Egy céget jól vezetni nem magától értetődő dolog, azt sokszor tanulni kell: ezért is relevánsak azok a piaci képzések és tanfolyamok, amelyek segítik például a hatékony cégvezetés elméleti és gyakorlati elsajátítását a cégépítés egyes szakaszaiban, felkészítenek a nemzetközi piacra lépésre, vagy éppen a személyes márkaépítéshez adnak eszközöket.
A Balogh Petya nevével fémjelzett STRT április 10. és 26. között végzett online kérdőíves felmérést a STRT hírlevelére feliratkozók között,
melynek során összesen 142 cég (döntően kkv-k) vezetőinek visszajelzései alapján mérték fel, hogy milyen elvárások és tapasztalatok övezik ezeket a szakmai továbbképzéseket.
Mivel az adatfelvétel nem volt reprezentatív a hazai cégvezetőkre, ezért az eredményekből általános következtetéseket nem lehet levonni, csupán arra kapunk választ, hogy a STRT kapcsolati hálójában lévő válaszadók hogyan vélekedtek a témáról.
Sokan félmillió forintnál is többet költenek egy évben vezetői képzésekre
A 142 választ adó cégvezető többsége, 56 százaléka negyedévente, 10 százalékuk viszont soha vagy egy évnél is ritkábban vesz részt valamilyen szakmai továbbképzésen.
Harmaduk évente nettóban 250-500 ezer forintot, másik harmaduk 500 ezer forintnál is többet költ képzésekre.
Ahogy a felmérés eredményeit taglaló sajtóközleményből kiderül, a vállalkozók leggyakrabban szakmai szervezetek, oktatással foglalkozó cégek (mint a STRT, az XLabs vagy a LABA), az online platformok (mint az Udemy, a Coursera, az edX vagy az Udacity) tréningjeit keresik, és leginkább a helyszíni, egész napos tréningeket (38,5 százalék), majd a saját tempóban elvégezhető, online kurzusokat preferálják.
A 142 válaszadót a leginkább a vezetés és menedzsment, a mesterséges intelligencia, a marketing és értékesítés, a pénzügy és pénzügyi tervezés, valamint a branding érdekli egy vezetői továbbképzés során.
A felkészült, jó hírnevű oktatók mellett nehéz labdába rúgni
A STRT felmérésben a válaszadók túlnyomó részben, 57 százalékban azért vesznek részt vezetői képzéseken, hogy szakmailag fejlődjenek és előrelépjenek.
Abban, hogy ezt elérjék, garanciát látnak az oktató hírnevében: ez volt a legfontosabb szempont, ami alapján kiválasztják a szakmai továbbképzést. Ezt követi a tananyag minősége és a képzés ára.
Ezzel összhangban a válaszadók a közelmúltban elvégzett szakmai továbbképzésekről leginkább a felkészült, képzett oktatókat, a tanultak alkalmazhatóságát és a releváns, magas minőségű tananyagot emelték ki pozitívumként, míg negatívumként a kapcsolatépítési lehetőség hiányát és a rossz helyszínválasztást említették.
Nem jut elég idő arra, hogy a cégvezetők továbbképezzék magukat
Habár az eddigi adatokból az tűnik ki, hogy a válaszadó cégvezetők inkább igénylik és megfizetik a képzéseket, illetve tudják is hasznosítani az ott tanultakat, mégsem tudnak annyi időt és energiát fordítani a tanfolyamokra, mint szeretnének.
A felmérés tanúsága szerint ideálisan a 142 cégvezető 55 százaléka nem negyedévente vagy ritkábban, hanem havonta érezné szükségét részt venni szakmai továbbképzéseken.
Annak, hogy ez nem valósul meg, a leggyakoribb oka az időhiány. Ahogy Balogh-Mázi Mária, a STRT Holding oktatási- és marketingigazgatója elmondta: „A vezetők túlnyomó többsége, 76%-a emiatt nem tanul többet”.
A felmérést a STRT megbízásából a Deluxe Media PR ügynökség állította össze Balogh-Mázi Mária felügyeletével.
NYITÓKÉP: A STRT alapítói, balról jobbra Balogh Petya, Balogh-Mázi Mária, Nagy István, Langmár Péter és Kozma Andrea. Forrás: STRT
