Hirdetés

A vállalatvezetők többsége önáltató a cég belső kommunikáció kapcsán

Az idei Covid-19 járvány okozta gazdasági problémák ellenére a hazai vállalatvezetők zöme még mindig nem invesztál eleget a belső kommunikáció mérésébe és digitális fejlesztésébe. A 2020-as koronavírus járvány idejére eső, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet és a Talk-A-Bot közös felsővezetői kutatása szerint a hazai cégvezetők mindössze 30%-a nyitott a munkavállalókkal kapcsolatos kommunikáció digitalizációjára, a többség szerint a vezetői üzenetek torzítás nélkül, rendben eljutnak a fizikai dolgozókhoz is – kivéve persze, ha azok szabadságon, táppénzen, vagy pihenőnapon vannak. A kutatás szerint az intenzívebb vezetői kommunikációt tapasztaló irodai alkalmazottak sokkal elégedettebbek a céges belső kommunikációval, mint a nem irodai dolgozók.

Hirdetés

2020 nyarán a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet és a Talk-A-Bot közös felmérést végzett 100 db (150 főnél több munkavállalót foglalkoztató) cégvezető körében a belső vállalati kommunikáció használatáról, az ezzel kapcsolatos vezetői véleményekről. A telefonos kérdőíves lekérdezés (CATI) eredménye azt mutatja, hogy a vezetők zöme elégedett saját cége belső kommunikációjával, véleményük szerint a vezetői üzenetek még ebben a sok bizonytalanságot hozó, érzékeny időszakban is torzítástól mentesen jutnak el az alkalmazottakhoz.

A megkérdezett vállalatvezetők elégedettek a cégüknél levő kétirányú információáramlással, de kiderült, hogy nincsen elegendő és megfelelő technikai eszközük és mérni sem tudják a folyamatot. A cégvezetők pontosan látják azt is, hogy a proaktív és rendszeres kommunikáció mennyire fontos lenne a munkavállalók elégedettsége érdekében, valamint, hogy az ehhez szükséges idő és erőforrás nem lenne túl sok, mégis kevéssé nyitottak az e célt szolgáló interaktív megoldásokra.

„Az idei év az oktatás és a közigazgatás gőzerővel történő digitalizációját hozta, teljes ágazatok állították át irodai működésüket home office-ra, azonban úgy tűnik, még a versenyszférában is jelentős azon vállalatvezetők aránya, akik szerint nincs teendő a cégek belső digitalizációja terén.”

– mondta Deliága Ákos, a Talk-A-Bot ügyvezető igazgatója.

„A rendkívüli helyzetre, például a home office elrendelésére nem igazán voltak felkészülve a megkérdezett vállalatok kommunikációs szempontból, a magas irodai alkalmazotti és mobiltelefon aránnyal rendelkező cégek is csak közepesen rendelkeztek az ilyen helyzetekre szolgáló csatornákkal.” – értékelte a kutatás egyik legfontosabb tanulságát Dr. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.

Vezetői önvallomás: „jól csináljuk”

Meglepetésre, a megkérdezett vállalatvezetők megfelelően hatékonynak tartják a belső kommunikációs eszközeiket, amelyekkel eljuttatják felsővezetői üzeneteiket az irodai alkalmazottakhoz. Különösen azoknál a vállalatoknál van ez így, ahol az irodai dolgozók aránya magasabb (20% feletti), illetve a céges mobiltelefon ellátottság is arányaiban magasabb. Ugyanakkor, ha a nem-irodai alkalmazottakhoz szeretnének szólni, már nem tartják elég hatékonynak a rendelkezésre álló kommunikációs eszközeiket, annak ellenére, hogy a válaszadók 80%-a szerint a vezetői üzeneteik változtatásoktól mentesen eljutnak a munkavállók széles tömegeihez, különösen ott, ahol arányaiban magas a nem irodai dolgozók száma a vállalatnál.

A megkérdezett cégvezetők 86%-a szerint a munkavállalókat foglalkoztató témák, kérdések maradéktalanul eljutnak a felsővezetéshez, különösen azon vállalatoknál, ahol 80% vagy afeletti a nem-irodai alkalmazottak aránya.

A cégvezetők több, mint fele nem tudott dolgozók közötti alaptalan pletykákról a cég működésével kapcsolatban, különösen a sok fizikai munkást alkalmazó vállalatok vezetői adták ezt a visszajelzést. Összességében csak a megkérdezettek 12%-a szerint fordult ilyesmi gyakran elő.

Fizikai munkásokkal: személyesen

A felmérés rámutatott, hogy a nem irodai munkakörben dolgozók esetében – a megkérdezett cégvezetők szerint – a leggyakrabban használt kommunikációs csatornák a mai napig a személyes összdolgozói tájékoztatók, az email és a faliújság/plakátok voltak. Ugyanakkor azoknál a vállalatoknál, ahol 80% vagy annál nagyobb volt a nem irodai alkalmazottak száma, sokkal kevésbé használták az emailt és a faliújságot, és úgy általában, sokkal kevésbé kommunikáltak. Bármilyen más fajta kommunikációs csatorna használata kisebb volt körükben. Mindemellett fontos látni, hogy például a vírushelyzet okozta gyakori munkarendváltozást és szabályváltozásokat faliújságokkal nehéz lekövetni.

„A hazai vállalatvezetőknek nagy utat kell még megtenniük a belső kommunikáció napi dinamikus felhasználása, valamint az ezzel kapcsolatos mérhetőség irányába. E célt tudja szolgálni a vállalatok belső kommunikációjának digitális átállása, mely kapcsán jócskán van még fejlődni valója a hazai versenyszférának is.” – foglalta össze Deliága Ákos a kutatás mondanivalóját.

Hirdetés

A 4iG a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatók közé lép

Végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek megvásárlásáról. A tranzakció lezárásával, illetve az elmúlt egy évben az infokommunikációs szektorban végrehajtott akvizícióival a 4iG a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatók közé lép, miközben a cégcsoport meghatározó pozíciókat építhet ki a nyugat-balkáni távközlési piacon is.

Bővebben

Sikerrel zárult az első Agtech Summit konferencia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) novemberben rendezte meg először hazánk első kifejezetten agrár startupokról szóló rendezvényét. A technológiai újdonságokat és a jövő agráriumát vizsgáló rendezvényen többszáz látogató vett részt és kapott közelebbi képet a legfontosabb agrártechnológiai startupok fejlesztéseiről.

Bővebben
Hirdetés

Nemzetközi startup programok az innovációk felkarolásáért – elindult az előjelentkezés az EIT Food programokra

Egyedülálló nemzetközi startup programokra pályázhatnak olyan innovátorok, akik ötleteikkel vagy előrehaladottabb projektjeikkel tenni szeretnének egy karbonsemleges jövőért. Az EIT Food széles kínálatában különböző fejlettségű startupok mind megtalálhatják a számukra ideális programot. A több hónapos események során a kezdeti ötletfázistól egészen a piacra jutásig, befektetésszerzésig és nemzetközi networképítésig kapnak segítséget a résztvevők. Továbbá a legjobb csapatok a szakmai támogatás mellett pénzbeli jutalomban is részesülhetnek. A startup programokba 2022 elején nyílik meg a jelentkezés, de az előregisztráció már nyitott az érdeklődők számára.

Bővebben

Világsiker lehet a robotokat oktató magyar startupból

A Spirit FM startupokkal, innovációval, jövőbemutató ötletekkel és potenciális befektetési lehetőségekkel foglalkozó szórakoztató rádióműsorának, a Hibrid Startuppernek ismételten Sohajda Júlia, a Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelő egyik alapítója volt a vendége, aki ezúttal sem érkezett egyedül. Vincz Dániel, egy magyar fejlesztőcsapat, a Mollia ügyvezető-helyettese kísérte el a beszélgetésre, amely startup célja egy adaptív, tanítható szoftver kifejlesztése a Bábu nevű virtuális humanoid robot kinematikai vezérlésére. (X)

Bővebben

Béremelésre számíthat a fiatal generáció

A dolgozó fiatalok majdnem kétharmada számít béremelésre a következő időszakban, 46 százalékuk az inflációnál alacsonyabb, 20 százalékuk viszont azt meghaladó emelést valószínűsít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A pesszimisták, vagyis a fizetéscsökkenésre számítók aránya nagyon alacsony, mindössze 4 százalékos.

Bővebben

Az alapanyaghiány egyre nagyobb kihívások elé állítja a kkv-kat is

Új akadályokkal kell szembenézniük a kkv-knak, derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb, harmadik negyedéves eredményeiből. Tavaly a járvány közvetlen következményeként a kereslethiány okozott nehézségeket, mostanra viszont az anyaghiány jelent kihívást a kereslet intenzív visszatérése és a kiüresedő készletek miatt.

Bővebben

A karácsonyi akciók idején kell igazán tudatos fogyasztónak lenni – segít a magyar startup

A karácsonyi akciók minden évben vásárlók ezreit csábítják az áruházakba és az online webshopokra, a folyamatos marketingkampányok bűvöletében a spórolás nem kis kihívás. A személyes vagy családi költségvetések védelme érdekében különböző stratégiákat követnek a magyarok: a vásárlóknak nagyjából a fele csak arra igyekszik költeni, amire valóban szüksége van, míg minden harmadik fogyasztó termékösszehasonlító oldalak segítségével, valamint az ár-érték arány szempontjának mérlegelésével próbál minél tudatosabb döntést hozni. A mobilcsomagok transzparens összehasonlításával foglalkozó BillKiller szakértői rámutatnak, hogy a fogyasztói tudatosságnak nem csak az egyszeri vásárlásoknál van kulcsszerepe.

Bővebben

Mitől lesz valaki nem csak jó, de eredményes menedzser a 21. században?

Napról napra változó piaci környezet, távmunka, széteső csapatok és hektikus üzletmenet – az elmúlt két évben lassan hozzászokhattak a vezetők a koronavírussal érkező bizonytalansághoz és a folyamatos újratervezéshez, most viszont ideje a jövőre koncentrálni. Míg a 2020-as Strech konferencia a COVID-válság által felvetett akut problémákkal és gyakorlati tippekkel várta a felső vezetőket és menedzsereket, idén már a hosszabb távú stratégiák, a válságálló és tartós sikert hozó megoldások kerülnek a nemzetközi menedzsment konferencia fókuszába december 7. és 9. között. A szervezők többek között a Morgan Stanley és a Prezi világhírű szakembereivel, sőt, a magyar férfi vízilabda válogatottat sikerre vezető Kemény Dénessel keresik a választ a kérdésre: mitől lesz valaki nem csak jó, de eredményes menedzser a 21. században?

Bővebben