A világ legfejlettebb digitális társadalmának megalkotói osztották meg tapasztalataikat Budapesten, az október 14-én megrendezésre került think.BDPST innovációs konferencián. Hazánk egyik legnívósabb jövőkonferenciáját immáron hatodik alkalommal tartották meg, melynek középpontjában a pandémia utáni digitális világ, a fenntarthatóság kérdése, a fake news romboló hatása, valamint az e-kormányzás jelene és jövője kapott szerepet. Az idei esemény vendégországa az e-kormányzásban és digitalizációban világszinten élen járó Észtország volt.
Magyarország V4-es elnökségének hivatalos programjaként rendezték meg idén a think.BDPST konferenciát, amelyet Andres Sutt, Észtország vállalkozási és informatikai minisztere nyitott meg Kristi Karelsohn, Észtország magyarországi nagykövete, és Antall-Horváth Veronika, a szervező Antall József Tudásközpont igazgatóhelyettese mellett. Az észt miniszter elmondta, hogy a digitális átalakulás az emberiség fejlődésének kulcsa. Fontos azonban, hogy az adatvédelemre és a kiberbiztonságra is hangsúlyt helyezzünk, és ezek a területek is financiális támogatásban részesüljenek.
Cél, hogy a digitalizáció minden eleme az állampolgárok kényelmét szolgálja
Taavi Kotka, Észtország első Chief Information Officere hangsúlyozta az eseményen, hogy a digitális társadalom létrehozásának alapvető feltételei közé tartozik a stabil internet szolgáltatás, az erős „digitális identitás” megalapozása, megfelelő infrastruktúra a biztonságos adatkezeléshez, valamint az adatbirtoklás kérdésének megoldása és a „digitális bizalom” kiépítése. Az észtek még a 90-es évek elején kezdték el saját digitális társadalmuk kiépítését és mára már a közszolgáltatások és az ehhez kapcsolódó ügyintézések 99%-a online zajlik az országban. A digitális kormányzás azonban nem jelenti azt, hogy egy orwelli disztópiát hoznak lére, ehelyett az a cél, hogy a digitalizáció minden eleme az állampolgárok kényelmét szolgálja.
Szemléletváltás lehet a digitalizáció kulcsa
Az e-kormányzásról szóló panelbeszélgetésen Marten Kaevats, az észt kormány nemzeti digitális tanácsadója hangsúlyozta, hogy valójában nem az infrastruktúra megteremtése a legnehezebb a digitális fejlődés szempontjából, hanem az, hogy mennyire sikerül az emberek hozzáállását megváltoztatni, így a kormányoknak a szemléletváltáson szükséges dolgozniuk. Kaevats azt is hozzátette, hogy Észtország e-kormányzásának fejlesztése nem azért állt meg 99%-on, mert ennek technikai akadályai lennének, hanem azért, mert vannak olyan területek, amelyek esetében idegen a digitalizáció, például az ingatlan adás-vétel vagy a házasságkötés.
Egyszerűsítéssel az átláthatóbb adatvédelemért
Leonardo Cervera-Navas, az európai adatvédelmi biztos hivatalának igazgatója kiemelte, hogy a negyedik ipari forradalom már megállíthatatlan, az Európai Uniónak azonban fontos szerepet kell játszania az ezzel járó digitalizáció és az adatok védelmének szabályozásában. Dr. Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda, valamint a PwC Legal adatvédelmi jogokban jártas ügyvédje a szabályozás gyakorlati megvalósításának nehézségeiről beszélt. Szerinte egy dolog a szabályok megalkotása, de annak implementálása már sokkal nagyobb akadályokba ütközik. Példaként a 200 oldalas GDPR dokumentumokat vetette fel, amelyek szakértőként is komplex értelmezést kívánnak, éppen ezért érdemesebb lenne egyszerűbbé és átláthatóbbá tenni azokat.
Zöldpolitikával a jövőért
A konferencián előadást tartott Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Véleménye szerint a körkörös gazdaság nagyban támogatja a termékek értékmegőrzését, amely a fenntartható fejlődés fontos eleme. A kormány számos intézkedést tett és tesz azért, hogy csökkenjen a szemét mennyisége, valamint, hogy kevesebb illegális szemétlerakóhely legyen. A fenntarthatóság kialakításának egyéb eszközeiként pedig a nemrégiben megszavazott kötelező visszaváltási díjas rendszert és az egyszerhasználatos műanyagok betiltását említette, valamint elmondta, hogy hazánk egyik célja, hogy az elkövetkező években az elektromos buszok gyártásának egyik központjává váljon.
Füstmentes jövő a fenntarthatóságért
A fenntarthatóság és versenyképesség témájában szervezett panelbeszélgetésen Miguel Coleta, a Philip Morris International (PMI) fenntarthatósági igazgatója is részt vett, aki szerint a fenntarthatóságnak központi vállalati stratégiává kell válnia. Ki kell használni a tudomány, technológia és innováció által nyújtott minden lehetőséget, hiszen ezek tudnak igazán választ adni azokra a társadalmi és környezeti problémákra, amelyekkel napjainkban szembesülünk. A PMI alapjaiban alakítja át az iparágat, és a füstmentes jövő elérésén dolgoznak azért, hogy a cigaretta akár már 10-15 éven belül a múlt részévé váljon.
Halálos hatása lehet az álhíreknek
Karoliina Ainge, az Independent Diplomat kiberbiztonsági és technológiai vezetője a fake news sokak számára láthatatlan és megdöbbentő hatásairól beszélt az eseményen. A Mianmaron belül található Rohingya állam és a Szíriában segítő White Helmets nevű helyi segélyszolgálat példáin keresztül mutatta be, hogy az álhírek akár emberéletek ezreiért is felelős lehet, mégsincs jelenleg egy olyan procedúra sem, amellyel ezeket a káros folyamatokat befolyásolni lehetne. Az ezt követő panelbeszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy az álhírek terjesztése már önmagában is bűncselekménynek számít, ráadásul a sérültebb közösségek az átlagosnál is kitettebbek a fake news által okozott káros hatásoknak. Az álhírek jövőjére tekintettel a nemzetközi közösségnek lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy az ilyen témákban elinduló perek és problémák az egyes országok szabályozásának szintjére kerüljenek, megkerülve a közösségi oldalakat.
A think.BDPST konferencia a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a Konad-Adenauer-Stiftung budapesti irodájával, a Philip Morris Internationallel és az Origoval együttműködésben, a Nemzetközi Visegrádi Alap, az MVM és a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatásával valósult meg.
