Jobban fognak menni a kreatív feladatok, a marketing, sőt még a networking is, de rengeteg diszkriminációval fogsz találkozni a sikerhez vezető úton – erre világít rá egy brit kutatás, ami az átlagtól eltérő idegrendszerrel működő alapítókat mérte fel.
A másság lehet bélyeg, de járhat előnyökkel is – hogy melyik, szituációnként és megvilágítástól függően változhat. A társadalom körülbelül 15 százalékát kitevő, neurodiverzitással élő emberekkel sincs ez másképp, azaz azokkal, akiknek az idegrendszere a megszokottól eltérően működik. Tipikusan ide sorolható állapot (a teljesség igénye nélkül):
- a szociális és kommunikációs nehézségeket okozó autizmus,
- az olvasási diszfunkciót magával hozó diszlexia,
- a mozgáskoordinációs zavarokat eredményező diszpraxia,
- vagy a figyelemzavarral járó ADHD.
Hogy ezek mennyire releváns tényezők az üzleti életben, arra mutatott rá a londoni piackutató intézet, a Censuswide friss kutatása, amely 2023 decembere és 2024 januárja között összesen 502 olyan brit vállalkozót kérdezett meg, akik valamilyen neurodiverzív állapottal élnek együtt.
Nézzük is meg az eredményeket!
Ha neurodiverzitással élsz, nagy eséllyel hátrányos megkülönböztetés lesz a részed
Szomorú adat, hogy a megkérdezett brit vállalkozók döntő többsége, 96 százaléka szembesült a neurodiverzitással összefüggő diszkriminációval munkája során – majdnem felük, 48 százalékuk mindig vagy gyakran szenved el hátrányos megkülönböztetést.
Ez sok mindenben ölthet testet, a munkahelyek kirekesztő felvételi gyakorlatától kezdve, az érzékszerveket túlterhelő irodai jelenléten át, egészen a rugalmatlan előmeneteli rendszerig, ami megakadályozza, hogy a neurodiverzitással élő emberek vezető pozíciókba kerüljenek.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a megkérdezettek 78 százaléka kisebb-nagyobb mértékben, de igyekezett eltitkolni állapotát az üzleti életben.
A képet árnyalja ugyanakkor, hogy a válaszadók közel kétharmada, 60 százaléka szerint valamekkora mértékben könnyebb lett mostanra sikeressé válni az üzleti életben a neurodiverzitással élő embereknek, mint amikor ők alapítottak céget.
Ahhoz képest, amikor először céget alapított, mennyivel lett könnyebb vagy nehezebb a neurodiverzitással élő emberek számára az üzleti életben való érvényesülés? Forrás: A Censuswide kutatása
Kreatív gondolkodás, marketing, network – ezekben segíthet a neurodiverzitás
A diszkriminációt nagy eséllyel ugyan megkerülni nem lehet, azonban ha egyszer valaki neurodiverzitással élőként vállalkozásba kezd, állapota egyáltalán nem biztos, hogy hátráltatni fogja, épp ellenkezőleg.
A válaszadók több mint kétharmada, 67 százaléka ugyanis egyetértett abban, hogy a neurodiverzitás jobbá, sikeresebbé tette őt az üzleti életben.
Mennyire ért vagy nem ért egyet az alábbi állításokkal? „A neurodiverzitásom jobbá tett az üzleti életben.” Forrás: A Censuswide kutatása
A kutatás arra is rákérdezett, hogy milyen, az üzleti életben előforduló feladatok elvégzését segíti, vagy éppen nehezíti a szokásostól eltérő idegrendszeri működés. Az eredmények szerint a neurodiverzitás leginkább a kreatív gondolkodást segíti:
a megkérdezettek 66 százaléka értékelte úgy, hogy a kreatív gondolkodást megkönnyíti az állapota, és csak 16 százalék szerint akadályozza, míg 18 százalék szerint nincsen érdemi hatása egyiknek a másikra.
A vállalkozás marketingjére vonatkozó kérdés is hasonló eredményeket hozott: a válaszadók 47 százaléka szerint könnyíti meg állapota a marketingfeladatok elvégzését, 27 százalék szerint inkább akadályozza azt, míg 26 százalék szerint nincsen érdemi hatás egyiknek a másikra.
A vállalkozás alapítójaként mit gondol, mennyire könnyíti meg a neurodiverzitása a következőket? Kreatív gondolkodás, a vállalkozás marketingje, kapcsolatiháló-építés, pénzügyek kezelése, tőkeszerzés, a munkavállalók kezelése, bürokratikus ügyek intézése, a feladatra való koncentrálás. Forrás: A Censuswide kutatása
Az egyedüli tevékenység a feladatokra való koncetrálás volt, aminél a megkérdezettek inkább hátrányát érezték a neurodiverzitásnak:
48 százalékuk szerint inkább nehezítette az állapotuk a koncentrációt, 36 százalék szerint könnyítette, és 16 százalék szerint nincs érdemi hatás egyiknek a másikra.
Választás vagy kényszer neurodiverzitással élve vállalkozni?
Habár kétségtelenül van pozitív oldala is annak az üzleti világban, ha valakinek az idegrendszere másképp működik, azért közel sem egyenlő a pálya azokkal, akik nem térnek el az átlagtól.
A megkérdezettek kétharmada, 66 százaléka ugyanis arról számolt be, hogy mielőtt vállalkozásba kezdett, kifejezetten az állapota miatt talált nehezen munkahelyet.
Ezzel szemben csak 16 százalék nem érzett emiatt hátrányt a munkakeresésben, és 18 százalék állt semlegesen a kérdéshez.
Mennyire ért vagy nem ért egyet az alábbi állításokkal? „A saját cégem megalapítása előtt nehezen találtam munkát a neurodiverzitásom miatt.” Forrás: A Censuswide kutatása
Ennek fényében az sem meglepő, hogy hasonló arányban voltak azok, akik számára a cégalapítás nem választás, hanem egzisztenciális kényszer volt, mert máshogyan – alkalmazottként – nem tudták volna megkeresni a napi betevőt.
A válaszadók 64 százaléka kisebb vagy nagyobb részben azt erősítette meg, hogy a saját vállalkozás alapítása volt az egyetlen módja a megélhetésnek,
míg 17 százalék cáfolta ezt az állítást, és 19 százalék állt hozzá semlegesen.
Mennyire ért vagy nem ért egyet az alábbi állításokkal? „A neurodiverzitásom miatt a cégem megalapítása volt az egyetlen módja a megélhetésemnek.” Forrás: A Censuswide kutatása
A Censuswide a kutatását – amit teljes terjedelmében, angolul itt olvasható – azzal zárja, hogy további kutatásokra van szükség a témában, és a vegyes eredmények bátorítást kell jelentsenek arra, hogy pozitív irányba változtassuk meg az üzleti környezetet a neurodiverzitással élők érdekében.
NYITÓKÉP: Mesteréges intelligencia által generált fotó. Forrás: Unreal / Pixexid