Hirdetés

Nagyságrendileg többet költünk a pandémia miatt mobilozásra, de feleslegesen

A járvány az életünkkel együtt a költéseinket is újraírta: az élelmiszerek, a közműszolgáltatások és az egészségügyi termékek a nyertesek, a ruházat, a szeszes italok és az utazás a vesztesek között.

Nagyjából minden tizedik magyar költ jelentősen nagyobb összeget mobiltelefonhasználatára a pandémia következményeként– derült ki a tarifacsomagok részrehajlásmentes összehasonlításával foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából. Nem ez az egyetlen eleme a fogyasztói kosárnak, amelynél megugrottak a kiadásaink: élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra és az egészségünkre is többet fordítunk az úgynevezett „új normálisban”. A jelentős részben virtuálissá vált életünkhöz nagyobb adatkeretre, több hívás- és üzenetlehetőségre van szükség, ezért a mobilelőfizetők 10 százaléka korlátlan mobilcsomagra is váltott. A BillKiller szakértői ugyanakkor rámutatnak: ha a valós igényeinkhez igazítjuk a tarifacsomagunkat, elkerülhetőek a felesleges kiadások.

Ugyan a múlt év elején kialakult globális járványhelyzet vége még nem látszik, egymást váltják a különböző hullámok, minimum és maximum értékek az új fertőzöttek számában, egyre többen és többször beszélnek már a pandémia szülte új életünkről, az úgynevezett „új normálisról”, amelyben a fogyasztói döntések és szokások is döntően mások, mint 2020 előtt. Ezt a változást mutatják meg a mobilcsomagok transzparens összehasonlítását zászlajára tűző BillKiller friss reprezentatív kutatásának eredményei is. A felmérés szerint a magyarok 45 százaléka költ többet élelmiszerre, amiben a növekvő élelmiszerárak és a fehérgalléros munkákban általánossá váló home office egyaránt szerepet játszik. Nagyságrendi növekedést a közüzemi szolgáltatások (22 százalék), az egészégügyi termékek és szolgáltatások esetében (15 százalék) tapasztaltak a vásárlók; az előbbit szintén a home office, az utóbbit maga járványhelyzet világítja meg. A telekommunikációs szolgáltatóknak pedig minden tizedik magyar (11 százalék) fizet többet a járvány következtében.

„Tavaly márciusban sokunk élete szinte egy csapásra addig elképzelhetetlen mértékben vált virtuálissá, a fehérgalléros munkakörökben általánossá vált a távmunka, az oktatás digitális osztálytermekben zajlott, a bevásárlást online intéztük, sőt még az orvos-beteg találkozók is részben a virtuális térbe helyeződtek át. Ez a szinte felmérhetetlen telekommunikációs igény a mobilköltéseinkre is drasztikus hatást gyakorolt; a felhasználók a hirtelen szükség miatt szinte mérlegelés nélkül váltottak nagyobb mobilcsomagra, ám erősen kérdéses, valóban a számukra legoptimálisabb ajánlatot választották-e” – mondja Halmai Attila, a BillKiller alapítója. Hozzátette: éves szinten átlagosan 55 ezer forintot fizetnek ki feleslegesen az előfizetők a mobilszolgáltatóknak.

A kutatásból kiderült az is, mire költenek lényegesen kevesebbet a magyar vásárlók. A fizikai találkozók ritkulásával a megjelenésünkre kisebb hangsúly helyeződött: minden ötödik megkérdezett vásárolt kevesebb ruhát, illetve fordított a ruhavásárlásra alacsonyabb összeget. A szórakozóhelyek bezárásának áldásos hatása volt a szeszes italra fordított költés visszaszorulása (15 százalék), és szintén – kevésbé meglepő módon – a járvány vesztesei voltak a kozmetikai szerek és a kulturális programok (14-14 százalék).

Az életünk virtuálissá válását jól mutatják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai. A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió GByte-ot, miközben egy évvel korábban még a 100 millió GByte-ot sem érte el; a hazai telefonhívások forgalma pedig egy év alatt 18 százalékos emelkedéssel 7,1 milliárd percre nőtt. A megnövekedett hívás-, üzenetküldési, illetve adatigény kihívására a BillKiller kutatása szerint az előfizetők egyszerűen úgy reagáltak, hogy automatikusan egy magasabb szintű csomagra váltottak ugyanannál a szolgáltatónál. Minden tizedik magyar mobiltelefonhasználó pedig korlátlan, azaz olyan mobilcsomagra váltott, ahol egy jellemzően nagyon magas fix összegért cserébe nem szükséges nyomon követnie a használatát.

A BillKiller szakértői szerint ugyanakkor erősen kétséges, hogy az ugyanazon mobilszolgáltató által kínált nagyobb, esetleg korlátlan csomagajánlat volt a legoptimálisabb választás. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy számos mobiltulajdonos, a magyar előfizetők negyede nem is tudja, hol ellenőrizheti a telefonjában a mobilhasználati (hívás-, SMS-, adathasználati) adatait, ráadásul még ha tudja is, szinte lehetetlen kihívásnak ígérkezik számukra az egymástól tucatnyi szempontból különböző, nagyságrendileg ezer mobilcsomagajánlat-variáció összehasonlítása. Holott a valós felhasználás alapján történő összehasonlításnak nagy jelentősége van. Akár közel tízezer forintos különbség is lehet két ugyanolyan tartalmú ajánlat árában szolgáltatótól függően, nem beszélve arról, hogy a magyar felhasználók jellemzően túlköltenek; átlagosan évente 55 ezer forintot fizetnek ki a szolgáltatóknak azért, mert nem a legoptimálisabb csomagot választották.

„Megváltozott a fogyasztói gondolkodás, hiszen sokat „okosodott” a fogyasztó, mert rákényszerült.”

Már nem csak érzéseire hallgat, hanem összehasonlít, végiggondolja igényeit, következetesen érvényesíteni akarja érdekeit is” – mutat rá a pandémia egyik lehetséges pozitív hatására dr. Törőcsik Mária fogyasztói magatartás-kutató, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Hozzátette: jelenleg sokan kényelmi okokból nem tudatosak, de a pandémia olyan mértékben alakította át az életünket, az igényeinket, hogy ha valamikor, most igazán megérheti nyomon követni ezeket változásokat és az azokkal járó költéseket.

„A kutatási adatainkból az látszik, hogy a fogyasztók lényegében ki vannak szolgáltatva a mobilcsomagról való döntéskor, nem áll a rendelkezésükre a felelős és tudatos döntéshez szükséges minden információ egyszerűen hozzáférhető formában, ezért a többség tehetetlenségében, illetve kényelmi szempontok miatt inkább sok tízezer forinttal fizet többet a szolgáltatóknak, mint kellene” – összegezte Sallai Ákos, a BillKiller társalapítója. „Minden nap azon dolgozunk, hogy ez a kitettség kisebb mértékű legyen, és büszkék vagyunk rá, hogy a júniusi indulásunk óta már több mint ötezer magyar család számára tettük lehetővé egy kisebb nyaralás összegének megspórolását. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a tudatos fogyasztói döntéshez szükséges minden információt rendelkezésre bocsájtsunk minden olyan szektorban, ahol ez jelenleg még korlátozottan lehetséges” – tette hozzá Sallai Ákos társalapító.

A mobilcsomagok felhasználásalapú részrehajlásmentes összehasonlítását lehetővé tevő BillKiller eddig több mint 5.400 ügyfél számára 290 millió forint megspórolható összeget kalkulált összesen, egyenként éves szinten átlagosan 53 ezer forintot. A kalkulációt az Android-felhasználók végezhetik el a www.billkiller.com weboldalon elérhető applikáció telepítésével minden költség nélkül.

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások