Töretlen az úgynevezett TBSZ-ek (tartós befektetési számlák, ahol az idő elteltével jelentős adókedvezményben vagy adómentességben részesül a számlanyitó, ha nem veszi ki a pénzét) népszerűsége a tavaly 23 millió dolláros Series B körét záró, észt Lightyearnél, ami egy hatékony, átlátható és alacsony díjszabású befektetési platformot kínál az európai piacon úgy a magánszemélyek, mint a céges felhasználók számára.
Ahogyan a scaleup friss sajtóközleménye részletezi, a TBSZ-nyitások száma a Lightyearnél 2026 első hat hónapjában 77,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és gyorsabban nőttek az ilyen számlanyitások, mint a Lightyear ügyfélbázisa – azaz az adókedvezményes számlakonstrukció egyre nagyobb szeletet hasít ki az összes új számlából.
Különböző célokra használják a magyarok a TBSZ-t és a normál befektetési számlát
A Lightyear megvizsgálta azt is, hogy mi történt a magyar TBSZ-számlákon 2026 első félévében, összevetve a normál, nem TBSZ-es számlákkal. Fontos kiegészítés, hogy az adatok a magyar lakossági befektetési trendek indikátorának tekinthetők ugyan, de nem reprezentálják a teljes magyar lakosság befektetési viselkedését.
Az eredmények szerint
a Lightyearen TBSZ-t nyitó magyarok első befizetése jóval alacsonyabb, körülbelül a fele a magyarországi normál számlák első befizetéseinél, azonban az átlagos számlaegyenlege 5,4-szer nagyobb a TBSZ-eknél, mint a hagyományos számlák esetében.
A Lightyeart használó magyarok TBSZ-eken tartott vagyonának 60,6 százaléka széles piaci indexkövető ETF-ekben (azaz tőzsdén kereskedett alapokban, amelyek sok eszközt egyesítve önmagukban is diverz befektetési kosarat biztosíthatnak, szemben mondjuk az egyes cégek által kibocsátott papírokkal) van. A magyarországi normál számlákon ezzel szemben az indexkövető ETF-ek aránya mindössze 26,1 százalék, miközben a vagyon közel 30 százaléka készpénz eszközökben található. A magyar felhasználóknál továbbá a legnépszerűbb eszközök között egyetlen magyar vállalatként az OTP Bank szerepelt.
Mint arra Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója rávilágított:
mindez azt tükrözi, hogy „a magyarok a két számlatípust eltérően használják: a TBSZ a befektetéseik hosszú távú, adókedvezményes otthona, a normál számla pedig a rövidebb távú rugalmasságot szolgálja mellette.”
Több eszközbe fektetnek be a magyarok, és kevesbb készpénzt tartanak, mint az uniós átlag
A Lightyear továbbá megnézte azt is, hogy hogyan viselkednek a magyar befektetők a platform többi európai uniós piacával és az Egyesült Királyság felhasználóival összehasonlítva.
Az eredmények szerint
az átlagos magyar befektető a platformon mintegy 30 százalékkal több instrumentumot (6,9 darab) tart az uniós felhasználói átlagnál (5,3 darab), és közel kétszer annyit, mint a brit befektetők (3,5 darab).
Portfóliójuk közel felét (45 százalékát) ETF-ek alkotják, ami közel kétszer magasabb arány az uniós átlagnál (27,4 százalék), és majdnem háromszor magasabb, mint az Egyesült Királyságban (15,1 százalék). Ezzel párhuzamosan a készpénz aránya a portfólióban a magyar befektetők esetében csak 18,1 százalék, szemben az uniós 20,6 százalékos, illetve a brit 35,8 százalékos átlaggal.
Ahogyan a Lightyear a sajtóközleményben rávilágít:
ennek egyik lehetséges magyarázata a közelmúlt 25 százalékos inflációja lehet, amely sok magyar megtakarítónak megmutatta, milyen ára van annak, ha a pénz hosszabb ideig tétlenül áll
– ezt azonban a rendelkezésre álló adatok alapján tényszerűen kijelenteni nem lehet.
NYITÓKÉP: A Lightyear infografikája. Forrás: Lightyear / LinkedIn
