb értékelésű unikorisa között csupán egyetlen tisztán AI-startupot találunk – ezzel szemben közel a felük fintech vállalkozás.
A fintechnek tehát nagy húzása van jelenleg a kontinens startuppiacán, de vajon mi várható idén? Iparági szakértők válaszolnak.
Maradnak a magas kamatlábak és az óvatos tőkekihelyezés
„A magas adók és a lassú növekedés továbbra is terheli a gazdaságot. A 2022 óta óvatosabbá váló befektetők továbbra sem lesznek hajlandóak mindenáron finanszírozni a növekedést, és inkább a fenntartható nyereséget fogják preferálni”
– erre az egyébként iparágakon átívelő trendre hívja fel a figyelmet Michelle He, az Abound lakossági pénzügyi szolgáltató társalapítója és operatív igazgatója. Michelle hozzátette: maradni fognak 2025-ben is a magas kamatlábak, és nem tér vissza az olcsó pénz kora, amit a világjárvány alatti tőkebummnak köszönhetően tapasztaltunk meg.
Szerinte azonban ez távolról sem jelenti az innováció halálát: a befektetői hangsúlyok áttevődése nem azt jelenti, hogy a pénzeszsákot nem lehet kinyitni, csupán azt, hogy a növekedésorientáltság helyett a költségtakarékos, fenntartható és a termelékenység fokozását előtérbe helyező üzleti modellek lettek vonzók a befektetők szemében. Nem kell a sutba vágni a világmegváltó ötleteket, de jól kell tudni azokat pénzügyileg is alátámasztani.
Michelle He szerint a fintechen belül ebből a trendből az olyan ágazatok jöhetnek ki jól, mint a hitelezés, a biztosítás és a pénzforgalom.
Emelkedő volumenű összeolvadások és felvásárlások
Olena Sokolowska, a Moelis London befektetési bank ügyvezető igazgatója szerint pont a befektetői prefenciák megváltozása nyithat teret 2025-ben a vállalati összeolvadásoknak és felvásárlásoknak (M&A, azaz mergers and acquisitions).
„Az elmúlt két évben számos fintech vállalat arra összpontosított, hogy a mindenáron való növekedésről a nyereségességre térjen át, így nagyobb eszközállományt hozva létre, amely mind a stratégiai, mind a magántőke-befektetők számára vonzó (...), ami az M&A-volumen növekedését fogja ösztönözni”
– magyarázza Olena.
IPO-k Európán innen és túl
Na de mi van a tőzsdei bevezésekkel (IPO)? Ami ezt illeti, a 14 milliárd euróra értékelt Klarna és a 7,4 milliárd euróra értékelt Bolt tőzsdepiaci bevezetése is idénre várható – az előbbi azonban már biztosan nem az európai, hanem az amerikai tőzsdepiacot fogja gazdagítani a részvényeivel.
Martin Elwin, a Klarna AI-vezetője 2024-ben a kereskedelmi szereplők platformjául szolgáló D-Congress eseményen. Forrás: Klarna / LinkedIn
„Az európai vállalkozások számára a magasabb értékelések és a nagyobb likviditás ígérete, valamint a nagyobb kutatási elemzői lefedettségre való kilátás miatt a New York-i IPO sokkal vonzóbb, mint az európai. Azonban, ahogyan azt a 2000-es dotcom-buborék idején és azóta is láthattuk, míg az (...) európai vállalkozások közül néhány jól teljesített a New York-i tőzsdei bevezetéssel, sok más sikeres vállalkozásnak gondot okozott a befektetők és az elemzők érdeklődésének felkeltése a nagy és zsúfolt piacon” – magyarázza Thomas Vita, a fintech cégeknek jogi szolgáltatást nyújtó Norton Rose Fulbright partnere.
Szerinte az európai fintech magasan jegyzett, globális fókuszú cégei közül idén is lesznek sikeres IPO-sztorik, és ezek tényleges tőzsdei teljesítményének elemzése után léphetnek ki a londoni vagy más európai tőzsdepiacra a kisebb, regionális és belföldi társaik.
Fókuszban a B2B
Még az olyan B2C óriások is, mint a Revolut, elkezdtek terjeszkedni a vállalati ügyfelek felé. Ennek oka egyszerű Morgan O'hana, a vállalati pénzügyi szolgáltató Defacto társalapítója szerint: mivel a vállalati ügyfelek pénzügyi mozgástere mégiscsak nagyobb, mint az egyéni fogyasztóké, ezért B2B fókusszal nagyobb tér nyílik a rugalmasabb árképzésre és az olyan fintech innovációk alkalmazására, mint az e-számlázás vagy a mesterséges intelligenciában rejlő potenciálok kiaknázása.
Szerinte tehát B2B fókusszal van nagyobb lehetőség pénzforgalmat generálni, miközben a méretgazdaságos működés is fenntartható – ezért a fintechben 2025-ben inkább a B2B üzleti modellre fog helyeződni a hangsúly.
A hagyományos iparágakban törhet magának utat a fintech
Vannak fintech szempontból nagy, kiaknázatlan iparágak, mint például a gyártás, a logisztika és a szállítás: ezeket a területeket még nem érintetette akkora mértékben a pénzügyi technológiai fejlődés, mint lehetne.
Ha magyar startupperként szeretnéd egy szakmai közönséghez eljuttatni a logisztikai innovációdat, március 5-ig jelentkezhetsz a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) LogConnect for Startups pályázatára. A képen a 2024. évi győztes, a csomagolástechnikai innovátor CPA Packing Services látható. Forrás: MLBKT / LinkedIn
Ennek oka Judith Vogel, a CommerzVentures VC vezető munkatársa szerint az, hogy egyszerűen nem voltak meg az infrastrukturális adottságok a technológiai újítások elterjedéséhez.
„Most, hogy a digitalizációs fejlődés végre elérte ezeket az ágazatokat, új fintech lehetőségek bevezetésére van lehetőség. A feladatalapú árképzési modellek és a használat alapú számlázás (pay-per-use) megjelenhet a gépgyártásban, ahogyan az innovatív számlázási módszerek a logisztikában és a szállítási infrastruktúrában.”
Változhat a szabályozási környezet Európa vezető ökoszisztémájában
Az európai startup-ökoszisztéma legerősebb motorjának számító Nagy-Britannia finoman szólva sem a kiegyensúlyozott politikai környezetéről volt híres: bő négy év alatt a negyedik kormányát fogyasztja éppen a brit társadalom. Márpedig egy hektikus politikai környezetben igencsak nehéz az államnak betöltenie azt a közpolitikai és szabályozói funkcióját, amivel segítheti az ökoszisztéma fejlődését.
„Az új kormány a világjárvány előtti időszak óta nem látott stabilitást hozott”
– utalt Janine Hirt, a brit pénzügyi innovációs ügynökség, az Innovate Finance vezérigazgatója a munkáspárti Keir Starmer kormányára, ami tavaly július óta vezeti a szigetországot.
Keir Starmer brit miniszterelnök 2024 augusztusában az Olaf Scholz német kancellárral való találkozóján. Forrás: Simon Dawson / No 10 Downing Street / Flickr
Keir Starmerék 2025-ben hatékony szabályozói döntéseket hozhatnak az iparág már régóta kért területein,
mint a BNPL (buy now, pay later), a kriptovaluta, vagy a nyílt bankolás (amikor a pénzintézet egy harmadik féllel is megoszthatja az ügyfél pénzügyi adatait) szabályozási problémái és kiterjesztése például a befektetésekre és a jelzáloghitelekre.
NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online
