Hirdetés

Mi az a digitális adó, kire vonatkozik és hol?

Digitális adót vetne ki az olyan nagy internetes cégekre, mint a Facebook és a Google a franciák után a cseh kormány is. Itthon mindkét cég szerepel a NAV jelentős összeggel tartozókat nyilvántartó listáján, csak tavaly többmilliárd forintra tehető az az adó, amit nem fizettek be. Elemzők arra figyelmeztethetnek, hogy az érintett vállalkozások az ügyfeleikre háríthatják át a költségeket, ha életbe lép.

A csehek digitális adójáról a két koalíciós párt, az ANO és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) állapodott meg. Az MTI beszámolója szerint a prágai pénzügyminisztériumnak május végéig kell kidolgoznia a vonatkozó konkrét javaslatot. A pénzügyi tárca konzervatív becslése szerint az adóból, amelyet 2020 közepén vezetnének be, évente mintegy öt milliárd korona folyna be az államkasszába.

A digitális adó a legjelentősebb globális szereplőkre fog vonatkozni.

Ez reagálás arra, hogy az Európai Unió és az OECD szintjén sikertelen és lassú a megoldások keresése – nyilatkozta Alena Schillerová pénzügyminiszter. “A vita nem arról folyik, bevezetjük-e ezt az adónemet, hanem arról, hogy mikor, milyen formában és milyen nagyságban” – szögezte le a tárcavezető. Az új adó azokat a cégeket fogja érinteni, amelyek globális szinten évente több mint 750 millió eurós forgalmat bonyolítanak le.

Az adót nem a nyereségre, hanem az internetes cégek forgalmára vetik ki. Az érintett cégeknek kötelező lesz megnevezni egy képviselőt, aki a csehországi adókötelezettségeiket intézi.

A Facebooknak és a Google-nek elvileg Magyarországon is jelentős összegű reklámadót kellene fizetniük. A két társaság iparági becslések szerint a digitális reklámköltés 55 százalékát tudhatta magának a múlt évben Magyarországon. Ez alapján 2018-ban mintegy 3,7 milliárd forintnyi reklámadót kellett volna befizetniük.

A Marketing&Media magazin áprilisi számában megjelent összeállításunk szerint a Google és a Facebook írországi érdekeltsége is szerepel a NAV huzamosabb ideig, jelentős összeggel tartozókat felsoroló listáján. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi a tartozásuk, mivel érdeklődésünkre az adóhatóság azt közölte, hogy nem adhat ki adatokat egyes adózókról, viszont az biztos, hogy a meghaladja a százmillió forintot.

Azt viszont elárulták, hogy ha a NAV egy adózónál adótartozást észlel, a behajtási eljárás általános szabályai szerint minden törvényes eszközt igénybe vesz a tartozások behajtására. Az adóhatóság tájékoztatása szerint külföldi vállalkozás esetében – ha az nem rendelkezik Magyarországon végrehajtás alá vonható vagyonnal – behajtási jogsegély vagy nemzetközi egyezmény alapján kezdeményezhető behajtás egy másik államban.

Egyelőre tehát nem lehet tudni, hogy mi lesz a sorsa az elmaradt adónak nálunk, azonban az jól látszik, hogy európai szinten problémát jelent a nagy technológiai cégek adóztatása. Emiatt különösen érdekes lesz, nemcsak az, hogy mit hoznak ki a csehek a digitális adóból, de az is, hogyan alakul majd a franciák kísérlete a „GAFA”-val, vagyis azzal az új adónemmel, amit a globális technológiai vállalatokra rónának ki. Az elnevezés a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple első betűinek összevonásából származik, de természetesen jóval több társaságot érintene az új adó. Az elképzelések szerint a franciáknál is azoknak a cégeknek kellene megfizetniük, amelyek globális szinten évente 750 millió eurónál, míg Franciaországban 25 millió eurónál nagyobb bevételre tesznek szert. A már említett 4 társaság mellett egész biztos, hogy érintett lenne az Uber, az Airbnb és a Booking.com, de például az online hirdetési piacon tevékenykedő francia Criteo is fizethetné az extra terhet.

Az adókulcs egyébként 3 százalék lenne, és a franciák számításai szerint éves szinten mintegy félmilliárd eurót hozna a költségvetésnek az új adónem, ami egyébként visszamenőleg, 2019. január elsejétől lenne érvényben.

Persze nagy kérdés, hogy végső soron ki fizetné ki a plusz terhet. A Deloitte hálózatához tartozó francia jogi cég, a Taj elemzése szerint ugyanis a megemelkedett költségek túlnyomó részét a fogyasztókra és a szolgáltatásaikat használó vállalatokra hárítanák át a technológiai óriások. A márciusban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a többlet terhek 55 százalékát az egyéni, míg 40 százalékát a vállalati ügyfelekre hárítanák át az érintett társaságok és csak 5 százalékát fizetnék maguk. Az új adóra vonatkozó tervezetet idén március 6-án hozták nyilvánosságra, a francia nemzetgyűlés pedig a tervek szerint lapzártánk után, április 8-án tárgyal róla.

Először finanszíroz kifejezetten európai alapokat az USA egyik legnagyobb alapok alapja, az Adams Street Partners

A 270 millió eurós összegből nagy szereplők általános alapjai és akár egyszemélyes mikroalapok is részesülhetnek – a lényeg a szakértelem, és hogy az alapokon keresztül a legjobb alapítókat tudja finanszírozni a világszinten jegyzett fund of funds.

Bővebben

Oszkó Péter: Ideje lenne Európának ráébrednie arra, hogy önállóvá kell válnia a technológiai és tőkepiacon

Az OXO Holdings vezetője szerint Európának megvan a képessége arra, hogy fel tudja használni az erőforrásait egy önálló, európai piac felépítésére, ahelyett, hogy hagyja az USA-nak és Kínának, hogy ők vegyék hasznát az itteni kapacitásoknak. Sőt, az USA-ban éppen kidurannó AI-lufi arra világít rá, hogy nem mindig az amerikai piacokra kell pakolnia a megtakarításokat. Interjúnk

Bővebben

Eladta a Sanofi a fogyasztói egészségügyi üzletága, az Opella 50 százalékos részesedését

Az eladás nem volt zökkenőmentes, az erős politikai ellenérzéseket váltott ki. A Sanofi végül úgy tudta amerikai vevőnek adni az Opella részvényeinek felét, hogy garanciákat vállalt a francia termelés fenntartására, és beengedte a francia állami befektetési bankot is a tulajdonosi körbe.

Bővebben

Az európai mesterséges intelligencia globális lendületet kap az első és legnagyobb technológiai, startup- és digitális befektetési eseményen

A GITEX EUROPE x Ai Everything a berlini bemutatkozására készül, miközben befolyásos vezetők és döntéshozók irányoznak elő határokon átnyúló, merész technológiai partnerségeket, a tőkéhez való hozzáférés bővítését és a mesterséges intelligencia gazdaságának felgyorsítását.

Bővebben

1 milliárd eurót vontak be 2025 első negyedévében az európai AI-ügynök startupok

Ez az ügyletérték már önmagában meghaladta a tavalyi egész éves befektetések összértéknek felét, ami ezen a területen Európában 1,7 milliárd euró volt. A legnagyobb befektetéseket a Synthesia, az ElevenLabs és a Luminance könyvelhette el.

Bővebben