Hirdetés

„Nem az a célunk, hogy futószalagon gyártsunk startupokat, hanem hogy az innovációs szemléletmódot minél több fiatalnak átadjuk.”

A napokban indul a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) fontos új kezdeményezése, a Hungarian Startup University Program (HSUP), amely hosszú távon is pozitív hatással lehet a hazai ökoszisztéma fejlődősére. A hiánypótló képzés célul tűzte ki, hogy felhívja a felsőoktatásban tanuló tehetséges fiatalok figyelmét: az innovatív ötletek vállalkozássá fejlesztése olyan karrierlehetőség, amelyre sokan talán nem is gondolnak még ebben az életkorban. A részletekről Kölkedi Krisztiánt, az NKFIH főosztályvezetőjét, a program felelősét kérdeztük. 

Mik az NKFIH legfontosabb célkitűzései a hazai startup ökoszisztémával kapcsolatban?

Kölkedi Krisztián: Mi az innovációs ökoszisztémát komplex rendszerként, összefüggéseiben kezeljük. Ez azt jelenti, hogy az eseti beavatkozások helyett egy folyamat mentén gondolkodva következetes stratégiát tervezünk és annak megfelelően építkezünk. Ebben a folyamatban létfontosságú, hogy egy innovatív és előremutató ötlettel rendelkező tehetséges fiatal akár már a középiskolás éveiben is megkapja azt az impulzust és támogatást, ami aztán a vállalkozói karrierútját a képzésén és az első befektetési körein át egészen a nemzetközi piacra jutásig végigkíséri.

Manapság szinte a csapból is ez folyik, de miért ilyen fontosak a startupok?

Kölkedi Krisztián: Ez az út rengeteg kihívással jár, ugyanakkor hatalmas lehetőségeket rejt. A nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív startupokból fejlődhetnek ki a gazdaság motorját jelentő, erős kis- és középvállalkozások, amelyek – több ilyen példa van már előttünk – idővel akár multinacionális vállalatokká is válhatnak. Szokás mondani és igaz: a határ a csillagos ég. Azzal, hogy a jövő startupjait tudással és finanszírozással segítjük, sőt már a vállalkozási ötlet kidolgozásánál megfogjuk a kezét az ígéretes innovátoroknak, a magyar gazdaság leendő sikersztorijait alapozhatjuk meg. Ha pedig az innovációs ökoszisztémáról tényleg annak dinamikájában és összefüggéseiben gondolkoznunk, ennél is többet kell tennünk. Az NKFIH minden értelemben a rendszer motorjaként kíván működni, összekötve az ötletgazdákat, a befektetőket, a vállalkozásokat, a kutató- és oktató intézményeket, valamint a közszféra szereplőit. A HSUP mint képzési program nagyon fontos eleme ennek a törekvésnek.

Hogyan született meg a program ötlete, mik a célkitűzései?

Kölkedi Krisztián: Már 2018 decemberében létrehoztunk egy olyan szakértői testületet, amelyben a szakpolitika képviselői tőkepiaci kulcsszereplőkkel, sikeresen működő inkubátorokkal és aktív startupperekkel ültek az asztal köré. A startup ökoszisztéma fejlesztési lehetőségeiről, annak irányairól és a legfontosabb tennivalókról egyeztetve azóta számos javaslat született. Tavaly márciusban vetődött fel, hogy az egyetemi hallgatókban rejlő innovációs potenciált sem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt a kibontakozását érdemes tudatos eszközökkel, aktívan ösztönözni. Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok sokszor nincsenek tudatában, hogy az ötleteikben mekkora erő és perspektíva lehet. Még a piaci szereplők között is gyakori vélemény, hogy ez a korosztály még nem elég érett egy vállalkozás elindításra – nekünk ezen a beidegződésen is változtatnunk kell. Kutatást végeztünk közel 13 ezer hallgató megkérdezésével, amely több dologra rávilágított. Eszerint a többség valóban elenyésző ismerettel rendelkezik az innovációról és a startupokról, aki viszont tud a témáról, az rendkívül érdeklődő, csak az információt hiányolja: nem tudja, merre induljon el, milyen lehetőségei vannak.

Nem egyszer hallható az is: „sok az eszkimó, kevés a fóka”. Erről mi a meglátásod?

Kölkedi Krisztián: Sokszor hallom ezt én is, és bizonyára van némi alapja, hiszen az egyetemi hallgatók körében csupán 9-10% az igazán tudatos, vállalkozó kedvű fiatalok aránya. A szakértői testületben is felmerült, hogy sok képzésen, inkubátorprogramban, pitch-versenyen rendre ugyanazok az arcok köszönnek vissza. Ez önmagában még nem baj, de ha az ökoszisztéma fejlesztésében eggyel nagyobb sebességre szeretnénk kapcsolni, azt ennél sokkal bővebb és változatosabb merítésre lehet csak alapozni. Ezért vágtunk bele egy olyan képzési program és tudásanyag kidolgozásába, ami szélesebb körben felkeltheti a fiatalok vállalkozási kedvét, és egyre többeket ösztönöz az ötleteik megvalósítására.

Hogyan fogtatok hozzá ennek a rendkívül színes témának a feldolgozásához? Hogyan született meg a startup-tananyag?

Kölkedi Krisztián: Nem kellett nulláról kezdeni, hiszen az elmúlt években már több sikeres akcelerációs és inkubációs program zajlott, így Soprontól Nyíregyházáig az ország számos pontján fellelhetők színvonalas és hasznos tudásanyagok. Emellett piaci és állami szereplők is birtokában vannak olyan értékes szakági tudásnak, amely jól hasznosítható. Elsősorban ezek összegyűjtésére és rendszerbe foglalására épül az az átfogó, egységes tananyag, amelyről a képzés előkészítése és a képzési platform tesztelése során több egyetem is nagyon pozitív visszajelzést adott.

Milyen formában jut majd el ez az ismeretanyag a programban résztvevő diákokhoz?  

Arra törekedtük, hogy a tudásátadás folyamata a hallgatók igényeihez igazodjon.

A hatékonyságot és a téma sajátosságait szem előtt tartva a képzés teljes egészében e-learning rendszerben zajlik, amelyre dedikált online platformot fejlesztettünk ki. Nincs tehát tanár, nincs előadás, nincs ZH és nincs egyoldalú kommunikáció – ehelyett élményszerű, interaktív feladatokkal, videóanyagokkal, podcastekkel, kvízekkel, pontgyűjtéssel kiegészített komplex oktató modulok rendszerével találkoznak a hallgatók.

Ha nincs tanár, mi történik, ha valaki elakad vagy nem ért valamit?

Kölkedi Krisztián: Fordulhatnak a mentorokhoz és az egyetemek tárgyfelelőseihez, vagy akár az én kollégáimhoz, azaz NKFIH szakértőihez is. A mentorálás nemzetközi szinten is jól bevált eszköz a startup világban, mi ezt az elemet is „belegyúrtuk” a HSUP képzési rendszerébe.

Milyen konkrét elemekből áll a program, milyen mérföldköveket kell elérnie a résztvevőknek?

Kölkedi Krisztián: A két féléves program első részében a hallgatók a már említett e-learning képzésen vesznek részt, ahol átfogó betekintést kapnak az innováció és a startupok világába. Ennek a végén „alapvizsgát” tesznek, valamint a megszerzett ismereteket felhasználva összeállítják és beadják a képzés során kidolgozott vállalkozási ötletük összefoglalóját, onepagerét. Közülük választja ki az egyetem erre kijelölt szakmai stábja a legígéretesebb ötleteket.

A nyertes ötletek köré a többi vizsgázott hallgatóval kiegészülve alakulnak projektcsapatok – az egészet úgy kell elképzelni, mint egy klasszikus hackathont. Ekkor kapcsolódhatnak be a piacról a szakmai partnerek: segíthetnek prototípust fejleszteni, mentorálhatnak csapatokat, emellett a jövőben saját témákat, feladatokat is megosztanak a hallgatókkal, úgynevezett challenge-ek formájában. Ezeken majd azok dolgozhatnak, akiknek a onepagere nem került kiválasztásra, és másik projekthez sem csatlakoztak.

Nem tartotok tőle, hogy lesznek, akik lemorzsolódnak, és mégsem lesznek vállalkozók a program végére?

Kölkedi Krisztián: Nem az a célunk, hogy futószalagon gyártsunk startupokat. Sokkal inkább az innovációs szemléletmódot és a megoldásközpontú gondolkodást szeretnénk az egyetemistákkal megismertetni, elsajátíttatni. Akkor sem dől össze a világ, ha valakinek az első félév után nem sikerül egy nyertes csapathoz csatlakozni. Hiszen a tervek szerint folyamatosan egyre több felsőoktatási intézményben indul ilyen két féléves képzés, és az aktív közösség részeként később is eljöhet még a megfelelő pillanat. De azt gondolom,

nem baj, ha nem mindenkiből lesz startupper.

Maga a képzés és a közös munka olyan képességeket fejleszt észrevétlenül, amelyeknek az egyetem utáni karrierépítésben minden résztvevő hasznát veszi majd, függetlenül attól, hogy milyen pályát választ magának a jövőben. Ezért is gondoljuk pénzbeli támogatásra érdemesnek az „alapvizsgán” átesett, már projekten dolgozó hallgatókat a második félévben. Ténylegesen, anyagilag is szeretnénk őket arra ösztönözni, hogy ha nyitottak az innovációra és a vállalkozói attitűd elsajátítására, akkor aktívan foglalkozzanak ezzel a második félévben. Így a közös projektre koncentrálva élmény lehet számukra a tanulás, nem kell klasszikus diákmunkával, például pénztárosként vagy raktárakban pénzt keresni. Gyakorlatilag fizetést kapnak azért, hogy tanuljanak és fejlődjenek, miközben a saját ötletükön dolgozhatnak, és az első „prototípusukat” is fejleszthetik – ez óriási dolog!

Hogyan zárul a hallgatók számára a program?

Kölkedi Krisztián: A mentorok segítségével a projektcsapatok kidolgozzák a prototípus kezdeményt vagy MVP-t, és prezentációt készítenek, melyet a félév végén bemutathatnak egy nívós szakmai és befektetői körnek. Itt amellett, hogy valós, érdemi visszajelzéseket kapnak majd, lehetőségük nyílik arra is, hogy bekerüljenek valamelyik ismert inkubációs programba, sőt az sem kizárt, hogy egy ötlet kidolgozása olyan jól sikerül, hogy egyből befektetésre érdemesnek találják…

Tehát az ökoszisztéma felszívhatja a programból kikerülő ígéretes csapatokat.

Kölkedi Krisztián: Így van. De fontos újra kiemelni: a képzés célja nem csupán annyi, hogy felhordója legyen az inkubátorprogramoknak. Ami igazán újat jelent, az a tömeges szemléletformálás lehetősége egy nagy potenciállal rendelkező, fontos célcsoportban. Az innovatív gondolkodásmód átadásával és a kezdeményezőkészség fejlesztésével olyan kaput nyitunk meg az egyetemi hallgatók előtt, amelyen átlépve jobban megállják majd a helyüket, akár munkavállalókként, akár vállalkozóként. Nagyon fontos, hogy a „rejtőzködő innovációs szupersztárok” ne csak esetlegesen, véletlenszerűen ismerkedhessenek meg ezzel a világgal, hanem a rendszerbe építve legyen elérhető a támogató, egységes képzés az ország bármely pontján.

Mi a jövőképetek a programmal kapcsolatban?

Kölkedi Krisztián: Hosszabb távon szeretnénk elérni, hogy ne csak az egyetemeken belül, az ottani karok hallgatóval alakulhassanak projektcsapatok, hanem a különböző egyetemek között is lehessen átjárás. Például egy orvosi innováción gondolkozó hallgató összefoghasson egy informatikus-, gépész- vagy villamosmérnök-hallgatóval, aki új dimenziót hozhat a fejlesztésbe, esetleg bevonhassa a pénzügyet, jogot hallgató diáktársát is, hogy az üzleti tervezés se jelentsen problémát a csapatnak. Másik terv, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) csatlakozásával már jövőre szeretnénk nemzetközi mentorgárdát bevonni. Úgy gondolom, hogy ha ez a két ambíció is megvalósul, a programunk még szerteágazóbb lehetőségeket nyújt majd a fiataloknak, és ezzel az érdeklődés tovább fokozódik. Az első év(ek) tapasztalatai alapján pedig „pár kattintással” a középiskolákra, céges belső képzésekre vagy más olyan specifikus célcsoportokra is adaptálhatjuk, ahol alternatíva, segítség lehet az innováció világa. Így a jövőben még összetettebb, még nagyobb hatású lesz a HSUP program. De ez már a jövő zenéje…

Jánoska Rita Zsófia

Közel 19 milliárd hektoliternyi szennyezett víztől óvta meg a közösségeket a globális vállalat

A Xylem globális víztechnológiai vállalat megoldásai 2021-ben több mint 18,93 milliárd hektoliternyi , az árvizek nyomán érkező, szennyezett víztől mentették meg a közösségeket  – derül ki a vállalat éves Fenntarthatósági Jelentéséből. A társaság jelentős előrelépést ért el karbonlábnyoma csökkentésében is, az üvegházhatású gázkibocsátási intenzitása 12 százalékkal mérséklődött, a vízfelhasználása pedig 22 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

Bővebben

Minden, amit egy startupnak tudnia kell a Term Sheetről

Nagyon sok seed fázisban (már rendelkezik valamilyen bevétellel vagy validációval) lévő startupnak álma, hogy kapjon egy term sheetet (indikatív árajánlatot) egy kockázati tőke alaptól. Itt a befektetési összeg már általában minimum 1 millió dollár környékén van ezalatt nem éri meg nagyon átvilágítani a céget, mert a befektetési összeg nagyobbik része az átvilágítási költségekre menne el.

Bővebben

Innovatív duális képzés fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetemen

A közelmúltban sikeresen lezárult EFOP projekt eredményeként jelentős oktatási-képzési fejlesztések valósultak meg a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) és a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjában (PE ZEK). A 347 millió forintos európai uniós támogatást többek között a duális képzés minőségfejlesztésére, vállalati tananyagainak és ösztöndíjrendszerének fejlesztésére fordították.

Bővebben

Már nem előny, hanem alapkövetelmény: így használják a hazai startupok a legújabb technológiákat 

A legmodernebb technológiák már nemcsak a tech cégek kiváltságai: a hazai startupok a fejlesztés során is alkalmazzák és a termékeik, szolgáltatásaik használatába is beépítik azokat – derül ki a Start it @K&H inkubátor tapasztalataiból. Ehhez persze a csapatokba olyan szakemberek is kellenek, akik részt tudnak venni a programozásban vagy irányítani tudják a külső fejlesztőket. 

Bővebben

Az iskolakezdési támogatás reneszánszát hozhatja a növekvő infláció

Egész Európában és Magyarországon is csúcsra jár az infláció, ami miatt különösen nagy tehertétel lesz a szeptemberi iskolakezdés a magyar családok számára. Cégmérettől függően jelentős különbség van az iskolakezdési támogatást adó vállalatok arányában: míg 150 fő fölött minden harmadik, addig 50 alkalmazott alatt csak a munkáltatók 10 százaléka alkalmazza ezt a juttatási formát – derül ki az Edenred reprezentatív felméréséből. Pedig az iskolakezdési támogatásnak számos előnye van, akár 22 százalék megtakarítást jelenthet a cégeknek.

Bővebben

Tíz startup képviseli hazánkat a Collision konferencián Torontóban

Az Express Innovation Agency, valamint Magyarország Ottawai Nagykövetsége, Magyarország Torontói Főkonzulátusa, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HEPA Kanadai Partneriroda közös szervezésében tíz magyar startup vesz részt a világ egyik legjelentősebb technológiai eseményén Torontóban a Collision konferencián. A 2022. június 20-23. között megvalósuló techshow-t és kiállítást megelőzően, valamint azt követően nemzetközi befektetőkkel és szakmai partnerekkel is találkozhatnak a résztvevők Kanadában.

Bővebben

Már az épületeket is veszélyeztetik a kibertámadások

Az épületirányításban alkalmazott, IoT technológiát használó eszközök száma a mostani 1,7 milliárdról várhatóan 3 milliárdra nő 2025-re, amiben fontos szerepet játszik, hogy a tulajdonosok és üzemeltetők egyre több kereskedelmi ingatlan esetében nyúlnak a digitalizációhoz és használnak épületirányítási rendszereket a létesítmények korszerűsítésére. Így ezek a kereskedelmi épületek gyakorlatilag a jövő intelligens épületeivé alakulnak, csakhogy mindeközben fokozatosan nő a kiberbiztonsági kockázatuk.

Bővebben

A rugalmas munkaidő a fizetésnél is fontosabb szempont

A 15 évesnél idősebb diákok túlnyomó többsége már dolgozott korábban, idén pedig 96 százalékuk vállalna valamilyen nyári munkát – derül ki a Job Force Iskolaszövetkezet online felméréséből. A legtöbben a kereskedelemben helyezkednének el, a munkahelyválasztásnál pedig a rugalmas időbeosztás a legfontosabb szempont. A diákok közel harmada félretenné a nyáron keresett pénzt, közel 40 százalékuk pedig szívesen helyezkedne el akár hosszabb távon is feladatot vállalva egy fejlődési lehetőséget biztosító környezetben.

Bővebben

Indul a negyedik agrár stratup inkubációs program

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrár startup programja 2019 óta több programelemmel is támogatja az új típusú fejlesztéseket, annak érdekében, hogy az agrárium digitalizációs szintje növekedjen és minél több gazdálkodó kezdje alkalmazni a hatékonyságnövelő és fenntartható megoldásokat. Az idei évben negyedik alkalommal induló nagyvállalati–startup inkubációs program fő célja, hogy a szektort érintő kihívásokra megoldásokat találjon. Az

Bővebben