Hirdetés

Éhesek a sikerre

Akik hozzánk jönnek, mind éhesek, akarják a sikert, és ezért hajlandók megdolgozni – mondja Kisgergely Kornél. A Hiventures vezérigazgatójával a 100 eddigi startup-befektetés kapcsán az új vállalkozói ökoszisztéma fejlesztéséről, a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekről, a nemzetközi expanzióról és a várható év végi pezsgőbontásról beszélgettünk.

– Megvan a századik befektetési döntésetek. Húzós volt az eddigi időszak?
– Az üzleti tervünkben egészen pontosan az szerepelt, hogy az idei évben 4,3 milliárd forintnyi forrást helyezünk ki. Ebből megtörtént 3,4 milliárd folyósítása, és nagyon felpörögtünk az év végére, úgy hogy ezt a tervet is túl fogjuk teljesíteni,
amely elég ambiciózus volt az induláskor is, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy februárt követően állt be a munkavállalóink 90 százaléka. Így ezt az üzemi sebességet az év közepétől vettük fel. Ezeknek az ügyeknek egy fél éves átfutás van, szóval pont az év utolsó három hónapjára valósul meg a szerződéskötések, és a folyósítások 90 százaléka.

– Mi számít a legjobban, minél több befektetés vagy sokkal inkább az, hogy a végén 100-ból legalább 90 projekt sikerrel záruljon?
– Az eddigi 100 befektetéshez azt is hozzá kell tenni, hogy 900 jelentkezés regisztráltunk az idén. Vagyis tudtunk válogatni, és csak olyan befektetést valósítottunk meg, ami jónak tűnik. Olyan cégeket keresünk, amelyekben benne van az a potenciál hogy régiós nagyvállalatokká, vagy globális nagyvállalatokká tudják kinőni magukat. Egyelőre nem kellett itt mennyiség és minőség tekintetében kompromisszumokat kötnünk. Az a küldetésünk, hogy a hazai ökoszisztémát fejlesszük. Azzal, hogy csomó halott céget csinálunk, abból nem lesz ökoszisztéma fejlesztés. A célunk tehártehát egyértelműen az, hogy sikeresek legyen a tőlünk befektetéshez jutott start up vállalkozások.

– Miben mérik a sikert a Hiventures-nél?
– Amikor arról van szó, hogy 57 milliárd forintot fogunk 7 év alatt kihelyezni, az eu-s forrásokból pedig több száz milliárd forintot különítettek el kockázati tőkebefektetésre, akkor ha ezt az előző 67 éves időszakhoz mérjük, ez egy nagy szám és ez alapján joggal lehetnek az embereknek kételyei, miként lehet ennyi pénzt minőségileg kihelyezni. De ha ezt az 57 milliárdot az ország 350 ezer milliárd forintos GDP-jéhez mérjük, akkor ez annak a két ezreléke, vagyis jól mutatja azt, hogy a startup ökoszisztéma mennyire kicsi és tulajdonképpen jelentéktelen ma még, nemzetgazdasági szempontból bőven van még tér a fejlődésre.
Ha az ember felmegy a chrunchbase-re, láthatja, hogy Magyarországon 390 start up cég működik. Az 1,3 milliós lélekszámú Észtországban pedig 530. Tízszer több startup van Észtországban mint Magyarországon, ha lélekszámra vetítjük. Reális célkitűzés, hogy Magyarországon is legyen ez az egész ökoszisztéma nagyobb. A mi célunk, hogy 1000 új céget indítsunk el 7 év alatt. Úgy gondolom, hogy ez reális.

– A számok alapján hatalmas a roadshow nálatok. De mennyire van benne az X-faktor ezekben a start upokban? Látattok olyat, amire azt mondtátok: wow?

– Igen! Minden héten van inkubációs befektetési bizottsági ülésünk és akcelerátor megbeszélés.
Tegnap két csapatot hallgattunk meg, mind a kettő nagyon pozitív volt. Nem minden héten ilyen jó a felhozatal, de most még ennek a hatása alatt vagyok.

Az egyik egy nagyon fiatal, 20-as éveikben járó csapat volt, akik egy olyan új termékkel jöttek hozzánk, amin elsőre mosolyogtunk, de végig vitt a prezentáció, és látszott, hogy nagyon átgondolták ezt az egészet, és a végére meggyőztek minket arról, hogy ez életképes dolog lehet. Arra teremtettek, hogy jó startupperek legyenek. Remélem, hogy tudunk nekik segíteni abban, hogy ezen az úton el tudjanak indulni.
A másik, 30-as éveikben járó fiatalokból álló csapat olyan piacra menne, ami jól körülhatárolt, és ők nagyon jól ismerik azt, Egy olyan terméket fejlesztettek ki, amiben valódi innováció van. Vérprofik voltak.

De mondok néhány konkrét befektetést is. Úgy gondolom, ami most egy forrongó technológiai újítás, az a mesterséges intelligenciának az alkalmazása különböző üzleti folyamatokra. És az az eddigi tapasztalatunk, hogy számos cég mozog ezen a területen otthonosan Magyarországon. Köztük olyanok, akikbe konkrétan be is fektettünk.

Az egyik nagy kedvencünk az online médiafigyelésre specializálódott Neticle csapata. Algoritmusok segítségével az interneten és a közösségi médiában, tudják értelmezni milyen szövegkörnyezetben (pozitív vagy negatív hír) hangzik el az adott cégnek a neve. A régiós terjeszkedésükbe fektettünk be, jelenleg is több országban próbálják megvetni a lábukat.

Van egy másik cég, a Chatler, ami szintén mesterséges intelligenciát alkalmaz. Most folyik a szerződéskötés velük. Chatbotokat forgalmaznak, sok-sok kérdésre tudnak válaszolni velük, és ezzel jelentősen le tudják csökkenteni az ügyfélszolgálatot.

– Az a fő cél, hogy minél több start up külföldön is labdába rúgjon. Erre van egyáltalán komoly esély?
– A nemzetközi terjeszkedés mindenképpen szempont. Minden céghez úgy állunk hozzá, hogy csak akkor érdekes számunkra, ha abból nemzetközi történtet lehet. A kezdettől fogva úgy építjük ezt, a céget hogy ebben minél inkább segíteni tudjuk őket. A start up-ok számára Magyarosrszág csak egy tesztpiac, a magyar piacból egyikük sem tudna megélni. Az a járható útvonal, hogy először itthon legyen sikeres az ötlet, aztán jöjjön a régiós terjeszkedés. Majd Nyugat-Európa és Amerika. Ez az optimális menete a dolgoknak.

– A kérdés csak az, mennyire nyitottak, vállalkozó kedvűek és bátrak a magyar startupok, hogy kipróbálják magukat idegenben is?
– Szerencsére nagyon inspiráló startupperekkel találkozni. Sok negatívumról lehet hallani a magyar vállalkozók köréről, hogy nem elég innovatívak, nem akarnak többet és külföldön is vállalkozni. Akik hozzánk jönnek, mind éhesek, és akarják a sikert és ezért hajlandók is megdolgozni, úgyhogy akik eljutnak oda, hogy nálunk prezentálnak, a szemükben benne van az áldozathozatal vágya is.

– A Hiventures az idén Londonban, Berlinben, Párizsban is megjelent a startup campus program keretében, és tehetséges kint lévő magyar vállalkozásokat mutatott be az ottani befektetőknek. Hogy látjátok, mekkora a potenciál a kint tanuló, dolgozó magyaroknak, hogy megvessék lábukat az ottani startup ökoszisztémába?

– A külföldön menő egyetemen tanuló magyar fiatalok számunkra két szempontból is nagyon fontos célközönség. Egyrészről valami olyasmit tanulnak meg kint, ami világviszonylatban is aktuális tudás. És azok mennek ki, akikben ambíció van, megtanulnak folyékonyan angolul és lesz helyismeretük. Ők a legjobb startup jelöltek. Másrészt nekünk egy kiemelt stratégia célunk, hogy a kint élő magyar fiataloknak alternatívát tudjunk nyújtani a kinti munkavégzés és a tartósan kint maradással szemben. Egy olyan alternatívát, hogy felhasználva a kint megszerezett tudást és kapcsolatrendszert magyarországi bázissal egy nemzetközi vállalatot építsenek fel. Ez egy olyan alternatíva, ami egy Londoni élettel szemben is életképes lehet.

– A V4 országokban nagyszabású start up versenyt indítottatok. Miért?
– Fontos nekünk, hogy folyamatosan feltérképezzük a nemzetközi lehetőségeket. Úgy gondoljuk, hogy nem az a királyi út, hogy kis magyarországi sikerek után egyből a nagy nemzetközi piacokat célozzuk meg. Sokkal biztonságosabb, meg beváltabb módnak tűnik, ha először a regionális terjeszkedés indul meg és utána következik a világ meghódítása. Vagyis fontos a regionális ismerkedés, ezáltal pedig a portfólió cégeink bemutatása a régiós országok különböző fontos szereplőinek.

– Mennyire tartod fontosnak, hogy a nagy hazai vállalkozások közül is minél többen nyissanak a start upok felé? A multik nem mindig találják az összhangot a fiatal munkaerővel.
– Nagy a hipe most a startuppokkal meg az új technológiai trendekkel kapcsolatban. Ennek megfelelően a nagyvállalatok részéről is egyre nagyobb az érdeklődés a startupok iránt. Ez a legbiztosabb módja, hogy az új technológiákat ők is adaptálják és szolgáltatásként megvásárolják. Nekünk nem kell nagy erőfeszítéseket tennünk, hogy a nagyvállalati kapcsolatunkat kialakítsuk. Nagyvállalatok keresnek meg minket, és érdeklődnek hogy szerintünk mi az értékes. A KPMG-vel van is például egy együttműködésünk. Rendszeresen bemutatjuk nekik a startupjainkat. Ők pedig azokat, akikben fantáziát látnak, tovább ajánlják a partnereinek. Ebből már született több megrendelés.
Azt is látjuk, hogy inkubátorokat, akcelerátorokat alapítanak a nagyvállalatok. Ez néha inkább PR-tevékenység részükről, mint hogy komoly stratégia lenne. Persze tisztelet a kivételnek. Tény, hogy lassan ott tartunk, több az edző mint a játékos. Nagyon sok befektető jut a 390 startupra. Mi azt látjuk, hogy a cégek számát kell növelni elsősorban.

– Ehhez most sok minden adott, amolyan startup láz van Magyarországon. Szerinted meddig tart még mindez?
– Ami biztos, hogy mi 7 évig rendelkezésre fogunk állni. Ez alatt az idő alatt a munkaerő 30-40 százalékát is ki fogja váltani válthatja a mesterséges intelligencia. Ez globális szinten is nagy átcsoportosítást jelent majd a jövedelmekben, amelyek haszonélvezői – a nagy tech cégeken kívül – a ma még kis statupok lesznek. Ezek végzik el azt a munkát, hogy a már most is elérhető technológiákati integrálják az üzleti folyamatokba. Ha nem okoz nagy csalódást ez az új technológióa, a startup láz még inkább erősödni fog.
Globális átcsoportosítások lesznek mindenütt a jövőben, mert nagyon sok mindent lehet majd algoritmusokkal kiváltani. Ezeknek a változásoknak a legnagyobb haszonélvezői a start up cégek lesznek. Magyarországnak mindeközben szüksége van arra, hogy egy versenyképes gazdasága legyen. Ehhez a vállalkozói kultúrát is magasabb szintre kell helyeznie, el kell érni, hogy minél több ember által választott létforma legyen ez. Nem kell persze mindenkinek staruppernek lennie, de a mostani arányokon jelentősen javítani kellene.

– A századik befektetés után gondolom, megvolt a pezsgőbontás.
– Nem volt idő még pezsgőt bontani. Amint korábban mondtam, nagy most a pörgés. Majd csak az ünnepek között fogunk tudni megállni kicsit és a tapasztalatokat kiértékelni. Ha sikerül túlteljesíteni a tervet, ahogy most gondoljuk, akkor lesz pezsgő bontás.

Simon Krisztián

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások