Mit jelent impact alapon befektetni, és miért fontos a startupoknak, hogy mérjék a társadalmi hatásukat?

A Startup Safari 0. napján Bedő Beatrix, Szakacsits Szabolcs, Károlyi Antal és Eszter Elemér járták körbe, hogy milyen félreértések övezik a társadalmi hatásokat fókuszba helyező, úgynevezett impact befektetéseket, milyen nehézségei vannak itthon egy impact alapon építkező vállalkozónak, és mire van szükség a fejlődéshez.

„Óriási távolságra vagyunk Ausztriától és alapvetően a környező régiótól a tekintetben, hogy mekkora az impact befektetők mértéke és elérése”

– mondta el a Startup Safarin Bedő Beatrix angyalbefektető, az Impact Hub Budapest társalapítója. Az Impact Hub Budapest és a Tőkeportál közös szervezésében, a Safari 0. napján Beatrix mellett olyan angyalok beszélgettek a társadalmi hatásokat fókuszba helyező impact befektetések hazai állapotáról, mint Szakacsits Szabolcs, Károlyi Antal és Eszter Elemér.

Micsoda tulajdonképpen az impact befektetés?

Ahogy a Startup Online-nak Bedő Beatrix kifejtette, Magyarországon fogalomzavar van a fejekben a társadalmi vállalkozások kapcsán. „Amikor az emberek meghallják, hogy társadalmi vállalkozás, arra asszociálnak, hogy ez egy szociális, a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket segítő projekt.”

Miközben persze az impact vállalkozás nem zárja ki, hogy célcsoportja a lemaradott társadalmi csoportok legyenek, az impact egyáltalán nem azt jelenti, hogy a piaci szemléletet a sutba kéne vágni. Sőt, ahogy Károlyi Antal kifejtette: az impact nem fosztóképzője egy befektetésnek, épp ellenkezőleg: tudatosan impact alapon befektetni nehezebb sport és több tapasztalatot igényel, mint a bevett piaci szemléletet követni, hiszen beépül a döntési folyamatba plusz elemként az adott projekt társadalmi és környezeti hatása.

Azaz egy impact befektetésnél a befektető bármely más befektetéshez hasonlóan elvárja a megtérülést és a profitot, csak emellett beépíti a preferenciáiba azt is, hogy a felkarolt projekt kimaxolja a bolygóra, a társadalomra és benne az egyes egyénekre gyakorolt pozitív hatásait.

Balról jobbra: Eszter Elemér, Károlyi Antal, Szakacsits Szabolcs és Bedő Beatrix a Startup Safari 0. napjának impact befektetésről szóló panelbeszélgetésén. Forrás: Tőkeportál

Így impactnak minősülhet például egy körforgásos gazdálkodáshoz és környezeti fenntarthatósághoz hozzájáruló projekt, egy foglalkoztatottságot növelő innovációval előálló cég, bármilyen közösségépítő funkciót betöltő megoldás, vagy akár az egyes társadalmi csoportok munkaerőpiaci helyzetét javító startup. Fontos az is, hogy ez a hatás elsődleges legyen: a vállalkozás tudatosan azt célozza, hogy pozitív változást hozzon a világba.

Ahogyan Eszter Elemér összegezte a Startup Online-nak:

impact vállalkozás és befektetés esetén a társadalmi és környezeti pozitív hatás megteremtése és a nyereséges működés inherens részei egymásnak.

Milyen kihívásokkal néz szembe, aki itthon impact alapon akar vállalkozni?

Ebből is adódik Beatrix szerint, hogy egy impact befektető általában türelmesebb a startuppal szemben: annak érdekében, hogy a hatás beérjen és minél nagyobb legyen, hajlandó tovább várni az exitre, mint egy hagyományos befektető.

Magyarországon azonban még nem figyelünk eléggé az impact-re: Szakacsits Szabolcs szerint ennek jelentős oka a pénzhiány lehet. Eszter Elemér ezt azzal egészítette ki, hogy

egyszerűen még nem történt elég tranzakció ahhoz, hogy jól követhető mintánk legyen ezen a téren: így persze, hogy nehéz elindítani egy impact vállalkozást, és megtalálni hozzá az ideális befektetőket.

Károlyi Antal azt is hozzátette: ahogy befektetői oldalról többet kíván impact alapon működni, úgy igaz ez a startupokra is: impact vállalkozást építeni nem a kezdő alapítók műfaja, kell a felhalmozott vállalkozói tudás és képesség ahhoz, hogy ezt jól lehessen csinálni. Bukni kell, és talán a harmadik-negyedik próbálkozásra érdemes megpróbálni impact alapon startupot építeni.

Mi kell ahhoz, hogy több impact befektetés szülessen?

Ehhez Bedő Beatrix szerint mindenekelőtt a pusztán a megtérülést és az exit idejét előtérbe helyező szemlélet változására lenne szükség a befektetői oldalon, ezzel párhuzamosan pedig nagyfokú tudásmegosztásra a startupok oldalán. Sok vállalkozó ugyanis impact szempontok alapján építi a cégét, csak éppen ennek nincsenek tudatában.

„Fejlődnie kell abban a magyar vállalkozásoknak, hogy felismerjék az impact-jukat, tudatosan, meghatározott KPI-okkal mérjék azt, és el tudják mondani, hogy rövid-, közép- és hosszútávon mi a társadalmi hatásuk. Amint kilépünk Magyarországról, ezekre jó eséllyel rá fognak kérdezni a nemzetközi szereplők is.”

Ennek jelentőségét hangsúlyozta Eszter Elemér is, aki szerint minél több olyan fórumot kell teremteni, ahol a szereplők tanulhatnak egymástól.

Sokat tud még tenni a fejlődésért az ökoszisztéma azzal, ha

nyit az impact tekintetében fejlettebb ökoszisztémák felé, és keresi azokat a szereplőket, akik segíteni tudnak akár oktatással, akár finanszírozással az impact projektek számára

– hangsúlyozta Szakacsits Szabolcs. Károlyi Antal ilyen intézményi szereplőként jelölte meg a bécsi startupfesztivált, a ViennaUP-ot.

A Startup Safari 0. napján bőven biztosítottak lehetőséget arra is a szervezők, hogy a szereplők kapcsolatokat építhessenek. Forrás: Tőkeportál

A beszélgetés több résztvevője hangsúlyozta azt is, hogy a társadalmi és környezeti hatások tudatosításában pozitív következménye van és lesz is az uniós ESG-szabályozásnak, ami a vállalkozások vagy pénzügyi eszközök fenntarthatósági kockázatoknak való kitettségét, valamint a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásának értékelését irányozza elő rendszeres riportok formájában.

Ha pedig kíváncsi vagy arra, hogy a panel résztvevői szerint mi a legnagyobb tabu ma az ökoszisztémában, kattints: Szakacsits Szabolcs interjújához ide, az Eszter Elemérrel folytatott beszélgetéshez ide, Bedő Beatrix gondolataiért pedig ide.

NYITÓKÉP: Balról jobbra: Eszter Elemér, Károlyi Antal, Szakacsits Szabolcs és Bedő Beatrix a Startup Safari 0. napjának impact befektetésről szóló panelbeszélgetésén. Forrás: Tőkeportál