Hirdetés

Érkezik a metaverzum a munkahelyekre az iskolákba, de még az egészségügybe is

Az elmúlt évtizedben számos ígéretes virtuális- és kiterjesztett valóság (VR/AR) alapú megoldás született, a mindennapjainkat azonban mégsem szőtte át eddig a technológia. A világjárvány viszont ezen a területen is lényeges változást hozott, hiszen miközben a négy fal közé szorultunk, minden eddiginél jobban vágytunk a valóságot hűen imitáló vásárlás, közösségi programok vagy éppen utazás élményére. Az eredmény: érkezik a metaverzum a munkahelyekre és az iskolákba, de még az egészségügybe is, vírusként terjed a VR a kereskedelemben és az ingatlanpiacon is. A Protechtor szakértői összeszedték a következő évek legfontosabb trendjeit a területen, hiszen az egyik legdinamikusabban fejlődő tech szegmensről van szó: 2030-ra ugyanis már közel 1200 milliárd dolláros piacon osztozhatnak a VR/AR fejlesztések úttörői.

Hirdetés

A koronavírus emberek százmillióit, milliárdjait kényszerítette, vagy valamilyen szinten kényszeríti jelenleg is otthonaikba világszerte, és bár időről-időre fellélegezhetünk, a változó mértékű korlátozások továbbra is megszabják nekünk, hogyan tervezzük a bevásárlásokat, mikor és hova utazzunk vagy éppen milyen formában vegyünk részt a következő szakmai konferencián. Közben rengetegen az online térbe „menekülnek” a valóságból. A helyzet a VR/AR fejlesztések felé hajtotta az előrelátó iparági szereplőket, és úgy tűnik, a következő években kapcsolhat igazán nagy sebességre a technológia alkalmazása, mely egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. De miről is van szó pontosan?

„A virtuális valóság (VR) alatt a digitális technológiák által életre keltett, érzékszerveinket célzó komplex élményt értünk, a kiterjesztett valóságot (AR) pedig úgy tudjuk a legjobban jellemezni, hogy általa a körülöttünk lévő fizikai világba valós időben tudunk csupán virtuálisan létező elemeket ültetni. A vegyes valóságot (MR) pedig a gépek, az emberek és környezet közötti interakciók teremtik meg. Talán elvontnak tűnik mindez, mégis kézzelfogható gyakorlatokat hoz az életünkbe: az IKEA applikációjában már kipróbálhatjuk, hogy mutat majd a kiszemelt kanapé a nappalinkban, a magyar AerinX pedig MR-alapra helyezi a modern repülőgép-karbantartást. Ahány iparág, annyi megoldás – a lehetőségek szinte korlátlanok. A Protechtor Business online workshop-sorozatunk egyik legutóbbi eseményén éppen ezeket az ipari fejlesztéseket jártuk körbe” – mondja Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

5 terület, ahol nagyot mehet a VR/AR a következő években

A virtuális- és kiterjesztett valóság alapú megoldások piacán – oly sok más szegmenshez hasonlóan – a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) technológiája hozhatja el az igazi áttörést a szakértők szerint. „Képzeljük csak el, hogy a VR-szemüvegünk nem csupán láttatni engedi velünk a virtuális világot, de az AI eszközeivel megérti és fizikai valóságként fogja fel azt. Minden, amire a mesterséges intelligencia lehetőséget biztosít számunkra tárgyi valónkban, elérhető lesz a technológia által megteremtett térben, sőt, annál jóval több is” – magyarázza Gönczy Gábor. Emellett várhatóan az 5G hálózatok és a felhőalapú informatika rohamszerű terjedése is nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy új szintre lépjen az ember a virtuális közegben. Mindez talán már a messzi jövőbe vezet minket, de nézzük, hogy hétköznapjainkba mely területeken hoz jelentős változást a következő évtized!

1. Virtuális kézfogás a kollégákkal

Az elmúlt két évben valóságos slágertermékekké váltak az online meeting- és konferencia platformok, és bár mindannyian hálásan vetettük bele magunkat a vírusbiztos közegbe, valami nem volt az igazi. Nos, a virtuális jövőben gyakorlatilag testközelből szemlélhetjük majd a kollégák prezentációját, kezet foghatunk az avatárjukkal, de akár még a tárgyalóban gőzölgő kávé illatát is érezhetjük – és ez már nincs is olyan távol. A Facebook (újabban Meta) már 2021 nyarán bemutatta a Horizon Workrooms platformot, amely az együttműködés és a produktivitás soha nem látott egyvelegét ígéri a virtuális térben, de a vállalatok akár már a tréningtevékenységeket is a VR-felületekre vihetik.

2. Az oktatás forradalma

Naponta hallhatunk arról, milyen nehéz a gyerekek figyelmét lekötni, illetve még inkább használható tudást átadni az egyre nagyobb információs zajban. Az interaktív tábláktól elindulva nagy lépést jelent, ha a biológia órán megismert növényeket a tanulók egy VR-szemüvegen keresztül szemlélhetik, ha megsimogathatnak egy soha nem látott állatot vagy végignézhetik egy uralkodó megkoronázását a virtuális térben. Emellett a technológia valós alternatívát teremt a mentorlásra és különböző továbbképzések megtartására függetlenül attól, hogy éppen egy országban vagy akár földrészen tartózkodik-e az oktató és a hallgató.

3. Új lehetőségek az ingatlanpiacon

Miközben a lakáspiac és a nagyobb építőipari beruházások sem pihentek a pandémia időszakában, jelentősen megnőtt az igény az ingatlanok és fejlesztési területek gyors és biztonságos megtekintésére és az ehhez kapcsolódó technológiai megoldásokra. A vásárlók és befektetők így még azelőtt megnézhetik virtuálisan a kiszemelt új otthont vagy irodaházat, mielőtt az megépülne, a használt lakásokat pedig úgy tudja megmutatni a közvetítő, hogy az érdeklődőnek nem kell hosszú órákat utaznia, mégis testközelből tapasztalhatja az ingatlan adottságait és hangulatát. Sőt, ennél még többet is tud a VR: az értékesítők azt is megmutathatják, mennyi minden rejlik még az ingatlanban, hiszen modellezhetik a különböző átalakításokat, új bútorzatot vagy világítást is.

4. A divatipar jövője: virtuális ruhapróba

A kereskedelem és a divatipar már évekkel ezelőtt elkezdte alkalmazni a különböző VR-technológiákat, hogy a termékek mellett élményekkel is kiszolgálhassák a vásárlók igényeit. Ennek adott új lendületet a pandémia: a divatbemutatók helyett VR-szemüvegben lehetett megcsodálni a ruhákat, de ma már létezik olyan applikáció, mely képes lemodellezni a testalkatunkat, hogy könnyebb legyen a választás. Sőt, találunk olyan fejlesztést is, mellyel gyakorlatilag a virtuális térben próbálhatjuk fel a nekünk tetsző darabot, anélkül, hogy kimozdulnánk a lakásból.

5. Csípőműtét VR-ben

Ha van olyan terület, ami minden másnál jobban felértékelődött az elmúlt két évben, az az egészségügy – amelyet szintén egyre inkább átsző a digitalizáció. A következő években az orvosi VR-piac közel 2.5 milliárd dollárral nő majd és egyre több részfeladat kerülhet át a virtuális világba. Bevett gyakorlattá válhat például, hogy a sebészek VR-ben próbálhatják le az elvégzendő műtétet a megadott betegadatok alapján vagy éppen oktathatják az orvostanhallgatókat a különböző fogásokra, de olyan beavatkozást is végeztek már, melynél a műtőorvosok az általuk viselt speciális szemüvegen keresztül, valós időben kaphattak fontos információkat a páciens állapotáról.

„Legyen szó virtuális meeting platformokról, termékbemutatókról, vagy éppen olyan konkrét ipari alkalmazásokról, mint a felületkezelt alkatrészek minőségbiztosítása, egyet biztosan kijelenthetünk: a különböző VR/AR-megoldások alkalmazása megkerülhetetlen lesz, de ami még fontosabb, nem is éri meg kihagyni az általuk nyújtott lehetőségeket. A technológiát használó cégek arról számolnak be, hogy az egyes feladatokon mintegy 46%-nyi időt tudnak spórolni, a produktivitásuk pedig mindeközben átlagosan 32%-kal nő, ami pénzben is kifejezhető, jelentős hasznot hoz. A következő években minden bizonnyal egyre több területen, egyre könnyebben hordható és egyre sokoldalúbb VR-eszközök jelennek meg” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.

Hirdetés

Elindult a magyar Kickstarter, a Brancs közösségi piactér

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is. A Brancs az első hazai közönségre szabott online piactér, ahol az ország legújabb termék- és szolgáltatásfejlesztési projektjeit közösségi finanszírozással valósítják meg. Az ötletgazdák a leendő vásárlóikkal – azaz a közösség erejével – gyűjtik össze a kampányok megvalósításához szükséges tőkét.

Bővebben

Budapesten rendezik meg Közép-Európa legnagyobb techfesztiválját

Az online térben töltött két év után végre személyesen is várja elsősorban a szoftverfejlesztés terén dolgozó magyar és nemzetközi szakembereket Közép-Európa legjelentősebb, technológiai trendekkel és fejlesztői újdonságokkal foglalkozó techfesztiválja. A kétnapos Craft Conference magyar szervezői közel 30 országból mintegy 1500 résztvevőt várnak, akikkel többek között a NASA, a Google, a Spotify, az IBM vagy az eBay szakemberei, gyakorló kódolók, és a technológia üzleti oldalával foglalkozó vezetők is megosztják tapasztalataikat a legforróbb trendekről. A szellemi útravaló mellett workshopok, vállalati standok és kapcsolatépítő bulik teszik teljessé az élményt, melynek a Vasúttörténeti Park szolgál különleges helyszínéül.

Bővebben
Hirdetés

A diákigazolvány új szerepe, szabadulószobává alakuló városok, és élelmiszertermelés a nappaliban – kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak.

Bővebben

Az innovatív magyar csapat megmutatta: minden második fékezésünk balesethez vezethet

Igencsak hektikusan vezetünk a fővárosban, majdnem minden második fékezésünk, gyorsításunk, vagy kanyarodásunk hirtelen történik, ami balesetveszélyt hordoz magával – mutatnak rá a Cristo autós alkalmazás friss felhasználói adatai. A reggeli órákban Dél-Budán, délután viszont a pesti belvárosi forgalomban kell az átlagosnál jobban figyelni autóvezetőként a hétköznapokon, az ekkor tapasztalt feszültség a hétvégi kb. kétszerese. A Közlekedési Kultúra Napjának alkalmából bemutatjuk az eredményeket, melyek kapcsán a drivingcamp Hungary közlekedésbiztonsági szakértője ad tanácsot a fővárosi autósoknak.

Bővebben

Startupok és nagyvállalatok: együtt sikeresebbek

A friss ötlet, agilitás és az innovációban testet öltő tudás társul a sokévtizedes szakértelemmel, tapasztalattal, technológiai háttérrel, értékesítési kompetenciákkal, partneri hálózattal és erős pénzügyi háttérrel. Így támogatja egymást startup és nagyvállalat, amely együttműködésére egyre több a példa itthon és a nagyvilágban. Az idei Startup Safari konferencián vállalatvezetők, startupok, befektetők készítettek látleletet a hazai startup ökoszisztémáról.

Bővebben

Melbourne-i győztesek a budapesti esettanulmányi versenyen

Idén negyedik alkalommal rendezték meg Magyarországon a régió egyik legnívósabb nemzetközi üzleti esettanulmányi versenyét, a Central European Case Competition-t (CECC). A rendezvény egyik esetadó partnere a Schneider Electric volt, a győztes melbourne-i csapat az ő beszállítóik CO2 kibocsátásának csökkentésére, valamint az EcoStruxure platform újszerű alkalmazására dolgoztak ki koncepciót.

Bővebben

A dolgozók 73 százaléka rugalmasan, nem munkahelyhez kötötten dolgozna

Számos cégnél már kialakult hosszabb távú terv az otthoni munkavégzésre, van, ahol még nem született erről határozott döntés, míg a munkavállalói igények több felmérés szerint is a home office és a hibrid munkavégzés felé mutatnak. A távmunkavégzés különböző formáinak hosszú távú megszilárdulása a legtöbb esetben azért várhatóan nem ütközik majd akadályba, hiszen a vállalatok és a munkavállalók többsége szerint sem csökkent a hatékonyság az otthoni munka során.

Bővebben