Hirdetés

A startupok 80 százaléka hisz saját nemzetközi sikereiben

Elkészült a magyarországi startup világot feltérképező, eddigi legátfogóbb jelentés. A Startup Hungary által indított kutatás célja az volt, hogy következtetéseket vonjon le a hazai ökoszisztémáról és arról, mitől működhetne hatékonyabban a szektor mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Izgalmas eredményeket summáz a riport.

232 magyarországi startup töltötte ki azt a kérdéssort, melyet a Startup Hungary indított pár héttel ezelőtt. A Hungarian Startup Report az első átfogó jelentés, mely az érdekképviseleti szervezetként és tudásbázisként is működő alapítvány szerkesztésében megszületett, de nem az utolsó: mostantól évente jelentkeznek a riporttal a magyarországi startup szektor helyzetéről.

A TELJES JELENTÉS ITT OLVASHATÓ EL

A kutatás célja, hogy olyan evidensnek tűnő, ám eddig nem egyértelműen megválaszolható kérdésekre is lehessen felelni, mint hogy hány szereplő létezik a piacon, azok milyen iparágban tevékenykednek, melyek a legeredményesebb hazai vállalkozások vagy hogy hogyan teljesítünk régiós összevetésben.

Az idei válaszokból az derül ki, hogy az átlagos magyar startup alapító harminc feletti, diplomás férfi, legtöbbjük korábban külföldön folytatott tanulmányokat vagy szerzett munkatapasztalatot. A magabiztosság nem idegen érzés az alapítók számára: 80 százalékuk nemzetközi sikereket, sőt unikornis státuszt jósol cégének. Csak tízből egy gondolja úgy, hogy esélyes a bukás.

A globális sikerek iránti vágynak némileg ellentmond, hogy a startupok 72%-a szeretne ugyan új piacok felé nyitni, ám legtöbben a közép-kelet-európai régiót szemelték ki maguknak, és csak 30% kacsingat az USA felé. A helyben maradás oka elsősorban az, hogy helyi viszonyok között kívánják tesztelni terméküket. Holott az eddigi ütős magyar startup sikerek elengedhetetlen összetevője az volt, hogy a vállalkozások alapítói eleve nagy nemzetközi piacokra fókuszáltak.

A legtöbb startup a SaaS (Software as a Service) területén működik, vagyis szoftverszolgáltatást nyújt B2B ügyfeleknek, illetve deep tech-ben – AI, Big Data, Fintech, Medtech – is erősek vagyunk. Legnagyobb kihívásként az értékesítést, ügyfélszerzést és szakemberhiányt határozták meg a kitöltők. A covid-válság ugyanakkor nem rengette meg a szektort: csak harmaduk nyilatkozott úgy, hogy negatív hatással volt rájuk a pandémia, és csak 11% kényszerült arra, hogy változtasson üzleti modelljén.

A 232 kitöltőből csak 24 olyan vállalkozást azonosított a kutatás, amely bruttó 80ezer eurós bevételt könyvelhet el per hó. Kevés az exportbevétel a magyar startup piacon. Az induló vállalkozások 75%-a helyi kockázati tőkéstől von be tőkét, ezek 80%-a pedig állami hátterű alappal állapodott meg. Nagyvállalatokkal is szívesen üzletelnek a startupok: 44%-uknak van stratégia megállapodása ilyen cégekkel. Sokan vettek részt nagyvállalati akcelerációs programban.

A Startup Hungary érdekképviseleti célokat is szolgál, melyben most segítséget nyújt ez a kutatás is, hiszen eredményeit felhasználva, adatokra és nem feltételezésekre támaszkodva hatékonyabb munkát lehet majd végezni ezen a területen is. Erre szükség is lesz, ha azt az válaszokat nézzük: a startupok működésének, hatékonyságának egyik legnagyobb kihívása a cégjog. A megkérdezettek ötöde rendelkezik egyébként külföldi entitással is.

A Hungarian Startup Report hosszú távú célja nem csupán az adott év startupjainak felkutatása, hanem következtetések és ajánlások megfogalmazása is azzal kapcsolatban, hogyan fejlődik és fejlődhetne itthon az iparág, és a nemzetközi piac számára való láthatóbbá tétel. Az alapfeltevés ugyanis az, hogy csak azt lehet fejleszteni, amit mérünk is.

Tizenkét ismert magyar startup alapítója a Google, az IVSZ és a Design Terminal támogatásával hívta életre 2020 nyarán a Startup Hungary-t, annak érdekében, hogy több nemzetközileg is sikeres startup jöjjön létre, működjön és növekedjen Magyarországon.

Az alapítók a szervezet fő tevékenységeként a közösségépítést, a szemléletformálást és az érdekképviseletet határozták meg. Az idei évben új partnerek is csatlakoztak a szervezethez. A Microsoft és a PortfoLion stratégiai partnerként támogatja a célkitűzéseket, támogató partnerként pedig a LeadVentures, a Day One Capital és a Citibank is csatlakozott.

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások