Durva konfliktusokat szülhet, ha nem válaszolunk egymásnak azonnal

A chat egyre türelmetlenebbé tesz bennünket – ha azonnal nem érkezik válasz nyugtalanok leszünk. A válasz elmaradásának hátterében számos tényező állhat, de a legtöbben elsőként személyes okokat sejtenek a háttérben.

A chatprogramokat úgy alakították ki, hogy jutalomként éljük meg a partnerünk reakcióját, sőt, már az is örömmel töltsön el minket, hogy látjuk a kis pontocskákat, amik arra utalnak, hogy a másik fél választ ír. A válaszéhség a mobilok elterjedésével egyre fokozódik, és így egyre több időt, illetve egyre nagyobb gyakorisággal töltenek online a felhasználók.

A Samsung Electronics legújabb kutatásából például kiderül, hogy a kamaszok 54, a felnőttek 57 százaléka sose kapcsolja ki a telefonját. A fiatalok közül majdnem minden harmadik néhány percenként ránéz a készülékére, míg a felnőttek majdnem harmada félóránként. A folyamatos készenlét válaszfüggőséghez is vezethet, ami szüntelen agyalást jelent a másik fél szándékairól. „A körülöttünk lévő világ is azt sulykolja, hogy minden platformon adjuk át magunkat ennek a tendenciának – vélekedik Skultéti-Szabó Katalin, klinikai szakpszichológus. – A kommunikáció azonban nagyon összetett folyamat, amit a testbeszéd is kiegészít. A virtuális eszmecsere során ez a vizuális kellék hiányzik eszköztárunkból, így nem csoda, ha hiányában elbizonytalanodunk és helyettesítőket keresünk. A legdurvább konfliktus abból adódik egy ilyen helyzetben, amikor nem válaszolnak a kérdéseinkre, figyelmen kívül hagynak bennünket. Ez a »virtuális testbeszéd«, ami ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a valóságos.”

A legtöbb emberben kisebb-nagyobb szorongást okoz, ha nem kap választ az üzeneteire, ez felerősödik, amikor a különböző appokban látjuk is, ha a másik fél már elolvasta. Nem csak a válaszhiány okoz szorongást, de az is, ha mi kapunk olyan üzenetet, amire nem akarunk válaszolni. Ilyenkor trükközni kezdünk, inkább nem nyitjuk meg az üzenetet vagy megpróbáljuk elrejteni az infót arról, hogy olvastuk a sorokat.

De miért is nem kapunk/adunk választ?

Ennek több oka lehet, melyek akár kombinálódhatnak is:

Hétköznapi ok: Egyszerűen nem érünk rá az adott pillanatban, később pedig elfelejtünk reagálni.

Játszmázás: Ha pszichológiai hadviselést óhajt folytatni valaki, arra kifejezetten jó terepet nyújt a virtuális tér. Online könnyebb játszmázni, mint élőben. Ezekben az esetekben a nem válasz is válasz, mellyel az egyik fél jelezheti, hogy a másik túl gyakran és túl sok információt ír. De a válaszhiány kifejezett célja lehet az is, hogy a partner rosszul érezze magát.

Személyiségbeli ok: A háttérben az is állhat, hogy az illető egyszerűen nem mer válaszolni. Kíváncsi, de félénk vagy gyáva, esetleg el akarja kerülni a kellemetlen interakciókat. Az is jellemző, hogy valaki inkább nem válaszol, mintsem veszekedésbe keveredjen vagy kellemetlen érzése legyen, mert alacsony a tűrésküszöbe ezen a téren. És nyugodjunk meg: van, aki egyszerűen unja a virtuális csevegést és sajnálja rá az időt.

Hogyan győzzük le az aggodalmunkat?

„Az okostelefon a mindennapjaink részévé vált, így talán természetesnek vesszük, hogy ha írunk valakinek, az rögtön látni fogja az üzenetünket.

A technológia valóban közelebb hoz bennünket és ennek tagadhatatlan előnye, hogy hívás nélkül is azonnal kapcsolatba tudunk lépni másokkal

– tartja fontosnak Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője. – Azonban, mint kutatásunkból is kiderült, személyes társaságban a többség nem tartja illőnek a mobilozást, így gyakran azért nem kapunk instant választ, mert a másik félnek egyszerűen nem alkalmas a helyzet.” A felelős használathoz tartozik saját önbizalmunk védelme is: ne érezzünk kényszert az azonnali válaszra, és ne érezzük rögtön megbántva magunkat, ha késik a másik reakciója. Skultéti Katalin, klinikai pszichológus szerint a realitás talaján kell értékelni a mobilon kapott reakciókat. „Nem szabad átesni a ló túloldalára, azaz nagyobb jelentőséget tulajdonítani a válaszhiánynak, mint amennyit valóban érdemel. Az okostelefonok megkönnyítik az életünket, de nem gondolkoznak és éreznek helyettünk, azt továbbra is önmagunknak kell” – véli a szakember.

Gimnazisták is tanulhatnak a startup kultúrából

Három budapesti középiskolát követően, december elején a Tóth Árpád Gimnázium Karriernapján Debrecenben is bemutatkozott a Startup Campus High School program. Az előadás-sorozat célja közelebb hozni a középiskolás fiatalokhoz a startup vállalkozói kultúrát, valamint ismertetni az ehhez kapcsolódó karrierlehetőségeket.

Bővebben

Váratlan trónkövetelő applikáció előzte meg a YouTube alkalmazást

A Twitter igazgatója által indított startup, az okostelefonokat kártyaelfogadó terminállá alakító Square, egy bitcoin vásárlást is lehetővé tevő alkalmazást dobott a piacra. A Cash App néhány nappal ezelőtt, átvette a legnépszerűbb ingyenes alkalmazás helyét az Apple App Store-jában. A pozíciót korábban a YouTube foglalta el.

Bővebben

Összefogás jött létre az egészségügy innoválásáért

A General Electric (GE) egészségügyi üzletága, a GE Healthcare és a Hiventures, az MFB csoport tagja stratégiai megállapodást kötött annak érdekében, hogy kölcsönösen segítsék a jövő egészségiparhoz kapcsolódó innovatív elképzeléseit és kezdeményezéseit. A két vállalat közös célja, hogy az együttműködés révén a kezdeményezések minél eredményesebbek és önfenntartóak legyenek és ezáltal hozzájáruljanak egy értékteremtő startup ökoszisztéma kialakulásához az európai régióban.

Bővebben

A jól átgondolt üzleti terv magabiztosságot ad a vállalkozóknak

Kováts Dávid és Szabó Károly, a Collectorism alapítói mindketten évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a műkereskedelemben – ismerték a gyűjtők kultúráját és természetét – a hazai és a külföldi piacon egyaránt. Aztán 2014-ben gondoltak egy nagyot, majd a gyűjtők számára létrehoztak egy közösségi oldalt és online piacteret. A Collectorism indulását saját bevallásuk szerint professzionális alapokra kívánták helyezni, így az üzleti tervezés sem maradhatott el – melyhez a MyConcept szakembereinek segítségét hívták.

Bővebben

A fiatalok bérigénye nem túlzó

A fiatalok nagyobb arányban számítanak fizetésemelésre, mint korábban – ez derült ki a K&H ifjúsági indexének 2018 második féléves adataiból. Az eredmények azt mutatják, hogy a 19 és 29 éves kor közöttiek több mint 70 százaléka számít fizetésének növekedésére. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint a pénzügyi oktatást érdemes minél korábban elkezdeni a fiataloknál, hiszen ez a későbbiekben a munkához való hozzáállásukban és fizetési igényeikben is megmutatkozik.

Bővebben
A Startup! Online is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel teljesen névtelenül megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Akár most, akár a későbbiekben a "Süti beállítások" gomb megnyomásával módosíthatod a beállításaidat. A későbbiekben ezt a funkciót a főoldal alján találod.
Cookie beállítások