Fontos célokat tűzték ki maguk elé azok a társadalmi startupok, amelyek Budapesten mutatkoztak be a Startery program döntőjében.
A vállalkozás definíciójában a kockázatvállalás és a profitszerzés kifejezés is szerepel, az előbbi az egyik fő jellemzője, míg utóbbi a célja a társaságok alapításának. Nos, van egy speciális cégkör, amelyre ugyanúgy jellemző a kockázatvállalás, azonban a nyereségnél sokkal fontosabb, hogy megoldást nyújtsanak valamilyen társadalmi problémára.
Ha valaki startupokról beszél, általában izgalmas technológiai megoldásra gondol, egy szoftverre, mobilalkalmazásra, eszközre, esetleg különleges szolgáltatásra. Pedig egyre több olyan induló innovatív vállalkozás van, amely társadalmi ügyeket karol fel.
Az SAP szoftvercég és a Social Impact által szervezett Startery verseny célja, hogy a társadalmi vállalkozások fenntartható módon, üzleti alapon tudjanak működni. Ehhez elengedhetetlen, hogy haladjanak a korral és minél szélesebb körben elérhetővé váljon a termékük.
Ez a törekvés a harmadik alkalommal megrendezett versenyen részt vevő startupoknál egyértelműen tetten érhető volt, hiszen a legtöbb versenyző a digitális kor kínálta lehetőségeket kihasználva applikációkkal és online hozzáféréssel, a modern közösségi igényekre is gondolva egészítette ki ötleteit.
Női fölény
A Startery verseny budapesti döntőjében 25 meghívott vállalkozás mérte össze tudását, felkészültségét még tavaly év végén. A részt vevő cégek nyolc országból érkeztek, és meglehetősen sokan képviselték Magyarországot, öt hazai társadalmi vállalkozás indult a megmérettetésen.
A legjobbak közé azonban nem sikerült bejutniuk, egy albán, egy szerb és egy cseh céget választott ki a zsűri, amelyek az egyik vezető európai társadalmi ügynökség inkubátorközpontjában, a Social Impact Lab berlini irodájában dolgozhatnak tovább.
Érdekesség, hogy a versenyen ezúttal női startupperek taroltak, hiszen a díjazott vállalkozások mindegyikét egy hölgy alapította.
A három nyertes közül kettő a rászorulókon igyekszik segíteni. Az albán Hopla, amelyet Suela Kocibellinj alapított, egyszerre három fontos társadalmi célt is szolgál. A startup a feleslegessé vált ruhákat gyűjti össze és hasznosítja újra, elsősorban a rászorulók számára.
Az újrahasznosítás révén a környezetet is védik, az új ruhákat pedig a nehéz sorsú nők közül kiválasztott munkatársakkal készítik, így adva munkát nekik. Ahogyan bemutatkozásukban is írják, a ma annyira divatos fast fashionnal szemben a slow fashiont képviselik. Az általuk tervezett ruhákat a weboldalukon is meg lehet nézni, de vásárolni is lehet közülük, hiszen online áruházba is belistázták már őket.
Szintén a rászorulók segítése a fő cél a cseh Transfer Stationnél, amelyet Eva Dudova alapított. A vállalkozás jótékonysági boltot és közösségi teret üzemeltet úgy, hogy hajléktalanokat foglalkoztatnak részmunkaidőben.
Az idén áprilisban indult cég további célja, hogy minél több emberhez juttassa el, hogy milyen komoly problémát jelent a hajléktalanság, illetve szeretnék elérni azt is, hogy más, a többség számára kényelmetlen témáról is párbeszéd induljon minél szélesebb társadalmi körben.
Az általuk biztosított munkalehetőségnek, valamint a képzéseknek, találkozóknak köszönhetően a náluk dolgozó munkanélküliek továbbfejlődhetnek, így idővel esélyük nyílik arra, hogy ne csak részmunkaidős, hanem teljes munkaidős állást is szerezzenek.
Zöldforradalom a nagyvárosokban
A harmadik díjazott a szerb Anja Carapic által létrehozott UrbiGo volt, amely egészen különleges célt tűzött ki maga elé. A vállalkozás ugyanis abban igyekszik segíteni a nagyvárosi lakásokban élőknek, hogy ők is átélhessék a kertművelés élményét, és amellett, hogy zöldséggel láthatják el magukat, a környezetet is védhetik.
A cég beveti a technológia kínálta lehetőségeket, egy alkalmazáson keresztül tartja a kapcsolatot a felhasználókkal, amely platformként szolgál arra is, hogy ott kövessék a növényeik növekedését. A cél, hogy egy teljes csomagot tudjanak átadni az érdeklődőknek, amelyben a magok, a tápanyagok, a lakásban való termesztéshez hasznos falra függeszthető panelek, hasznos ismereteket és tippeket tartalmazó kézikönyv is megtalálható, mindezt pedig a világhálón keresztül lehessen megrendelni.
Az UrbiGo a napjainkban népszerű gamifikációt is becsempészte a programba, ugyanis minden felhasználó számára létrehoznak egy „klímafát”, amely annak megfelelően fejlődik, ahogyan a gazdája tudása és valódi terményei nőnek.
A teljes cikket elolvashatja a StartUP! Magazin legfrissebb számában. A lapot megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy előfizetheti ide kattintva.
