Hirdetés

Átrendezi a pénzügyi szektort a digitalizáció

A kriptovalutákat fialó blokklánc-technológia bevezetése ugyan még várat magára, de a pénzügyek digitalizálása már így is az üzleti modell teljes újragondolására késztette a bankszektor innovatívabb szereplőit – számolt be tapasztalatairól Hetényi Márk, az MKB vezérizgató-helyettese az Infotér 2018 konferencián.

Somkuti András, az elektronikus aláírás specialista Netlock ügyvezetője és a Docler Csoport elnöke, előadásában elmondta, a munkaerőpiac lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot, igy a magyar GDP növekedés fenntartásának záloga a digitalizáció lehet. Az e-aláírásra épülő technológia mind a versenyszférában, mind a közigazgatásban jelentős hatékonyság növelést hordoz magában, amely a gazdasági bővülés egyetlen útja lehet.

„A digitalizálás már nem csupán számítástechnikai fejlesztéseket jelent a pénzügyi szektorban, hanem az eddigi üzleti modell megváltoztatását is” –

kezdte felszólalását Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyettese. Aki szerint a magyar pénzügyi szférában unikális, ahogyan bevallottan jókora kockázatot vállalva – a szervezeti felépítéstől a vállalati folyamatokon át az ügyfélkiszolgálásig – mindent a technológia lehetőségekben rejlő lehetőségek kibontásának rendeltek alá. A követendő utat nem a nemzetközi bankvilág, hanem a számítástechnikát kreatívan használó sikersztorik jelölték ki számukra. Hetényi elmondása szerint az online könyváruházból globális kereskedelmi hálózattá fejlődött Amazon, vagy a mezőgazdaságot felhőalapú űrtechnológiával támogató John Deere „traktorgyár” példája lebegett a szemük előtt.

Az MKB vezérigazgató-helyettese szerint az open banking elve mentén bevezetett új nemzetközi előírások miatt a pénzintézetek így is, úgy is kötelesek megoszthatóvá tenni az adatvagyonukat, ezért célszerűbb házon belül vagy a harmadik fél bevonásával bővíteni a szolgáltatások listáját. Hetényi meggyőződése, hogy kizárólag a hitelezésre, betétgyűjtésre, illetve a pénzügyi tanácsadásokra alapozva ma már nem lehet bankot működtetni.

A platformokra bontott, modulokból álló digitális struktúra ugyan még nem használja a kriptovaluták miatt egyre többet emlegetett blokklánc-technológiát, de csak idő kérdése, hogy a például az ígéretek ellenére még most is akadozó átutalások, órák helyett csak egy pillanatot vegyenek igénybe.

„Már viszonylag kis cégméretnél is tízmilliós megtakarítást jelent a digitális ügymenet” – ismertette a technológiaváltás más vetületét Somkuti András, a Netlock Kft. ügyvezetője, a Docler Csoport elnöke. A digitális adatmenedzsment és az e-ügyintézés témáját is körbejáró Infotér 2018 konferencián a digitális aláírás technológiáját innovátorként jól ismerő szakember elmondta, hogy Magyarországon évente mintegy 50 ezer tonna, hozzávetőleges 10 milliárd A4-es lapoldalt kitevő papírt használnak el üzleti célra, ezek szállítása, tárolása, irodai mozgatása már középvállalati szinten is több millió, gyakran tízmillió forintos kiadást jelent. Somkuti szerint csak az e-aláírás használatával számlák, teljesítési igazolások, fuvarlevelek, orvosi leletek, munkaügyi dokumentumok, szerződések tömegei kerülhetnek át a digitális világba.

Az egységes európai szabályozás, az EU-s piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról szóló eIDAS-rendelet óriási előrelépést jelent, bár csak lassan érvényesül a mindennapokban. Somkuti szerint a magyar cégek adaptációjához a technológia jobbára még hiányzik. A szabályozói környezet ugyanakkor akár önmagában is felgyorsíthatja a digitális evolúciót. Somkuti az ügyvédek, közjegyzők számára a cégeljárásokban, vagy a végrehajtói ügyekben ma már Magyarországon is kötelező e-aláírással szignált elektronikus beadványokat említette.

„Észtország a 2000-es évek elején indított közigazgatási digitalizálással a GDP 2 százalékára rúgó összeget takarít meg évente. Az észt szakemberek állítják, hogy az állam 1 eurót spórol minden egyes e-aláírással, és ez csak egy szelete az e-közigazgatásnak” – hozott egy kézzel fogható példát Somkuti. Szerinte

„nem nagyon van más út, mint az, hogy ahol csak erre mód van a vállalatok és az állami szféra is áttereljék a most még zömmel papíron zajló folyamatokat a digitális térbe”.

Keresik a legdinamikusabban növekvő techcégeket

Újra pályázhatnak a Technology Fast 50 díjra a gyorsan fejlődő technológiai cégek: a Deloitte immár 23. éve hirdeti meg közép-európai versenyét, amely a technológiai iparág leggyorsabban növekvő vállalatait rangsorolja. Mind a már befutott, mind a feltörekvő technológiai vállalatoknak platformot biztosítva arra, hogy szélesebb körben bemutathassák innovatív megoldásaikat.

Bővebben

Minden negyedik hazai fintech cég részesült már kockázatitőke befektetésben

A hazai fintech szektor bővülése a koronavírus-járvány megjelenését követően is folytatódott, mára csaknem 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük pedig meghaladta a 170 milliárd forintot – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2022-es FinTech és digitalizációs jelentéséből.

Bővebben

Kalandozások a tokenizáció világában

A blockchain technológia és az erre épülő tokenizáció az élet egyre több területén van jelen. Pontosan ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy megismertessük és megértessük ennek előnyeit az üzleti döntéshozókkal – mondta Czeglédi Tamás a Blockchain koalíció szakmai vezetője, a Kalandozások a tokenizáció világában című online kiadványuk megjelenése kapcsán.

Bővebben

Orvosokkal közösen tervezik a jövő magyar kórházait

Automatizált robotrendszerekkel, a páciensek és a dolgozók mozgásának előzetes szimulációjával és a gazdaságos üzemeltetést szolgáló energetikai megoldásokkal segíti a hatékony betegellátást az egészségügyi intézmények következő generációja. Ezeket az orvosokkal szoros együttműködésben alkotják meg az építészek. Már Magyarországon is több ilyen projekt van folyamatban, amelyek tervezésén a kórházfejlesztés terén új szemléletet meghonosító Paulinyi & Partners építésziroda dolgozik.

Bővebben

Magyar diákok által fejlesztett önvezető autónak drukkolhatunk Nogaro városában

Környezetérzékelés, GPS-es és mobilnetes pozícionálás, pontos kamerarendszer. Többek közt ezek az önvezető járművek elengedhetetlen feltételei. A győri Széchenyi István Egyetem csapata évek óta fejleszti autonóm járművét, most pedig izgalmas kihívás előtt áll: július elején a franciaországi Nogaro városában egy komplex feladatokból álló nemzetközi versenyen vesznek részt, ahol a precíziós önvezetéshez szükséges netkapcsolatot a Yettel biztosítja számukra.

Bővebben

Hetvenmillió forintos fejlesztéssel épül a jövő hálózata a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban

Autonóm villamossági hálózatot építenek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központjában a Schneider Electric műszaki támogatásával. Az úgynevezett micro-grid rendszer fejlett energiamenedzsment szoftvereket is tartalmaz, és az oktatás segítése mellett lehetőséget kínál az új technológiák iránt érdeklődő hazai vállalkozások számára is, hogy megismerjék, milyen előnyöket kínálnak ezek a megoldások. A Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, több mint kétezer munkavállalóval Magyarországon.

Bővebben