Hirdetés

Az utasdrónok öt éven belül berobbanhatnak a közlekedésbe

Dubajban, Szingapúrban, Los Angelesben és Dallasban már kísérleti mintaprojekteket terveznek elektromos, személyszállításra alkalmas drónokkal, és a Roland Berger elemzése szeirnt már most világszerte több tucat cég foglalkozik ilyen eszközök fejlesztésével.

Ami nemrég még csak távoli álom volt, a technológiai innovációknak köszönhetően ma már egy fellendülés előtt álló piac. A Roland Berger nemrég megjelent, Városi Légi Mobilitás: Egy új közlekedési mód megjelenése című tanulmánya szerint világszerte jelenleg mintegy 75 cég foglalkozik személyszállításra alkalmas drónok fejlesztésével.

„Arra számítunk, hogy az utasdrónok a városon belüli és a regionális utazások tekintetében is reális közlekedési eszközök lesznek a következő öt-tíz éven belül”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. „Az akkumulátor-technológia és az önvezető rendszerek fejlődése jelentős lökést fog adni ennek a szektornak.”

Bár a következő néhány évben a személyszállító drónok világpiaca még viszonylag szűk marad – a Roland Berger szakértői előrejelzése 3000 drónnal számol a légtérben 2025-ig – az ezt követő években exponenciális növekedés várható, ahogy a drónok beszerzési és üzemeltetési költsége is jelentősen csökkeni fog a helikopterekéhez képest.

A tanulmány szerzői azt várják, hogy kezdetben a légi járművek ezen új generációját elsősorban repülőtéri transzferekre, illetve személyek városon belüli és városok közötti szállítására fogják használni. „A személyszállító drónok átalakíthatják a városi mobilitási mixet,” jelentette ki Schannen Frigyes. „A megfelelő keretek között pedig hozzájárulhatnak a dugók enyhítéséhez is, amelyek jelenleg annyira gyakoriak a közlekedési hálózatainkon.”

Az, hogy hogyan fog valójában kinézni az első városi közlekedésben használt drón még vita tárgya.

Az ígéretes jövőbeni tervek között szerepelnek többek közt ún. multikopterek vagy kvadkopterek, döntött szárnyas légi járművek, függőleges fel- és leszállásra képes járművek (Vertical Takeoff and Landing – VTOL), valamint különféle hibrid konstrukciók is. Míg a különböző rotor-meghajtású megoldások a belvárosi használatban lehetnek ideálisak, ahol kevés hely áll rendelkezésre, a gyorsan mozgó VTOL járművek a nagyobb távolságok megtételére lehetnek jó választás.

Néhány szabályozási akadályt is el kell még hárítani. „Az elektromos meghajtású utasdrónoknak nem csak megfelelő töltőállomásokra és szervizekre van szükségük, hanem biztonságos és engedélyezett folyamatokra és például leszállási pontokra is. A megfelelő helyszíneket pedig gyakran nehéz megtalálni.” – mondta Schannen Frigyes.

Az elektromos légi járművek működéséhez erős 5G/6G mobilhálózat is szükséges, amely garantálni tudja a kommunikációt az irányító központokkal és más felhasználókkal is a felszínközeli légtérben.

Mindemellett a szabályozó is kihívásokkal szembesül, mivel a felelős felügyeleti szervek, a különböző légtér-kategóriák és az új technológia jogi kérdései jelenleg még meghatározásra várnak.

A célzott partnerségeknek kiemelt jelentősége lesz az utasszállító drónok sikerében. Példaként itt van Ingolstadt esete, ahol a bajor állam 14 másik európai hatósággal működik együtt (többek között Genf, Hamburg, Brüsszel, Antwerpen és Toulouse városában) az EU Urban Air Mobility Initiative (Városi Légi Mobilitás Kezdeményezés) keretében. A német szövetségi kormány és a Bajor Szabadállam mellett Ingolstadtnak sikerült bevonnia a projekt indításába az üzleti szférát, a környező repülőtereket és más szereplőket is. A felek együtt fognak dolgozni azon, hogy meghatározzák a potenciális használati eseteket és a tesztrepülések indításához szükséges előfeltételeket.

„Ha Európában sikerül a különböző szereplőket egy asztalhoz ültetni és elérni, hogy szorosabban együttműködjenek, akkor az egy valódi mobilitási forradalomhoz vezethet, ami enyhítheti a nyomást a bedugult és környezetszennyező városi úthálózatokon.” – jósolta Schannen Frigyes.

Kép: RolandBerger

Keresik a legdinamikusabban növekvő techcégeket

Újra pályázhatnak a Technology Fast 50 díjra a gyorsan fejlődő technológiai cégek: a Deloitte immár 23. éve hirdeti meg közép-európai versenyét, amely a technológiai iparág leggyorsabban növekvő vállalatait rangsorolja. Mind a már befutott, mind a feltörekvő technológiai vállalatoknak platformot biztosítva arra, hogy szélesebb körben bemutathassák innovatív megoldásaikat.

Bővebben

Minden negyedik hazai fintech cég részesült már kockázatitőke befektetésben

A hazai fintech szektor bővülése a koronavírus-járvány megjelenését követően is folytatódott, mára csaknem 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük pedig meghaladta a 170 milliárd forintot – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2022-es FinTech és digitalizációs jelentéséből.

Bővebben

Kalandozások a tokenizáció világában

A blockchain technológia és az erre épülő tokenizáció az élet egyre több területén van jelen. Pontosan ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy megismertessük és megértessük ennek előnyeit az üzleti döntéshozókkal – mondta Czeglédi Tamás a Blockchain koalíció szakmai vezetője, a Kalandozások a tokenizáció világában című online kiadványuk megjelenése kapcsán.

Bővebben

Orvosokkal közösen tervezik a jövő magyar kórházait

Automatizált robotrendszerekkel, a páciensek és a dolgozók mozgásának előzetes szimulációjával és a gazdaságos üzemeltetést szolgáló energetikai megoldásokkal segíti a hatékony betegellátást az egészségügyi intézmények következő generációja. Ezeket az orvosokkal szoros együttműködésben alkotják meg az építészek. Már Magyarországon is több ilyen projekt van folyamatban, amelyek tervezésén a kórházfejlesztés terén új szemléletet meghonosító Paulinyi & Partners építésziroda dolgozik.

Bővebben

Magyar diákok által fejlesztett önvezető autónak drukkolhatunk Nogaro városában

Környezetérzékelés, GPS-es és mobilnetes pozícionálás, pontos kamerarendszer. Többek közt ezek az önvezető járművek elengedhetetlen feltételei. A győri Széchenyi István Egyetem csapata évek óta fejleszti autonóm járművét, most pedig izgalmas kihívás előtt áll: július elején a franciaországi Nogaro városában egy komplex feladatokból álló nemzetközi versenyen vesznek részt, ahol a precíziós önvezetéshez szükséges netkapcsolatot a Yettel biztosítja számukra.

Bővebben

Hetvenmillió forintos fejlesztéssel épül a jövő hálózata a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban

Autonóm villamossági hálózatot építenek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központjában a Schneider Electric műszaki támogatásával. Az úgynevezett micro-grid rendszer fejlett energiamenedzsment szoftvereket is tartalmaz, és az oktatás segítése mellett lehetőséget kínál az új technológiák iránt érdeklődő hazai vállalkozások számára is, hogy megismerjék, milyen előnyöket kínálnak ezek a megoldások. A Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, több mint kétezer munkavállalóval Magyarországon.

Bővebben