Hirdetés

Honnan tudhatod, hogy jó startupalapító lehet belőled?

Legyél megszállott az ötleteddel kapcsolatban, mérd fel, hogy kik segíthetneked neked mentorként, az ördög ügyvédjeként és társalapítóként, valamint legyél kitartó, és úgy alakítsd az ötleted, hogy az tényleg a leendő ügyfeleid igényeit elégítse ki: ezek Zoe Hewitt, a londoni Sequoia Capital tehetségek felkutatásáért felelős alelnökének tippjei.

A mesterséges intelligencia bummjával rengeteg lehetőség nyílik meg nemcsak a felhasználók, hanem azok előtt is, akik ezt a hullámot meglovagolva saját vállalkozást akarnak felépíteni. Ahogyan a Yoram Wijngaarde, a Dealroom alapítójának elemzése kimutatta: a kisebb időszakos visszaesések ellenére az elmúlt több mint egy évtizedben egyértelműen az a trend, hogy növekszik az AI-ba történő befektetések aránya globálisan. 2024 első negyedévére a világ összes befektetésének így már csaknem 20 százalékát AI vezérelte technológiában utazó cég kapja.

A kínálkozó lehetőségek tárháza azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenkinek startupot kéne alapítania –

mondja Zoe Hewitt, a londoni Sequoia Capital tehetségek felkutatásáért felelős alelnöke. A technológiai szférában lefolytatott több száz karriertervezési beszélgetése alapján Zoe összeszedte azt a három legfontosabb ismérvet, amivel szerinte rendelkeznie kell a jó startupalapítónak.

1. Legyél megszállott!

Ne kezdj bele egy startupba csak azért, mert manapság az „szexi”, se azért, mert szerinted jól tudnád csinálni. Ahogyan a Sequoia Capital vezetője fogalmaz:

jó alapítóként irracionális vágyat érzel az iránt, hogy minden elképzelést felülmúló változást eszközölj a világban, és minden falat át akarsz ütni azért, hogy felépítsd azt, aminek szerinted léteznie kéne.

Az önbizalmad annyira erős, hogy nem érdekel a siker alacsony esélye: szerinted az esélyek nem vonatkoznak rá. Számodra a cégalapítás nem egy lehetséges karrierút a sok közül, hanem egy elementáris vágy, az egyetlen alternatíva, mert el sem tudod képzelni, hogy mással foglalkozz. A megszállottság tüzét kell magadban érezned, és nem elég, ha csak érdeklődsz az adott terület és ötlet iránt.

Megszállottság ide vagy oda, a valóság béklyói sokszor megakadályozhatnak abban, hogy ukmukfukk feladd a munkádat, és startupperkedésbe kezdj. Amit viszont biztosan meg tudsz tenni, az egyrészt az, hogy a szabadidődben megtaláld a lehetőséget az ötleteddel való foglalkozáshoz, addig is, amíg nem ez válik a fókuszod gyújtópontjává. Másrészt fel tudod mérni a startupper lét előnyeit és hátrányait, a benned rejlő potenciált, valamint azt, hogy mit veszítesz azzal, ha nem kezdesz bele. Ha alapítónak való vagy, a hosszútávú költsége annak, ha nem kezdesz bele a projektbe, egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni.

Zoe Hewitt, a londoni Sequoia Capital tehetségek felkutatásáért felelős alelnöke. Forrás: Zoe Hewitt / LinkedIn

Zoe szerint ha megvan a megfelelő ambíciószint és lehetőség, nem feltétlen érdemes azzal tölteni még éveket, hogy a releváns iparágban munkát találva képezd magad a startupper létre. Habár az adott területen szerzett tapasztalat értékes, de idővel kontraproduktívvá válhat, és nehezebben szánhatod rá magad, hogy belevágj a vállalkozásba.

Másrészt az iparági változások és a technológiai fejlődés nem lesz arra tekintettel, hogy te még tapasztalatot akarsz szerezni: a mai nap ötlete lehet, hogy holnapra már elavulttá válik, vagy megcsinálja más.

2. Mérd fel, hogy kik segíthetnek neked!

Startupot építeni nem egyszerű feladat még csapatban sem, hát még szólóban. Sokat segít, ha vannak emberek, akik különböző szemszögből képesek segíteni. Zoe szerint alapvetően három típusú személy az, akivel érdemes magad körülvenni a startupod alapításakor.

Mentorral, aki tud biztatni a nehéz időkben, vagy éppen segít neked nagyot álmodni. Ez a mentor lehet egy korábbi főnököd, aki ismeri a képességeidet, egy leendő ügyfeled, aki képes betekintést adni, hogy neki mire lenne szüksége, vagy akár egy befektető, aki látott már közelről felépülni technológiai cégeket.

Az ördög ügyvédjével, aki igyekszik megkérdőjelezni az ötleteteidet és az előfeltételezéseidet. A kemény, de építő kritika sokat segíthet abban, hogy jó irányba finomhangold az ötletedet, amit éppen ezért nem is érdemes titokban tartani mások előtt.

Egyúttal ezek a mentorok és kritikusok lehetnek a jövőben a céged részei valamilyen szerepben, például tanácsadóként.

Társalapítóval, aki kiegészíti a képességeidet. Ha például a termékfejlesztésben vannak meg a kompetenciáid, olyan társalapítót érdemes keresned, aki képes a terméket hatékonyan bevezetni a piacra.

Akárkit is találsz, ne az legyen a szempontod, hogy a legjobb barátodat hozd be a projektedbe, hanem az, hogy a hiányzó kompetenciákat biztosítsd a projekted számára.

Ebben sokat segítenek azok az inkubációs programok, amik az ötletszintű projektek matchmaking-jével is foglalkoznak.

3. Legyél kitartó, és ismerd meg a piacodat!

Az, amit gondolsz a világról és benne a saját ötletedről, nem feltétlenül tükrözi azt, ami a valóság, sőt! Éppen ezért fel kell vértezned magad arra, hogy a startupépítés kezdete nem lesz fáklyásmenet, legyél bármennyire ambíciózus, okos, felkészült és jó képességű.

Amire a kezdeti szakaszban érdemes koncentrálni, az az, hogy minél alaposabban megismerd, hogy az ötleted passzol-e a piac jelenlegi állapotához és a leendő ügyfeleid igényeihez.

Éppen ezért fel kell készülni arra, hogy a lehető legtöbb potenciális ügyfeleddel beszélgess, mélyre ásva megértsd, hogy az ötleted pontosan hogyan fogja megoldani a problémáikat. És ha olyan visszajelzést kapsz, bizony előfordulhat, hogy vissza kell ülni a tervezőasztalhoz, és az alapoktól újragondolni az ötletet.

Ha pedig mindezek ellenére elbuksz egy ötleteddel, az ne tántorítson el attól, hogy újra próbálkozz.

Ha tudsz tanulni a bukásaidból, annál nagyobb eséllyel fogsz tudni az X-dik próbálkozásodra sikereket elérni.

Nem mellesleg a befektetők szemében is vonzó, ha azt látja, hogy a tapasztalataidból tudtad magad építeni, betekintést nyertél az adott iparágba, fejlesztetted a képességeidet, és levontad a tanulságokat.

NYITÓKÉP: Pexels

Fetter István: Arra nevelnek minket, hogy ne kérdőjelezzük meg a status quo-t, és ne csináljunk új dolgokat

A CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint részben ebből a kulturális szemléletből vezethető le, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, és a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.

Bővebben

Nemzetközi akcelerátorprogramban dolgozhatsz együtt piacvezető vállalatokkal

Az MIT partnerségével létrehozott akcelerátorprogram, a StartSmart CEE célja, hogy támogassa a közép-kelet-európai régió startupjait abban, hogy ötleteiket validálják, és innovációjukkal nemzetközi piacra lépjenek. Ennek során olyan iparági kulcsszereplőkkel dolgozhatnak együtt a startupok, mint a a Warner Bros., a Rossmann vagy a CVC Capital Partners. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Szakacsits Szabolcs: A finnek ugyanolyan paranoiásak, mint a magyarok, csak a finn ökoszisztémában megtanultak optimistának is lenni

A Tuxera alapítója szerint mi, magyarok azt tanultuk meg a történelmünkből, hogy bizalmatlannak és paranoiásnak kell lennünk ahhoz, hogy túléljünk, ami a startup-ökoszisztémában is kifejti a hatását. A finn és a magyar ökoszisztémát egyaránt jól ismerő angyal óvatosabb is lett, miután Magyarországra érkezett, de azt mondja, emiatt nem szomorkodik.

Bővebben

Tisztítaná az ökoszisztémát, ha tudnánk, hogy a befektetők hogyan jönnek ki a deal-ekből – de ki lehet ezt deríteni egyáltalán ?

Balogh Petya szerint nagy szükség lenne arra, hogy ne csak zárt ajtók mögött beszéljünk arról, hogy vannak jobb és rosszabb befektetők, és minőségi javulást érnénk el azzal, ha tételesen látnánk, hogy melyik befektető milyen deal-eket kötött, és azokból hogyan jöttek ki. Györkő Zoltán szerint azonban egy ilyen kimutatást nagyon nehéz lenne alátámasztott információkkal kivitelezni.

Bővebben

Mezőgazdasági és élelmiszeripari kihívásokra fiatal fejlesztők javaslatait várja a NAK TechLab

A NAK TechLab agrár startup programja a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban fellelhető kihívásokat térképezi fel, melyre fiatal fejlesztők, startupok, valamint kutatók megoldási javaslatait keresik. A programba bevont piaci szereplők garantálják, hogy piacfókuszú, a gazdálkodókat érdemben érintő szolgáltatások és termékek kerüljenek kidolgozásra.

Bővebben

Sok óvodánk van a startupoknak, de egyetemi szinten már alig tanítjuk őket

A STRT inkubációs programjának vezetője szerint a tehetségek jó része ma nem a magyar startupvilágba tartanak, és akik mégis belépnek az itthoni ökoszisztémába, azok is sokszor kóvályognak az ugyanazt az alaptudást kínáló programok között. „Egyetemi” szintű startuptudást transzferelni viszont akkor lehetne, ha ezek a programok egymásra épülve segítenék a startupokat a következő szintre jutásban.

Bővebben

Hogyan építs lokális ökoszisztémát? A Nagyváradi Tech Hub példáján keresztül bemutatjuk

A romániai Nagyvárad történelmi okokból sokáig az olyan üzleti és IT fellegvárak, mint Bukarest vagy Kolozsvár árnyékában volt kénytelen élni. Ezen a helyi gazdasági szereplők a városvezetéssel összefogva próbálnak változtatni, és feltenni Nagyváradot a térképre. Ennek érdekében a politika nem rest megfogadni azt, amit a tőlük független szakemberek mondanak, és támogatni projektjeiket. A Nagyváradi Tech

Bővebben

Amíg nem sikerül skálázni az újságírók számát, addig a média kihagyott ziccer marad a startup-ökoszisztéma számára

Nagy szükség lenne egy virágzó, plurális médiakörnyezetre a startupvilágban, ami tisztítani tudja az ökoszisztémát, és ami rendszerszinten képes betölteni az ökoszisztéma fejlesztését szolgáló funkciók sokaságát. A közéletben az újságírók képesek ilyesfajta hatást elérni – csak az ottani piac éppenséggel nem kong úgy az ürességtől, mint a startupmédia.

Bővebben