Hirdetés

Szigorú szabályozást vezet be az Unió

Szívószál, műanyag tányérok és evőeszközök, lufitartó botok, fülpiszkálók – mindezen tárgyak használatának búcsút inthetünk. A Parlament szerdán megszavazta a betiltásukat célzó uniós jogszabálytervezetet.

Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. A jogszabálytervezet által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki.

A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ és Európa strandjain.

A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák és madarak,  halak, kagylók és rákfélék – szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van.

Az egyszer használatos termékeket – amelyek a tengereken úszó szemét 70 százalékát teszik ki – 2021-től tilos forgalmazni az Unió piacán a jogszabálytervezet szerint, amelyet a Parlament a mai döntésével jóváhagyott.

A képviselők az alábbi termékeket adták a 2021-től betiltandó műanyagok listájához: oxidatív biológiai úton lebomló műanyagokból készült termékek, például zacskók vagy csomagolás, és expandált polisztirolból készült étel- és italhordók.

Nemzeti korlátok a nem betiltott műanyagok számára

A tagállamoknak a nem kiváltható egyszer használatos műanyag termékek fogyasztását legalább 25 százalékkal csökkenteniük kell 2025-ig. Az ilyen termékek között szerepelnek például a hamburgeres dobozok, szendvicsdobozok, és a gyümölcs, zöldség, sütemények vagy fagylalt csomagolására használt dobozok. A tagállamoknak saját tervet kell kidolgozniuk a többször használható műanyagok elterjedésének ösztönzésére, illetve az újrafelhasználás és az újrafeldoglozás népszerűsítésére.

A másfajta műanyagokat, például az italpalackokat külön kell gyűjteni, és 2025-re 90 százalékban újra kell hasznosítani.

Cigarettacsikk és elvesztett halászfelszerelés

A képviselők szerint a műanyagok használatát korlátozó lépéseknek a dohánytermékekből származó szemétre, elsősorban a műanyagot tartalmazó szűrőkre is ki kell terjedniük. Az ilyen hulladékot 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni.

Erre azért van szükség, mert egyetlen cigarettacsikk 500-1000 liter vizet képes szennyezetté tenni, és 12 évig tart, amíg lebomlik.

A cigarettacsikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét.

A tagállamoknak a műanyagot tartalmazó, hátrahagyott vagy elvesztett halászati eszközök összegyűjtéséről is gondoskodniuk kell: 2025-re legalább a felüket be kell gyűjteni. Ugyaneddig az időpontig a kallódó halászati eszközök 15 százalékának újrafeldolgozását is meg kell oldani. A gazdátlan halászeszközök az európai tengerpartokon található szemét 27 százalékát teszik ki.

A gyártók felelősségvállalása

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a dohányipar fedezi a termékei képezte szemét begyűjtésének költségét, beleértve a hulladékgyűjtést, a szállítást és a hulladékkezelést. Ugyanez vonatkozik a műanyagot tartalmazó halászeszközök gyártóira, akiknek az újrafeldolgozási cél eléréséhez kell hozzájárulniuk.

„A lehető legambíciózusabb jogszabályt fogadtuk el az eldobható műanyagok ellen. Most rajtunk áll, hogy kiálljunk a döntésünk mellett a Tanáccsal már novemberben elkezdődő tárgyalások során. A mai döntés elengedhetetlen a tengeri élővilág védelméhez, és az  európai műanyagszennyezés okozta, a becslések szerint 2030-ig 22 milliárd euróra rúgó környezetvédelmi kár enyhítéséhez ” – mondta a témáért felelős Frédérique Ries belga liberális képviselő.

A következő lépések

A jelentést 571 szavazattal, 53 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadták el. A Parlament azonnal tárgyalásokat kezd a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal, amint a tagállamok megállapodnak álláspontjukban. A végső jogszabály ezeken a tárgyalásokon ölt formát.

A műanyagok kényelmes, sokoldalú, hasznos és gazdasági szempontból értékes anyagok, azonban okosabban kell felhasználni, újra kell hasznosítani, és újra fel kell dolgozni azokat. Az eldobott műanyag gazdasági hatása nem pusztán maga az anyag értékének elvesztését jelenti: feltakarítása külön költséggel jár, a turizmus, a halászat és a hajózás szempontjából pedig veszteséget termel.

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások