Nagy érdeklődés mellett zajlott december 6-án a Start it @K&H inkubátorban rendezett crowdfunding meetup, amelyen a közösségi finanszírozás hazai szakértőinek tapasztalatait, tanácsait ismerhettük meg.
Az elmúlt tíz évben világszerte egyre népszerűbb finanszírozási forma, a crowdfunding néhány éve már Magyarországon is követőkre talál mind befektetői, mind közvetítői, mind ötletgazdai oldalon. A napilapok hasábjain és az online híroldalakon egyre gyakrabban jelennek meg hazai sikertörténetek a közösségi finanszírozás kapcsán, de számos kudarcról is beszámolnak a médiumok.
Röviden összefoglalva: a crowdfunding kampány során egy ötletgazda a termékét egy internetes közvetítő platformon, nagy számú támogató egyenként kis összegű finanszírozására számítva promotálja, majd az összegyűlt összegből kezdi meg a gyártást és szállítást. Első ránézésre úgy tűnhet számunkra, hogy egy-egy ügyesen reklámozott ötlethez kapcsolódóan szinte könnyű pénz az a finanszírozási összeg, ami a kampányidőszakban beérkezik a támogatóktól. Valóban ennyire egyszerű a feladat? Hogyan érdemes nekifogni egy közösségi finanszírozási kampány előkészítésének, milyen buktatókkal szembesülhetnek a kampánygazdák a lebonyolítás során? Milyen platformokat érdemes választani, milyen marketingeszközökkel érdemes igazán élni? Mi történik egy sikeres kampány lezárulta után?
December 6-án a közösségi finanszírozásban jártas szakértői körben tárgyaltuk végig a fenti és ezekhez hasonló kérdéseket a Start it @K&H startup inkubátorban. Panelbeszélgetésünk vendégei közvetlen tapasztalataikat osztották meg a crowdfunding kampányok kapcsán.
Az esemény első perceiben Szaniszló László, az EU-s Interreg programon belül működő Crowd-Fund-Port magyarországi vezetője mutatta be azokat a támogatási lehetőségeket, amelyeket egy crowdfunding kampányt elindító ötletgazda vehet igénybe 2019. június 1-jéig.
Fekete Dániel, az okos infra-fűtőtestet készítő Poizo startup alapítója jelenleg is futó kampányának tapasztalatairól számolt be. Kiemelte, hogy többek között azért is választotta csapatával ezt a finanszírozási formát, mert a forrásgyűjtés mellett hihetetlenül fontos visszajelzéseket kap a felhasználóktól – a crowdfunding a termék piaci validációjára, illetve promóciójára is alkalmas. A korai fogyasztói vagy befektetői visszajelzések útján egyedülálló lehetőség nyílik az üzleti terv, az üzleti modell vagy akár maga a termék átgondolására, finomhangolására. Az eredményes tőkegyűjtéshez megfelelő tőkeháttér is indokolt: a kampány hatékony lefolytatásához mindenképpen szükséges a kb. milliós nagyságrendű összeg előzetes biztosítása, ami jórészt kommunikációs költségeket hivatott fedezni (grafikai, marketing- és videókészítési költségek). Hangsúlyozta azt is, hogy az összegyűjtött összeg felhasználását nagyon alaposan meg kell tervezni már jó előre, hogy ne a kampányidőszakot követően merüljenek fel a gyártástechnológiával, illetve a termékek leszállításával kapcsolatos, akár csődöt is eredményező gyakorlati problémák.
Szeles Nóra, a részvény alapú crowdfunding hazai úttörőjének szánt Tőkeportál szakértője a szabályozási környezetről és a közvetítői feladatkör kihívásairól mesélt. A pénzügyi szakember kifejtette, hogy a crowdfunding egyfajta finanszírozási hidat jelenthet az ún. 3F-források (friends, fools, family) és a kockázati/intézményi tőke adta lehetőségek között. Elmondta, hogy hamarosan az Európa Tanács dönt arról az összeurópai szabályozásról, amely minden EU-s tagállamban lehetőséget biztosít a részvényalapú közösségi tőkebevonásra, vagyis a tőkéért cserébe a vállalkozásban részesedést kapnak a hozzájárulók, az ún. közösségi befektetők. A Tőkeportál csapata ehhez a finanszírozási típushoz kínál platformot, emellett a gyűjtőkampány technikai és kommunikációs előkészítésében is segítséget fognak nyújtani.
Péter Viktor vállalkozása, a Mindclash Games már majdnem 2 millió dollár értékben vont be tőkét közösségi finanszírozással, ami üzleti modelljük szerves részévé vált. A csapat stratégiai táblajátékok fejlesztésén munkálkodik. Mint kiderült, ez a terméktípus ideális a közösségi finanszírozás intézményéhez, hiszen jól behatárolható és elkötelezett a célcsoport. Őket sokszor a direkt marketing eszközeivel érték el, például a nagy sikerű Trickerion játék promóciója során bűvészműhellyé változtatták standjukat egy németországi játékkiállításon. Mindig ügyelnek arra, hogy megfelelően ismert legyen az aktuális termékük már jóval a kampány indítása előtt, összegyűjtik a kellő számú feliratkozót és médiakapcsolatot. Elmondta továbbá, hogy hosszas utánajárásra volt szükség a kapcsolódó jogi és adózási kérdések előzetes tisztázásához.
A résztvevők egyetértettek néhány általános szabályban, amit egy ötletgazdának mindenképpen be kell tartania ahhoz, hogy egyáltalán esély nyíljon egy eredményes kampányra:
- A részletes előkészítő munka kulcsfontosságú. Ez magában foglalja a termékötlet megfelelő mélységű kidolgozását és a prototípus elkészítését (manapság már az egyszerű vázlatokra, tervekre önmagukban nehéz finanszírozást találni), valamint a közvetítő platform (Kickstarter, Indiegogo vagy más oldalak) körültekintő kiválasztását.
- Az üzleti terv és az árazás kialakítása kritikus fontosságú (figyelembe véve a beérkezett összegekhez való hozzájutás tranzakciós költségeit).
- A kommunikációs terv elkészítése és következetes végrehajtása jelenti a kampány lelkét (beleértve a kampány hangsúlyos média- és közösségi jelenlétét, a kampányoldal designelemeinek és tartalmi részeinek igényes kidolgozását, különös hangsúllyal a megfelelő kampányvideón).
- A fentiek mellett kitartó, folyamatos és proaktív kampányjelenlét, továbbá rugalmasság és gyors reakcióképesség szükséges a kampányfeltételek esetleges változásaira és a vásárlói/finanszírozói interakciókra.
A szakértőknek köszönhetően nagyon hasznos és információdús estét zártunk a Start it @K&H inkubátorban – biztosak vagyunk abban, hogy a témával a közeljövőben még részletesebben fogunk foglalkozni.