Hirdetés

Új üzleti lehetőségeket nyit a kriptobányászat

Bizonyos szabályok betartása mellett az eddig a felhasználók tudta nélkül zajló kriptobányászatot törvényes üzleti modellek finanszírozására is lehetne használni. A hirdetések megtekintése mellett így a kriptobányászat engedélyezésével is fizethetnénk a webes tartalmakért.

Jelenleg több mint félmilliárd otthoni számítógép bányászhat rendszeresen kriptovalutát más számlájára. Mindebből a gépek tulajdonosai általában annyit vesznek észre, hogy böngészés vagy online sorozatnézés közben a gép ventilátora valamivel jobban pörög a megszokottnál, majd egy kicsivel nagyobb villanyszámlát fizetnek.

Néhány évvel ezelőtt, a kriptovaluta-őrület csúcspontján egyre-másra létesültek azok a szerverparkok, amelyek egyedüli célja a kriptovaluta-bányászat volt. Ezeket a központokat olyan helyeken hozták létre, ahol kedvező áron lehet elektromos energiához jutni, mivel csak így éri meg üzemeltetni őket. Ahhoz ugyanis, hogy kriptovalutához jussunk, a számítógépeknek komplex és időigényes műveleteket kell elvégezniük, és ehhez gyors, de nagy fogyasztású grafikus kártyákra is szükség van. Ebben az időben a bányászok olyan nagy mennyiségben vásárolták fel a grafikus kártyákat, hogy azok hiánycikké váltak.

Az üzleti lehetőségre a bűnözők is felfigyeltek, ugyanakkor ők szeretik másokkal kifizettetni a villanyszámlát. Ezért az általuk készített webes kriptobányász alkalmazásokat nagy forgalmú megfertőzött weboldalakon helyezik el, vagy ők maguk üzemeltetnek olyan oldalakat, amelyek a látogatók számítógépeit bányászatra használják.

Természetesen mindez nagy tételben éri meg igazán. Az Adylkuzz vagy a Smominru botneteknek például napi 24 monerót sikerült bányászniuk a több millió érintett felhasználó számítógépén. Ez napi 1200 eurós (kb. 375 ezer forint), éves szinten pedig 425 ezer eurós (kb. 132 millió forint) bevételt jelent még a jelenlegi, nyomottabb árfolyamon is.

A látogatók számítógépeit azok tudta nélkül kriptobányászatra felhasználni azonban egyáltalán nem jogszerű. Egyrészt közvetlen anyagi kárt is okoz a megnövekedett villanyszámlán keresztül, másrészt további hátrányokkal járhat a látogatók számára. Egy grafikus például szívesen hallgatna egy online rádiót munka közben, de ezt anélkül szeretné megtenni, hogy a rádió weboldala a számítógép erőforrásait lekötő kriptobányász szkripteket indítana el.

A G DATA, valamint a több mint ezer vállalkozást tömörítő német Eco Egyesület közösen kidolgozott javaslata szerint az eddig jellemzően a látogatók tudta nélkül zajló kriptobányászatot törvényes üzleti modellek finanszírozására is lehet használni, ha a weboldalak betartanak bizonyos szabályokat.

Az alapvető elv természetesen a hozzájárulás: a látogatóknak bele kell egyezniük gépeik erőforrásainak felhasználásába úgy, hogy kifejezett engedélyüket adják ehhez. Emellett fontos, hogy a látogatónak legyen lehetősége leállítania a bányászatot, hogy a gép erőforrásait bármikor visszanyerje. A jogszerű bányászat nem terhelné túl az eszközöket, így meg kell teremteni a lehetőséget a processzorok maximális terhelésének korlátozására.

A bányászatot szabályozó programnak a javaslat szerint emellett átláthatónak kell lennie, és nem tartalmazhat potenciálisan kártékony komponenseket. Így például nem nyithat hátsó ajtót a gépen, nem irányíthatja át felhasználót külső szerverekre, és nem gyűjthet személyes adatokat sem.

Mindez természetesen iparági összefogást is igényel, de a kriptobányászat lehetőséget jelenthet a tartalomszolgáltatók számára, hogy a hagyományos hirdetési lehetőségek, az előfizetéses rendszer és a támogatások mellé egy negyedik bevételi forrást is megteremtsenek.

Oszkó Péter: Ideje lenne Európának ráébrednie arra, hogy önállóvá kell válnia a technológiai és tőkepiacon

Az OXO Holdings vezetője szerint Európának megvan a képessége arra, hogy fel tudja használni az erőforrásait egy önálló, európai piac felépítésére, ahelyett, hogy hagyja az USA-nak és Kínának, hogy ők vegyék hasznát az itteni kapacitásoknak. Sőt, az USA-ban éppen kidurannó AI-lufi arra világít rá, hogy nem mindig az amerikai piacokra kell pakolnia a megtakarításokat. Interjúnk

Bővebben

Eladta a Sanofi a fogyasztói egészségügyi üzletága, az Opella 50 százalékos részesedését

Az eladás nem volt zökkenőmentes, az erős politikai ellenérzéseket váltott ki. A Sanofi végül úgy tudta amerikai vevőnek adni az Opella részvényeinek felét, hogy garanciákat vállalt a francia termelés fenntartására, és beengedte a francia állami befektetési bankot is a tulajdonosi körbe.

Bővebben

Az európai mesterséges intelligencia globális lendületet kap az első és legnagyobb technológiai, startup- és digitális befektetési eseményen

A GITEX EUROPE x Ai Everything a berlini bemutatkozására készül, miközben befolyásos vezetők és döntéshozók irányoznak elő határokon átnyúló, merész technológiai partnerségeket, a tőkéhez való hozzáférés bővítését és a mesterséges intelligencia gazdaságának felgyorsítását.

Bővebben

1 milliárd eurót vontak be 2025 első negyedévében az európai AI-ügynök startupok

Ez az ügyletérték már önmagában meghaladta a tavalyi egész éves befektetések összértéknek felét, ami ezen a területen Európában 1,7 milliárd euró volt. A legnagyobb befektetéseket a Synthesia, az ElevenLabs és a Luminance könyvelhette el.

Bővebben

Az Egyesült Államok piaca továbbra is nyitott az innovatív cégekre – ezzel biztatják a magyar startupokat az amerikai szereplők

A mostani bizonytalan időkben is van keresnivalójuk az európai és magyar cégeknek az USA piacán, és ezt olyan szereplők állítják, mint a JP Morgan vagy a Florida állami gazdaságfejlesztési vezetők. Arról, hogy milyen visszhangokat hall mostanában az amerikai piacról, és miben kell segítség a magyar cégeknek az amerikai piacra lépéshez, Pazaurek Pirossal, az USA Accelerator

Bővebben