Hirdetés

Európai csillagok

London és Berlin diktálja a legnagyobb tempót az európai startuppiacon. A StartUP Magazin kiadója által gyártott BrandMania arra kereste a választ, milyenek a magyar cégek esélyei idegenben.

Jelenleg a Szilícium-völgy mindent visz a startupvilág méretét tekintve globálisan, Európában viszont London a központ, ahol ötezerre tehető a startupok száma, és 2,2 milliárd euró tőkebefektetést regisztráltak 2016-ban. A magyar cégek számára komoly lehetőséget jelent belépni a brit piacra.

Több magyar vállalat is bemutatkozhatott külföldön számos komoly nemzetközi befektetőcég jelenlétében. A startup Campusok keretében ugyanis lehetőségük van arra is, hogy bemutassák magukat.

Max Kelly, a TechStars London ügyvezető igazgatója szerint a magyar startupok igazán ígéretesek technológiai szemszögből, sok a jó ötlet, a legnagyobb kihívás, amivel szembe kell nézniük, a kereskedelmi oldalon van, hiszen nálunk nincsenek meg azok a mértékű pénzügyi feltételek, mint az angol és amerikai startupoknál. Nagy kihívás az is, hogy néha hosszabb ideig is ki kell tartani az ötlet mellett, aminek meg kell állnia a helyét a piacon. A problémákon pedig gyorsan túl kell lendülni, amin – mint tudjuk – nem mindig zökkenőmentes.

„Keresem a lehetőséget a magyar befektetések iránt, voltam már Budapesten is, folyamatosan nézelődöm és kutatom a megfelelő cégeket. A szomszédos országokban már találtunk befektetésre érdemes startupokat, mi rajta vagyunk, hogy Magyarországon is legyen partnerünk. A legfontosabb amit nézünk, az a csapat és az ötlet, ami aztán együtt jól működhet piacon. Közép-Európában is az a legnagyobb kihívás a startupok számára, hogyan tudnak befektetőre találni és növekedni” – tette hozzá Max Kelly.

Londonnal kapcsolatban elmondta azt is, hogy az európai startupbefektetések harmada itt valósul meg, azaz rengeteg a startupcég az angol fővárosban, ahol ennek ellenére bőven akad még hely mindenki számára. A brexittel kapcsolatban azt hangsúlyozta: nem a kedvenc témája, de nem érinti a TechStars működését, mert nagyon jól működnek az európai befektetéseik, és minden lehetőség adott, hogy jó üzleteket csináljanak.

Új világ
Richard Templer, a Center for Climate KIC igazgatója szerint is nagyon tehetségesek a magyar startupok, sok a jó ötlet, és néhányuk prezentációja is igazán tökéletes volt a londoni megmérettetésen. Szerinte megvan a történelmi háttér a sikerhez: a magyarok híresek a feltalálóikról és fejlesztőikről, ezért szerinte a fiatalok ugyanúgy részesei lehetnek ennek a történelemnek, mint híres elődeik, mert igazán tehetségesek és elhivatottak, Sokuk előtt állhat nagy lehetőség, ha lesz bennük elég kitartás és keményen dolgoznak. Hangsúlyozta azt is, hogy nagy szerepe lehet a startupok hátországának, például az egyetemeknek, amelyek, mint az is, amelyen ő oktat, inkubátori szerepet is betölthetnek a startupok életében.

Mint mondta: a legjobb pillanat most startupcégeket indítani, mert a világ hihetetlen átalakulásokon megy keresztül, egy olyan gazdaságból, amelynek az alapja a kőolaj és a nyersanyagok voltak, egy teljesen új világba megyünk át, amely hatalmas gazdasági zavart okoz majd. Szerinte a startupoknak nagy szerepe lesz ennek az új világnak a kialakításában.

Mint mondta, erre a világra nem fog hatni a brexit sem. London és Nagy-Britannia az egyik legnagyobb központja az európai startup-ökoszisztémának és ez várhatóan így is marad a jövőben, mindezen a brexit nem változtat sokat, továbbra is hatalmas globális befektetési összegek áramlanak majd a brit fővárosba. Mindez sokkal inkább befolyásolhatja olyan nagyvállalatok jövőjét, amelyek tovább szeretnének terjeszkedni.

Mint mondta, nincs kétsége afelől, hogy a kelet-európai vagy akár a magyar startupok is sikeresek legyenek Londonban. Sok a „játékos a pályán”, de a magyar startupperek sok területen tehetségesek, legyenek mérnökök, fejlesztők, dizájnerek. Az itteni kultúrával, az itt lévő befektetési pénzekkel vegyítve kecsegtető üzletek rajzolódhatnak ki.

Berlini központ
Carl-Philipp Wackernagel, a Berlin Startup Unit részéről úgy látja, hogy a befektetésre szánt összegekből sosem lehet elég. Mint mondta, a berlini startuppiac folyamatosan és gyorsan növekszik, évről évre egyre több a befektetési összeg Berlinben. Ezzel az egyik legnagyobb startupközpontnak számít Európában. Számokban kifejezve mindez azt jelenti, hogy amíg két évvel ezelőtt 2 milliárd dollár érkezett a német fővárosba, a tavalyi évben 1,1 milliárd értékben fektettek startupvállalkozásokba.

Több mint száz coworking munkahely van Berlinben, több mint öt inkubátor és akcelerátor, háromezer körüli a startupcégek száma, itt működik a teljes német startup-ökoszisztéma 40 százaléka.  A háttérben az áll, hogy minden infrastruktúra adott ahhoz, hogy gyorsan és könnyen elinduljon egy vállalkozás. Nagyon sok az inkubátor, a befektető, és megvan a know-how ahhoz, hogy ha valaki az első bizniszét indítja el, akkor is kellően rugalmasan sikerüljön a piacra lépés.

Szerinte nincs még egy olyan hely a világon, ahol könnyebb működési feltételeket tudnak biztosítani a startupcégeknek, mint Berlinben. Néhány speciális szegmens számára kifejezetten kedvezők a lehetőségek, legyen szó a pénzügyi-technológia iparról vagy az internetes kommunikációt segítő csatlakoztatott szolgáltatásokról.

Kínálkozó lehetőségek
Hangsúlyozta azt is, keresik az együttműködési lehetőségeket más európai városokkal. Ennek keretében szeretnénk egy startup-hubhálózatot kiépíteni Európában, van már ilyen többek között Londonban és Párizsban, és könnyen lehet, hogy Budapesten is lesz egy, mert ahogy személyesen is megtapasztalta, nagyszerű a technológiai ökoszisztéma a magyar fővárosban.

Tanja Kufner, a Berlini Startupbootcamp vezetője a magyar startupcégek berlini versenyének egyik zsűritagja volt. Mint mondta: látott kifejezetten jó ötleteket és prezentációkat, és közülük nem volt könnyű kiválasztani a győzteseket. Hangsúlyozta, hogy egy magyar cégre már két éve felfigyeltek, amikor logisztikai területre fejlesztő startupokat kerestek. A TruckIN akkor csatlakozott a programukhoz és azóta is együttműködnek velük, ezért számukra nagy öröm és büszkeség, hogy ez a cég nyerte az idei berlini versenyt.

Az európai startuppiaccal kapcsolatban azt emelte ki, jelenleg Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban a legjobbak a startupok lehetőségei, ezen országok és ezek startupfővárosai a magyar cégek számára is jó piacra lépési lehetőséget jelentenek. A berlini startupbootcamppel kapcsolatban elmondta azt is, egy nagy globális akcelerátorcsalád tagjai, amely többféle területre fókuszál. Az övé a szállítással és energiával kapcsolatos projektekre, de van olyan részlegük, amely az egészséggel vagy éppen a fintechkel kapcsolatos területekre. Világszerte 18 projektre koncentrálnak és 12 országban vannak jelen.

Simon Krisztián

Marketingesek, szemetek a STRT-ra vessétek!

Azt tapasztalom a hazai ökoszisztémában, hogy a szereplők döntő többsége önmagáról zeng dicshimnuszt, ha elér valamit, miközben a probléma, amit megold, olcsó díszletté silányul. Balogh Petyáék viszont pont fordított logika mentén gondolkodnak a PR-ról és a marketingről.

Bővebben

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup

Bővebben

Randizz a leendő befektetőddel a NAK TechLab eseményén!

Az agrár startupok rapid randikon beszélgethetnek a hazai társaságok képviselőivel, azonnali visszajelzéseket kaphatnak egyszerre több kockázatitőke-befektetőtől, és akár a soron következő befektetési körükhöz vezető lépéseket tehetnek. Jelentkezési határidő: április 27.

Bővebben

Növekedett a hazai szabadalmi kérelmek száma, de európai viszonylatban még így is gyengén teljesít Magyarország

Tavaly jegyezték a legtöbb szabadalmi kérelmet Magyarországról, azonban – ha az Európába érkező kérelmek számát tekintjük – arányaiban ezzel még mindig csak a lista utolsó harmadában vagyunk.

Bővebben