Az Y generáció újszerű gondolkodásával nem csak hogy létrehozta, de egyszeriben fel is virágoztatta a közösségi gazdaságot. Ők azok, akik már nem értéktárgyakat, hitelre vásárolt lakást vagy autót szeretnének leginkább és legelőször magukénak tudni, fogyasztási szokásaikat valami egészen más motiválja: az élményeket keresik.
Ők nem azért élnek, hogy dolgozzanak, hanem azért dolgoznak, hogy éljenek. Ennek köszönhetően számtalan, általuk generált mobilitáshoz kapcsolódó újítással találkozhatunk globálisan és lokálisan egyaránt, amelyek a digitális eszközök segítségével még egyszerűbbé és rugalmasabbá teszik az utazást, mi több, a csomagszállítást is.
Amerikában a Lyft közlekedési óriásvállalat felvásárolta a Motivate-et, így már Lyft közbringákat is igénybe lehet venni.
Ennek hatására legnagyobb versenytársuk, az Uber is hasonló lépéseket tett – ezek az erőfeszítések is bizonyítják, milyen nagy lehetőségek rejlenek a közösségi közlekedés területén belül. A becslések szerint a 2012-ben még csupán 1 milliárd dolláros éves bevétellel rendelkező autómegosztó iparág 2020-ra át fogja lépni a 6 milliárd dollárt is, és a 2015-ös 7 millióhoz képest várhatóan több mint 12 millió aktív felhasználója lesz világszerte.
Az imént említett cégek újabb ötlete a bérelhető e-rollerek bevezetése, amelyek dokkoló-mentesen elérhetőek, tehát nem kell fix állomáson kikölcsönözni és leadni őket. Egyes források szerint ezek az eszközök még a közbicikliknél is nagyobb népszerűségnek fognak örvendeni, ami nem csoda, hisz könnyebben és praktikusabban lehet majd őket használni, a nagy dugókban is egyszerű lesz velük az előrejutás.
De természetesen hazánkban is használhatunk hasonló megoldásokat. Az ismertebbek között ilyen a fővárosi kerékpáros közlekedést megkönnyítő MOL Bubi szolgáltatás, de a nemrég a GreenGo járműmegosztó vállalkozás versenytársaként elindult MOL Limo-t is ide sorolhatjuk.
Ráadásul már nem csak bicikli- és autómegosztó szolgáltatás üzemel, mivel az E.ON tulajdonában lévő Blinkee.City-nek köszönhetően segéd-motorkerékpárral utazva is élvezhetjük e közlekedési mód előnyeit Budapesten.
A felsoroltak mellett számtalan lehetőség található az ország különböző pontjain, például Győrben, Esztergomban, Debrecenben.
A technológiai fejlődés azonban sokszor megelőzi a társadalom fejlettségi szintjét, ezért olykor a közönség, néha pedig a szabályozási háttér és a piaci szereplők is nehezebben fogadják az újdonságokat. Így történt ez az Uber hazai megjelenésekor is, hiszen a nem megfelelő jogi környezet miatt kevesebb, mint két évnyi fuvarozás után – Törökországhoz, Szlovákiához vagy akár Londonhoz hasonlóan – befejezték magyarországi tevékenységüket. De nem csak ők találkoztak ellenállással: a MOL Bubi például szeretett volna Budapest belvárosában új állomásokat létesíteni, ezt azonban műemlék- és településkép-védelmi szempontokra hivatkozva egyelőre nem engedélyezik. A belvárosból egyébként minden más elektromos közlekedési eszközt is kitiltottak, ennek a segway, az elektromos rollerek és gördeszkák is áldozatul estek. De vajon indokolt lehet a hivatalokban tapasztalt ellenállás?
Olvasd tovább ITT.