A GDPR egyik hatása a fogyasztóknál, hogy óvatosabbá váltak az érzékeny adatok megosztásában, de a cégek számára komoly költségeket és kihívásokat jelent a GDPR a Deloitte elemzése szerint. A cég egy kutatást is végzett a témában, amiből kiderült, hogy a fogyasztók 44 százaléka pozitív változásokat tapasztalt az adatai védelmében a jogszabály életbe lépése óta.
Több mint fél évvel az új európai uniós általános adatvédelmi irányelv, a GDPR bevezetését követően vizsgálta meg a Deloitte, hogy a kelet-közép-európai régió országaiban hogyan sikerült alkalmazni az új előírásokat, milyen kihívásokkal szembesültek az érintett piaci szereplők és mely területeken lenne szükség további előrelépésre. Az elemzés keretében 10, a régióban található tagországban (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) mérte fel a társaság az eddigi tapasztalatokat.
Aktív hatóságok
Az elemzésből kiderült, hogy a GDPR tavaly május 25-i bevezetése során a legtöbb tagállamban rendkívül aktívak voltak az adatvédelmi hatóságok. Útmutatásokkal, ajánlásokkal és konkrét esetek véleményezésével igyekeztek minél tisztább jogi helyzetet teremteni a piaci szereplők számára. Fontos hangsúlyt kap az adatvédelmi kultúra és az adatvédelmi felelősség tudatosítása. A brit és francia adatvédelmi hatóságok például számos jól alkalmazható sablont, eszközt és iránymutatást tesznek elérhetővé.
Ellenőrzési gyakorlatok
„Nyugat-Európában számos jelentős horderejű adatvédelmi incidens vizsgálata van folyamatban, amelyek eredménye jelentős hatással lehetnek a bírságolási gyakorlatra, ami azonban még egyelőre nem alakult ki a régióban.”
„Egészen január 21-ig csupán kisebb elmarasztalások voltak, azonban ahogyan az várható volt, az első példaértékű elmarasztalást egy technológiai mamutvállalat, a Google kapta. A francia adatvédelmi hatóság („CNIL”) 50 millió euróra bírságolta a Google-t a megfelelő tájékoztatás, a transzparencia hiánya és megfelelő hozzájárulás nélküli adatkezelés miatt. Az ügy érdekessége egyébként, hogy a CNIL nemzeti hatáskörben a “one-stop-shop mechanizmus” alkalmazása nélkül szabta ki a bírságot, tekintve, hogy a Google nem rendelkezik Uniós fő letelepedési hellyel” – tette hozzá dr. Majoros Gábor T. a Deloitte Legal adatvédelmi csoportjának vezető ügyvédje.
Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) 2018. május 26. és július 25. között 840 adatvédelmi megkeresés érkezett, ezek fele konzultációs típusú volt. Az ezt követő időszakban október végéig 802 adatvédelmi megkeresés érkezett a hatósághoz, ezeknek már mindössze 17 százaléka volt konzultáció, a fennmaradó 83 százalék adatvédelmi incidenshez kapcsolódott.
Ágazati kezdeményezések
Az elemzés megállapította azt is, hogy szinte minden megvizsgált tagállamban ágazati kezdeményezések is indultak és akadnak köztük már olyanok is, amelyeket sikeresen lezártak. Jellemzően a bankszektorban, az egészségügyben, a humán erőforrás menedzsmenttel foglalkozó szegmensekben volt erre példa, és ezek a kezdeményezések a legtöbb esetben valamilyen magatartási kódex elfogadását is magukban foglalták. Emellett megjelentek olyan vállalati jó gyakorlatok, amikor egy-egy cég elérhetővé tette az adatvédelmi értesítéseket, illetve olyan felületeket hozott létre, amelyeken az ügyfeleik maguk rendelkezhettek arról, hogyan használják fel adataikat.
Első tapasztalatok
A Deloitte a GDPR első félévének tapasztalatairól egy 11 országra kiterjedő, vállalati képviselőket és fogyasztókat egyaránt kérdező kutatást is végzett. Ebből kiderült, hogy a fogyasztók 44 százaléka úgy értékeli, hogy a cégek jobban odafigyelnek a személyes adataik védelmére a jogszabály életbe lépése óta. Érdekesség, hogy az Európai Unióban (EU) élők szkeptikusabbak az ügyben, 19 százalékuk szerint ugyanis a vállalatok egyáltalán nem törődnek a fogyasztók adatainak védelmével.
A GDPR egyik hatása a fogyasztóknál, hogy óvatosabbá váltak az érzékeny adatok megosztásában: az EU-ban 55 százalékuk jelezte ezt, az EU-n kívül pedig 61 százalékuk.
A megkérdezett cégek 33 százaléka nem rendelkezik elegendő erőforrással, hogy teljes mértékben megfeleljen a GDPR elvárásainak, és mindössze 15 százalékuk véli úgy, hogy sikerült befejeznie a GDPR felkészülési programját. Ennek ellenére igen magabiztosak az európai uniós cégek abból a szempontból, hogy képesek-e megfelelni a jogszabálynak, 92 százalék nyilatkozta azt, hogy hosszabb távon sem lesz gondjuk az új adatvédelmi előírások betartásával. A kutatásból az is kiderült, hogy a cégek 87 százalékánál már kijelöltek adatvédelmi tisztviselőt. Érdekes módon Indiában 99 százalékos ez az arány, míg az EU-n belül Spanyolország vezet 96 százalékkal.
Üzleti veszteséggel járnak az adatvédelmi incidensek
A válaszadók 70%-a jelentős befektetésekről számolt be a folyamatok átalakítása és a technológiai megoldások alkalmazása terén, annak érdekében, hogy a hosszú távú, hatékony és részben automatizált GDPR megfelelőség biztosítható legyen. A felmérésben szereplő társaságok harmada jelezte, hogy 2018. május 25. után is további erőforrásokat fordít arra, hogy megfeleljen a GDPR előírásoknak.
„A szervezetek 80%-a adatszivárgást megelőző rendszer (DLP) bevezetését tervezi, illetve keresik a GDPR megfelelés technológiai támogatásának különböző lehetőségeit is. A fokozott védekezésre szükség is van, hiszen a kutatásból is jól látszik, hogy a fogyasztók jelentős része nem venne igénybe szolgáltatást olyan vállalkozástól, ahol adatvédelmi incidensek történnek”
– hangsúlyozta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás csoportjának szenior menedzsere.
